Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-06-05 / 22. szám
-----------------------—--------------------\ Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. L---------------------------------------------J REFORMÁTUSOK r' ' Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933. I------------------------------------------/ LAPJA Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JUNE 5, 1935 No. 22. SZÁM A ZSINATI GYŰLÉS ELŐTT A Református és Evangélikus Egyház a reánk következő héten fogja megtartani azt a zsinatot, amely első az egyesült egyháznak a történetében. Ezen a zsinaton nagyfontosságu kérdések kerülnek tárgyalás alá, amelyek mindazoknak az érdeklődésére számot tarthatnak, akik szivükön viselik az egyháznak az életét. Magyar szempontból nagyon káros hatásúnak látom azt, hogy kimerítő tudósítást nem igen szoktunk kapni azokról a határozatokról, amelyek minket is, mint1 az egyháznak a szerves részét, érdekelnek. Bizonyos, hogy az a tájékozatlanság, amelyben egyházi közéletünket illetőleg vagyunk, nagyban hozzájárul ahoz, hogy semmit vagy nagyon keveset törődnek a közegyháznak a dolgaival. Azért mielőtt tovább mennénk, a legnagyobb elhatározottsággal kérjük egyik vagy másik magyar zsinati képviselőt, hogy a zsinatnak a lefolyásáról lapunk utján szíveskedjék értesíteni a magyar reformátusságot általában, de különösen is azt a részt, amely a Református és Evangélikus Egyházzal áll kapcsolatban. Ilyen tudósításra szükség van, különösen most, amikor uj korszak kezdődik meg életünkben. Úgy tudom ugyan, hogy az Alkotmányozó Bizottság leveszi mostani javaslatait a zsinatnak a napirendjéről s vagy uj felhatalmazást kér a munka további folytatására vagy uj bizottságnak a választását. Akár megtörténik ez akár nem, a magyar egyházmegyéknek az álláspontját, amely arra vonatkozik, hogy a tiffini egyezmény pontjai az uj egyháztest által is megtartassanak és a mostani alkotmánynak az alapján, amely szerint meg van az Egyházkerület 'állapításához szükséges egyházmegye: engedélyeztessék a Magyar Egyházkerület, teljes odaadással védelmezzék és igyekezzenek keresztül vinni. Az Egyházkerület kérdése nem uj a magyar református köztudatban. Benne volt ez a mi tudatunkban már akkor is, amikor beléptünk a Református Egyház kebelébe. Bizonyosan vannak még közöttünk, akik emlékezni fognak reá, hogy New Yorkban a régi Keleti Egyházmegyének a gyűlésén az Egyházkerületet állítottam az amerikai magyar reformátusság elébe, mint olyan célt, amely felé törekednie kell. Ekkor történt az, hogy egyik lelkész azt követelte, hogy előbb az egyházkerület állíttassák fel s aztán az egyházmegyék. E felé a cél felé indultunk akkor, amikor három egyházmegyét szerveztünk s ha az egyház- községek és a lelkészek komolyan akarták volna, úgy az egyházkerület már régen megvalósulhatott volna. 1923-tól azonban csak egyszer foglalkozott ezzel a kérdéssel a nyugati egyházmegye s ekkor azonban már személyi kérdéseket vittek bele ebbe a fontos ügybe s igy a másik két egyházmegye nem is igen foglalkozott a egyházkerület megalapításának a kérdésével. Most azonban mind a négy egyházmegye elfogadta a pitts- burghi értekezletnek az idevonatkozó határozatát s igy ha még az alkotmánymódosítás nem is kerül tárgyalásra, akkor is elő kell hozni ezen a zsinaton a Magyar Református Egyházkerületnek a nagy gondolatát. Ha most elő nem hozzák, illetve be nem terjesztik, akkor ez a kérdés nem igen fog előkerülni többet. A zsinat most is csak annyit mondhat ki, hogy a kérdést leteszi az illetékes egyházi testületekhez s ezeknek a szavazatára bizza az alkotmánynak idevonatkozó módosítását. Ez ismét három esztendőt vesz igénybe, mert a szavazatok csak a legközelebb tartandó zsinat által hagyhatók jóvá. Pünköst után HANEM VESZTEK ERŐT . . . (Csel. 1:8.) Szemelvények. Dr. Jonathan Goforth világhírű református misszionárius egyik hamiltoni beszédéből. Dr. Goforth s felesége a világ legnagyob misszionáriusai közé tartoznak. Nevüket együtt emlegetik olyanokkal, mint Zwemer és Mott. 50 esztendőt töltöttek Északkinában s Mand- suriában (ahol évezredekkel a magyarok is tartózkodtak). Életük, munkájuk, bámulatos sikereik regénybe foglalva a modern keresztyén élet hőskölteménye lenne. A kanadai református egyház, melynek megbízásából működtek, Dr. Gofort érdemeit teljes mértékében elismeri s miután a nagy hittérítő újabban egészen elvesztette szemevilágát, s nem folytathatja Kínában munkáját, nyugdíjazta mindkettőjüket, Dr. Go- fortot pedig egy évre a közegyház elnökségével is megtisztelte. De nem képesek most sem tétlenségben tölteni napjaikat, hanem gazdag tapasztalataikat a kanadai egyházak ébresztésére használják fel. így montreali és torontoi evangeli- záló előadásaik után Hamilton- tonban már négy hetet töltöttek, mely idő alatt majd minden délután és este tartanak előadást. Dr. Gofort Szent Pál templomban tartott beszédét kivonatosan közöljük. Megújhodás alatt azt értem, ha az embereket Krisztus felszabadítja a bűn hatalmából. Lehetséges ma, ebben a városban olyan megújhodás, mint amilyen az első pünköstkor lefolyt? Miért nem? Krisztus ma is olyan ma, mint volt akkor! Csak az a baj, hogy valami akadályozza hatalma érvényesülését. Mi nem engedjük, hogy a Szent Lélek munkálkodjon bennünk s általunk. Ma “lelkészeket fizetünk, hogy végezzék a lélekmentés munkáját”. Isten azt akarja, hogy minden férfi, nő és gyermek vegyen részt ebben a feladatban. A gyülekezeti élet nagyszerű talaj e munka számára. Ha itt, e városban megindulna a megújhodás árja, hogy hömpölyögne, hogyan hordaná el gyökerestől mindazt a gör- beséget, önzést, melynek szomorú eredményei égbekiáltanak ! Mi a megújhodás? 1. Bűnök megvallása Isten előtt. De nemcsak ez, hanem bűnös cselekedeteink jóvátétele is: Az 1908-as mandsuriai megújhodás hire Kanadába is eljutott. Egy prezsbiter felesége, ki titkon lopott kereskedésekből, sőt barátaitól is, olvasott a mandsuriai lelkek felszabadulásáról. Lelkészétől aggodalmasan tudakolta, mit cselekedjen? A válasz az volt, hogy vallja be Istennek bűneit s adja vissza a lopott holmit. De uram — szólt a szerencsétlen asszony — én és a férjem elvesztjük jóhirne- vünket. Igaz, volt a felelet, de arra nem gondolt asszonyom, mikor lopott, hogy szégyent hozott a Krisztus fejére..... S az asszony azért megvallotta bűnét. (Folytatás a 2-ik oldalon.) Ha egyszer megindul a gépezet: akkor aztán le lehet járatni egészen! De a gépezetet meg kell indítani, mert addig, amig meg nem indul, nem végezhet el semmit. Ettől a zsinattól ezt a meginditása várjuk s reméljük, hogy a magyar képviselők mindent megtesznek, hogy a magyar egyházkerület kérdése kedvező elintézést nyerjen. Mi, akik idehaza maradunk, kérjük Istent, hogy legyen segítségül ennek a kérdésnek az elintézésében is. Érezzük meg mindnyájan a pünkösti szélnek a zendülését! Kalassay Sándor.
