Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-05-30 / 21. szám

AMERIXAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA S-ik oldal Biblia olvasási kalauz Emlékvers: Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adá, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örökéletet ve­gyen. János 3:16. Hétfő: Jézust megkorbácsolják. Máté 27:26—31. Mikor Pilátus a zsidók kérésére szabadon bocsátotta Barabást, Jézust megkorbácsoltatta, s aztán átadta őt az ítélet végrehajtóinak, hogy vég­rehajtsák rajta a halálos Ítéletet. Jé­zus mindezt a megaláztatást türe­lemmel viselte el, mert nem volt más célja, mint az, hogy minket bűnös embereket megszabadítson a bűnnek zsoldjától, a haláltól. Minket is végigver az élet ezernyi baja, küzdelme s a kisértések napról-nap- ra megostoroznak bennünket. Ha türelemmel szenvedünk, úgy mi is győzedelmesek leszünk, ö benne és ő általa. Erősíts meg minket óh irgalmas Isten, hogy legyünk türelmesek az életnek ostorozásai között! Kedd: Jézusnak a megfeszittetése. A szenvedő és megfeszittetett Jé­zus Krisztus a bűnt megbocsátó megváltó. Mikor Jézusnak ellensé­gei a leggonoszabbul bántak ö vele, amikor lefektették a keresztre és ke­zeit, lábait átalszögezték, iszonyú kínjai között is imádkozott: “Atyám! Bocsásd meg nekiek, mert nem tud­ják, hogy mit cselekszenek!” így imádkozik ő ma is mi érettünk. Bánjuk meg a mi bűneinket és ak­kor megnyerjük az ő bocsánatát. Bocsásd meg Atyánk a mi vét­keinket! Szerda: A bűnbánó gonosztevő. Lukács 23:39—43. Jézus még akkor is, amikor már a kereszten függött, gyakorolta a bünbocsánatot azzal a gonosztevővel, akit vele együtt feszítették meg, mert az megbánta az ő bűneit. Ha mi is megbánjuk a mi vétkeinket, a szenvedésnek a keresztfáján is hall­juk az ő bűnbocsátó szózatát. Minő boldogság hallani az ő szavát: Bű­neid megbocsátattak, eredj el és töb­bé ne vétkezzél! Drága megváltónk, bünbánatal kö­nyörgöm előtted, hallgasd meg az én könyörgésemet és bocsásd meg minden bűneimet. Csütörtök: Jézus a kereszten. Lu­kács 23:44—49. A kereszten szen­vedő Jézusnak a halálát az a nagy sokaság, amely a kivégzést végre­hajtotta, nem tudta megérteni. Ki- gunyolták, gyalázták, de a pogány százados megértette és kijelentette, hogy ez az ember igaz ember volt. Nem tudta megérteni Jézusnak is- tenfiuságát, de szenvedéseiből meg­ítélte, hogy igaz ember, aki nemesen szenvedi el a kínos halált. A keresz­ten mutatta meg Jézus, hogy ö va­lóban Istennek fia, aki az Atyának akaratát teljesítette. A kereszt árnyéka legyen nyugo­dalmamnak a helye mindörökre. Péntek: Jézus halálának szükséges volta. János 12:23—32. Jézus halála szükséges volt. Ha a földbe vetett gabonamag el nem hal, csak maga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. Ha Jézus el­fogadja a zsidók földi királyságát, úgy élhetett volna világi hatalomban és dicsőségben, de nem lett volna első zsengéjük azoknak, akik Ö ben­ne alusznak el. Bizony szenvednie kellett, hogy megváltson és megsza­badítson minket az örök haláltól. Maradj velem, már-már alkony föd el! Nő a homály Uram te légy közel! Szombat: A kereszt üzenete. I. Kor. 1:17—25. Az üzenet, amit kapunk lehet ked­ves, lehet elszomorító és fájdalmas. A Jézus keresztjének az üzenete a legmegfelelőbb, amelyet valaha az emberiség kapott. Miről szól ez az üzenet? Arról a kegyelemről, ame­lyet Isten a bárány Jézusnak hullá­sáért közöl mi velünk bűnös embe­rekkel. Arról az engedelmességről, mellyel Jézus teljesítette az Atyának az akaratát. Erre az üzenetre ne­künk mindig emlékeznünk kell. Keresztnek csodája, keresztnek szeretete világíts nekem a halál ár­nyékának völgyében! Vasárnap: Krisztus értünk halt meg. Római levél 1:1—8. Jézus váltság halála által megiga- zulván, békességünk van Istennel! A