Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-05-30 / 21. szám

6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA MIT KÖSZÖNHET A VILÁG A MAGYARSÁGNAK ? Irta: Dr. Kun Andor. Tudod-e, ..hogy a ceglédiek Turinban szobrot emelnek Kossuth Lajosnak ? * * * Tudod-e, hogy Edward Iron­side angolszász király két fia Szent István magyar király ud­varában találtak menedéket s egyikük magyar lányt vett fe­leségül ? * * * Tudod-e, hogy II. Endre ma­gyar király leánya — Saint Elisabeth de Hongrie — Fran­ciaországban megkülönböztetett tiszteletben részesül, fej erek­lyéjét Besancon érseki templo­mában őrzik? * * * Tudod-e, hogy a magyar par­lamentben 18.000 aláírással ellá­tott memorandum s 18 nagy magyar város felirata alapján tiltakozott 1871 január 28-án Irányi Dániel pártvezér az el­len, hogy Elszász Lotharingiát elszakitsák Franciaországtól s pár év múlva hatalmas magyar küldöttség ment képviselők, Írók vezetése mellett Párisba, hogy ott ezért tüntessen? Tudod-e, hogy amikor 1879- ben elöntötte az árvíz Szegedet, a franciák nagy jótékony ün­nepségeket rendeztek a Hotel Continentalban, a Nagyoperá­ban, ami 250.000 frankot jöve­delmezett a szegedi szerencsét­leneknek, a magyarok pedig még ez évben jótékony ünnep­séget rendeztek Budapesten az esülyedt Arrogante francia ha­dihajó áldozatai hátramaradott­jai javára, ami 25.000 frankot jövedelmezett ? * * * Tudod-e, hogy Coppé, a nagy francia költő, amikor őt és fran­cia irótársait Budapesten szép ünnepségekkel fogadták, jelen­tette ki, hogy “legyőzetésük óta a magyar nemzet fogadta a franciákat legnagyobb szere­tettel” s tudod-e, hogy ekkor a Petőfi szobornál saját Petőfi cimü versét szavalta? Tudod-e, hogy a tüntető kiránduláson többek közt Lesseps, a nagy mérnök, Delibes és Massenet világhírű zeneszerzők, Gouzieu és Ulbach, Ratisbonne irók, Joung, Berardi főszerkesztők, Fleury, Röps festőművészek is résztvettek? Tudod-e, hogy 1883-ban viszont a franciák ün­nepelték a magyar írókat s mű­vészeket, a Theatre Francaisban Bornier ‘‘Aux voyageurs hon- grois” cimü darabját adták; 1910-ben pedig Páris egy ut­cáját “Rue de Budapestének s egy terét “Place de Budapest­nek nevezte el? * * Tudod-e, hogy a cubai sza­badságharcban 1851-ben több magyar vett részt — Prágay őrnagy a magyar szabadságharc menekült hőse, hogy sebesülten ne kerüljön fogságba, a harcté­ren lőtte főbe magát s e sza­badságharc leverése után két magyar tisztet lőttek főbe, töb­beket pedig gyarmati börtönök­be internáltak ? * * * Tudod-e, hogy Franciaország­nak öt marechal de France-ot, hat marechal de campot, öt ge­neral de brigadeot adott Ma­gyarország; hogy 13-ik Lajos Francia király alatt 2000 ma­gyar harcos szolgált; Richelieu állította fel a magyar lovassá­got — Cavalerie hongroiset —; 1690-ben három huszárszázada volt a francia hadseregnek, 1705-ben Deák Pál, — a Deák, 1716-ban Rátkay, — a Rátkay, későbbi Dessewffy, — 1720 jú­nius 12-én Bercsényi László — a Bercsényi huszárezredet állí­totta fel, mely a forradalom alatt az első számot kapta, — ma ellenben a 16-ik számú francia huszárezredet; — hogy az első francia Esterházy hu- szárezeredet 1733-ban állította fel ezredtulajdonosa? * -1= * Tudod-e, hogy az első