Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-06-05 / 22. szám

-----------------------—--------------------\ Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. L---------------------------------------------J REFORMÁTUSOK r' ' Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933. I------------------------------------------/ LAPJA Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JUNE 5, 1935 No. 22. SZÁM A ZSINATI GYŰLÉS ELŐTT A Református és Evangélikus Egyház a reánk következő héten fogja megtartani azt a zsinatot, amely első az egyesült egyháznak a történetében. Ezen a zsinaton nagyfontosságu kérdések kerülnek tárgya­lás alá, amelyek mindazoknak az érdeklődésére számot tarthat­nak, akik szivükön viselik az egyháznak az életét. Magyar szem­pontból nagyon káros hatásúnak látom azt, hogy kimerítő tudó­sítást nem igen szoktunk kapni azokról a határozatokról, ame­lyek minket is, mint1 az egyháznak a szerves részét, érdekelnek. Bizonyos, hogy az a tájékozatlanság, amelyben egyházi közéle­tünket illetőleg vagyunk, nagyban hozzájárul ahoz, hogy sem­mit vagy nagyon keveset törődnek a közegyháznak a dolgaival. Azért mielőtt tovább mennénk, a legnagyobb elhatározott­sággal kérjük egyik vagy másik magyar zsinati képviselőt, hogy a zsinatnak a lefolyásáról lapunk utján szíveskedjék értesíteni a magyar reformátusságot általában, de különösen is azt a részt, amely a Református és Evangélikus Egyházzal áll kapcsolatban. Ilyen tudósításra szükség van, különösen most, amikor uj kor­szak kezdődik meg életünkben. Úgy tudom ugyan, hogy az Alkotmányozó Bizottság leveszi mostani javaslatait a zsinatnak a napirendjéről s vagy uj fel­hatalmazást kér a munka további folytatására vagy uj bizott­ságnak a választását. Akár megtörténik ez akár nem, a magyar egyházmegyéknek az álláspontját, amely arra vonatkozik, hogy a tiffini egyezmény pontjai az uj egyháztest által is megtartas­sanak és a mostani alkotmánynak az alapján, amely szerint meg van az Egyházkerület 'állapításához szükséges egyházmegye: engedélyeztessék a Magyar Egyházkerület, teljes odaadással vé­delmezzék és igyekezzenek keresztül vinni. Az Egyházkerület kérdése nem uj a magyar református köztudatban. Benne volt ez a mi tudatunkban már akkor is, amikor be­léptünk a Református Egyház kebelébe. Bizonyosan vannak még közöttünk, akik emlékezni fognak reá, hogy New Yorkban a régi Keleti Egyházmegyének a gyűlésén az Egyházkerületet állítottam az amerikai magyar reformátusság elébe, mint olyan célt, amely felé törekednie kell. Ekkor történt az, hogy egyik lelkész azt követelte, hogy előbb az egyházkerület állíttassák fel s aztán az egyházmegyék. E felé a cél felé indultunk ak­kor, amikor három egyházmegyét szerveztünk s ha az egyház- községek és a lelkészek komolyan akarták volna, úgy az egy­házkerület már régen megvalósulhatott volna. 1923-tól azonban csak egyszer foglalkozott ezzel a kérdéssel a nyugati egyház­megye s ekkor azonban már személyi kérdéseket vittek bele ebbe a fontos ügybe s igy a másik két egyházmegye nem is igen foglalkozott a egyházkerület megalapításának a kérdésével. Most azonban mind a négy egyházmegye elfogadta a pitts- burghi értekezletnek az idevonatkozó határozatát s igy ha még az alkotmánymódosítás nem is kerül tárgyalásra, akkor is elő kell hozni ezen a zsinaton a Magyar Református Egyházkerü­letnek a nagy gondolatát. Ha most elő nem hozzák, illetve be nem terjesztik, akkor ez a kérdés nem igen fog előkerülni töb­bet. A