békességben reménységünk van, hogyha bár bűnösek vagyunk is, Jé­zus halálának az érdeméért kegye­lemben vagyunk az Atyánál. Nincs ennek az életnek más vigasztalása, mint Jézusnak a váltság halála. Nála nélkül semmik vagyunk, vele min­deneket megcselekedhetünk. Isten­nek szerelme kitöltetett a mi szi­veinkbe, a Szentlélek által. Igyekez­zünk arra, hogy méltók legyünk az ő szeretetére. Vajha meghalhatnánk a bűnnek s életünk lenne Jézus Krisztusban! l/WWWWWWWWWVWVSAA^/V^/WV>A. ELŐFIZETETT-E MÁR A REFORMÁTUSOK LAPJÁRA? FRANK J. ULLRICH ÉS FIAI, INC. A New Jersey magyarság leg­kedveltebb TEMETÉSI RENDEZŐJE. 47 Fountain Ave., Trenton, N. J. Phone: 9002. I Phone: 1130 j*j I JENKINS & BROWN * I FUNERAL DIRECTORS I with Chapel $ * 144 PLEASANT STREET * * MORGANTOWN, W. VA. »I * * Temetésrendező és balzsamozó j*j *1 Kocsik, székek minden alka- ä $ lomra. A gyászfelek a házi ká- $ i|j polnát, ima termet díjtalan jjj 4Í használhatják. j# Phone: MELrose 2908 LOUIS A. BODNÁR temetésrendező és balzsamozó. Kocsik és székek minden alkalomra 3929 Lorain Ave., Cleveland, O. BITTNER FUNERAL HOME Elyria legkedveltebb temetkezési intézete Phone: 2112 234—3RD ST- ELYRIA. O. — 44 — más éri! Monda neki a Galileai: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat és járj. És azonnal meg- gyógyula az az ember; és felvevé nyoszolyáját és jár vala. Mefibóset szeretett volna odaborulni a Ga­lileai lábaihoz s azokat átölelni, ruhája szegélyét megcsókolgatni. De mozdulni sem tudott. Angyal! mondd meg, ki ö ? A Dávid fia! A Messiás! És erre Mefibóset felébredt álmából. Ott állott mellette Abigail aggódó, szomorú arccal. — Meghalt a király! újságolta a hirt. — De él a Dávid fia! — Persze, hogy él, hisz ő lesz a király: Sala­mon. — Óh nem Salamonra gondolok, — folytató titokzatosan Mefibóset, de palástolhatatlan öröm­mel — egy másikra, aki nagyobb Salamonnál. — Ébredj! Mefibóset! Még most is félrebe­szélsz. — Igaz, józan beszédeket szólok, Abigail! BESZÉLGETÉS MAKIRRAL. Dávid halála után néhány nap múlva kisded karaván halad Jeruzsálemből Lódebar felé. Ösz­véreken mennek. Jó ismerőseink. Makir, Mefibó­set, Abigail és Mika. Mika örül az utazásnak. Uj látványosság számára. Meg aztán olyan jól poroszkál még hegynek fel is az öszvér. Gyak­ran előrevágtat, nyomában aggódó édesanyja. Ilyenkor elmaradnak Makir .és Mefibóset. — 41 — “Mefibóset is, Saulnak fia elibe jőve a ki­rálynak és sem lábait, sem szakállát meg nem mosatta attól a naptól fogva, hogy a király el­ment vala, mindama napig, amelyen békességgel hazajőve. És lön, hogy mikor Jeruzsálemből ki­jött eleibe a királynak, monda néki a király: Miért nem jöttél volt el velem, Mefibóset? És ő felele: uram király, az én szolgám csalt meg engem; mert azt mondotta a te szolgád: Meg- nyergeltetem a szamarat és felülök rá és elme­gyek a királlyal; mert sánta a te szolgád. És rágalmazott engem, a te szolgádat az én Uram, a király előtt; de az én Uram, a király olyan, mint az Istennek angyala: azért cselekedjél úgy, amint neked tetszik! Mert jóllehet az én atyám­nak egész háznépe csak halált érdemlett volna az én uramtól, a királytól, mégis a te szolgádat azok közé helyezéd, akik asztalodnál esznek. Az­ért micsoda követelésem és micsoda kérésem volna még a király előtt? Monda néki akkor a király: Mi szükség töb­bet szólnod? Én megmondottam, hogy te és Siba osztozzatok meg a jószágon. És monda Mefibó­set a királynak: “Elveheti az egészet, csakhogy az én Uram, a király békességben hazajöhete.” MEFIBÓSET ÁLMA. Ott állt újból Quarantana csúcsán s szemeit a messzi hegyeken járatta, amikor hirtelen fény vette körül s egy angyal jelent meg előtte. Mefibóset! jer velem. Két jelenetet mutatok neked. Egyet a múltból, egyet a jövőből.

Next

/
Thumbnails
Contents