porosz huszárezeredet magyar huszá­rokból Halász Zsigmond alapí­totta ? * * * Tudod-e, hogy a törökök fő­ként a magyar Orbán mester­nek köszönhették Bizánc elfog­lalását, mert olyan ágyút ön­tött, aminek felvonásához száz ökör kellett? * * * Tudod-e, hogy a lengyelek az 1579-iki s későbbi orosz el­leni háborúban sokat köszönhet­| Phone: Hazel 1165 pj FISHER & OWEN I FUNERAL DIRECTORS S * $ $ 126 Hazelwood Avenue jt! gl Pittsburgh, Pa. $ ^ Spencer A. Owen. j{j — 42 — Szó nélkül engedelmeskedett. Köd előttük, köd köd utánuk. Soká tartott, vagy soknak tetszett az idő, mig megállapodtak. Egy idegen király udvarában állottak, őket senki, ők mindent lát­tak. Ép lakománál ült a király. Körülötte országa kormányzói, vénei, bölcsei, aztán serege vezérei, vitézei. Nagy vigassák zajában ettek-ittak. 'Tán­cosnők csoportja vad keringéssel ugrándozott, szilajul verve a tamburát és dobokat. A mámor gőze már megvette az elméket. Most csendet int a király. Következik a mulatság legizgatóbb moz­zanata. Foglyokat vezetnek elé. Mefibóset meg­rezzen, amint meglátja őket. Ruhájukról megis­meri. Benjaminita harcosok. Oly szomorúak, oly csüggedtek. Némelyikök vérzik is. A király újból int. Mozgás támad. A figyelem odairányul, ahová a foglyokat vezetik, az udvar közepén álló nagy ércbálvány felé. A király szól: “Ha leborulok e bálvány előtt, életben marad­tok, ha nem, megcsonkitlak előbb mindnyájato­kat s aztán karóba huzatlak.” Mefibóset izegni-mozogni kezd, de az angyal intésére lecsendesedik. A foglyok lehetnek vagy 70-en. Előbb csak né­hány, de aztán mind több férfi borul a földre reszkető térdekkel a bálvány előtt. Egy azon­ban állva marad. Újabb felszólításra is állva ma­rad, egyenesen, dacosan, félelmetlenül. Szemközt áll a királynak, háttal Mefibósetnek. — 43 — Ezt az egyet vigyétek el s teljesítsétek paran­csomat, szólt a király, mig a többit lakomára hivja. 'Nem láthatnám az arcát ennek a rettenthe­tetlen hősnek? Mozdulatai oly ismerősek? szólt Mefibóset kérőleg az angyalhoz. Felelet helyett oda mutatott a hősre. Ép most fordult szemközt velők. Mefibóset meglepetten kiáltott fel: Ő az! ő az! sejtettem, gondoltam. Szerette volna tudni az ifjú sorsát. De az an­gyal nem engedte. Megérintette vállán s erre el­sötétedett minden. Jó ideig tartott, mig kibonta­koztak belőle. A Bethesda tavának partján állottak. Mefibó­set jól ismerte e tájat. De körös-körül mintha sok minden megváltozott volna. A Sionnal szem­közt a Morijáh-hegyén hatalmas épület. A vá­ros is sokkal-sokkal nagyobb, mint volt. A kő­falak magasabbak s több övezet van. A tó partján tornácok. A tornácok tele va­kokkal, sántákkal, betegeknek nagy sokaságával, kik várják vala a viznek mozdulását. A kép moz­galmas, gazdag, Mefibóset azt se tudja: merre nézzen? Az angyal azonban kinyújtott karjával némán, mereven egy pontra mutatott. Oda né­zett. Galileai férfiakat látott. Most egy kiválik a sok közül, előlép a tó partjához, ahol egy nyo­morult beteg fekszik nyoszolyáján. Ekkor meg­szólal a galileabeli férfi: Akarsz-e meggyógyul­ni? Feleli a beteg: Uram, nincsen senki, aki en­gem a halastóba vinne, mikor a viz megháboro­dik, hanem mig én odamegyek, addig én előttem

Next

/
Thumbnails
Contents