zsinat most is csak annyit mondhat ki, hogy a kérdést leteszi az illetékes egyházi testületekhez s ezeknek a szavaza­tára bizza az alkotmánynak idevonatkozó módosítását. Ez is­mét három esztendőt vesz igénybe, mert a szavazatok csak a legközelebb tartandó zsinat által hagyhatók jóvá. Pünköst után HANEM VESZTEK ERŐT . . . (Csel. 1:8.) Szemelvények. Dr. Jonathan Goforth világhírű református misszionárius egyik hamiltoni beszédéből. Dr. Goforth s felesége a vi­lág legnagyob misszionáriusai közé tartoznak. Nevüket együtt emlegetik olyanokkal, mint Zwemer és Mott. 50 esztendőt töltöttek Északkinában s Mand- suriában (ahol évezredekkel a magyarok is tartózkodtak). Életük, munkájuk, bámulatos sikereik regénybe foglalva a modern keresztyén élet hősköl­teménye lenne. A kanadai re­formátus egyház, melynek meg­bízásából működtek, Dr. Gofort érdemeit teljes mértékében el­ismeri s miután a nagy hittérítő újabban egészen elvesztette szemevilágát, s nem folytathat­ja Kínában munkáját, nyugdí­jazta mindkettőjüket, Dr. Go- fortot pedig egy évre a köz­egyház elnökségével is meg­tisztelte. De nem képesek most sem tétlenségben tölteni napjai­kat, hanem gazdag tapasztala­taikat a kanadai egyházak éb­resztésére használják fel. így montreali és torontoi evangeli- záló előadásaik után Hamilton- tonban már négy hetet töltöt­tek, mely idő alatt majd min­den délután és este tartanak előadást. Dr. Gofort Szent Pál templomban tartott beszédét kivonatosan közöljük. Megújhodás alatt azt értem, ha az embereket Krisztus fel­szabadítja a bűn hatalmából. Lehetséges ma, ebben a város­ban olyan megújhodás, mint amilyen az első pünköstkor le­folyt? Miért nem? Krisztus ma is olyan ma, mint volt akkor! Csak az a baj, hogy valami akadályozza hatalma érvénye­sülését. Mi nem engedjük, hogy a Szent Lélek munkálkodjon bennünk s általunk. Ma “lelkészeket fizetünk, hogy végezzék a lélekmentés munkáját”. Isten azt akarja, hogy minden férfi, nő és gyer­mek vegyen részt ebben a fel­adatban. A gyülekezeti élet nagyszerű talaj e munka szá­mára. Ha itt, e városban meg­indulna a megújhodás árja, hogy hömpölyögne, hogyan hordaná el gyökerestől mindazt a gör- beséget, önzést, melynek szo­morú eredményei égbekiálta­nak ! Mi a megújhodás? 1. Bűnök megvallása Isten előtt. De nemcsak ez, hanem bű­nös cselekedeteink jóvátétele is: Az 1908-as mandsuriai megúj­hodás hire Kanadába is eljutott. Egy prezsbiter felesége, ki tit­kon lopott kereskedésekből, sőt barátaitól is, olvasott a mand­suriai lelkek felszabadulásáról. Lelkészétől aggodalmasan tuda­kolta, mit cselekedjen? A vá­lasz az volt, hogy vallja be Is­tennek bűneit s adja vissza a lopott holmit. De uram — szólt a szerencsétlen asszony — én és a férjem elvesztjük jóhirne- vünket. Igaz, volt a felelet, de arra nem gondolt asszonyom, mikor lopott, hogy szégyent hozott a Krisztus fejére..... S az asszony azért megvallotta bűnét. (Folytatás a 2-ik oldalon.) Ha egyszer megindul a gépezet: akkor aztán le lehet já­ratni egészen! De a gépezetet meg kell indítani, mert addig, amig meg nem indul, nem végezhet el semmit. Ettől a zsinattól ezt a meginditása várjuk s reméljük, hogy a magyar képviselők mindent megtesznek, hogy a magyar egy­házkerület kérdése kedvező elintézést nyerjen. Mi, akik idehaza maradunk, kérjük Istent, hogy legyen segítségül ennek a kér­désnek az elintézésében is. Érezzük meg mindnyájan a pünkösti szélnek a zendülését! Kalassay Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents