Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-05-30 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal Ml ÚJSÁG MEGHALT A HÁZ ELNÖKE Szomorú esemény történt Washingtonban a múlt héten. Junius 4-én éjjel 12 óra 15 perc­kor a Hotel Mayflowerben levő apartmentjében meghalt Joseph W. Byrns, a képviselöház elnö­ke. Szívbaja vitte a sírba. A volt házelnök 1869 julius 20-án született Robertson megye Ci­der Hill községe melletti kis farmon, Tennessee államban. Szüleinek hat gyermeke volt. Ő volt a legidősebb. Elemi és kö­zépiskoláinak elvégzése után a Vanderbilt Egyetem hallgatója lett Byrns, aki tandiját úgy szerezte meg, hogy vakációja alatt dohányföldeken, mint nap­számos dolgozott. Az 1890-ik évben fejezte be jogi tanulmá­nyait és utána rövidesen ügy­védi irodát nyitott Nashville- ben, hol négy évi ügyvédeske- dés után az állami törvényho­zás tagjának választották meg. Később az állami felsőháznak lett a tagja és 1909. március 4-én vonult be először a kon­gresszusba, melynek megszakí­tás nélkül (25 esztendőn át) tagja volt. Joseph W, Byrnst 1935 január 3-án választotta meg a ház elnökévé a 74-ik kongresszus. A házelnök halála nem oko­zott semmiféle zavart a képvi­selőház munkájában. Még az elnök halála napján rövid időre összejöttek a honatyák és a po­litikai pártok vezéreinek érte­kezlete után, egyhangúlag Wm. B. Bankhead, alabamai képvise­lőt választották meg elnöknek. EGY ÉS UGYANAZON A NAPON Junius 4-ike, az elmúlt hét csütörtökje érdekes dátum volt az idén úgy Rómában, mint Londonban. Mintha összebeszél­tek volna, ezen a napon érke­zett az angolok fővárosába Ethiopia országát vesztett csá­szára. Inkognitóba kellett volna érkeznie, de a kikötőben mégis ezrekre menő tömeg köszöntöt­te, mikor megérkezett. Fogad­tatása természetesen lényege­sen különbözött attól, amiben akkor volt része, amikor utol­jára járt Londonban. Akkor császári pompa várta, az angol királyi ház tagjai üdvözölték az állomáson. Most csak Eden külügyminiszter magántitkára. Haile Selassie szomorúan ta­A HÉTEN? pasztalhatta, hogy bizony letűnt szerencse csillaga.... Ugyanazon a napon vonult be, mint diadalmas hős, az olaszok fővárosába Badoglio marsai, Ethiopia olasz alkirálya. A.z ál­lomáson Mussolini fogadta a marsait, akit mindkét arcán megcsókolt. Hatvanezer ember éljenzett lelkesen, amikor Ba­doglio marsai autója keresztül­hajtott Róma utcáin. Vele együtt ültek az autóban felesé­ge és gyermekei, akik együtt jöttek vele Ethiopiából. Badog­lio marsai rövid szabadságot tölt el Olaszországban és csak azután tér vissza Addis Aba- bába. A FRANCIA KORMÁNYVÁLSÁG A mai idők valóban nem al­kalmasak arra, hogy politikai jóslásokba bocsátkozzék bárki is. Európában a múlt hónapban a franciaországi választások oly meglepetést hoztak, amire senki sem számított. A II. In- ternacionálé fölényesen felülke­rekedett s ma annak megvá­lasztott képviselői a parlament­nek számban legerősebb párt­ját alkotják. Természetesen ve­zérükre: Blum Léon-ra, a jelen­legi miniszterelnökre hárul az a súlyos feladat, hogy az ország mai nehéz bel- és külpolitikai viszonyai között kormányt ala­kítson, illetve a már megalakí­tott kormányt meg is szilárdít­sa. A baloldali egységfrontot a szocialisták úgy alkották meg, hogy abba belevették a kom­munistákat is, s ennek az ügyes taktikának nagy része volt a si­kerben. A kommunisták azelőtt jelentéktelen számú francia par­lamenti pártja ma százra növe­kedett. Mikor Blum Leon átvette a kormány kerekét, nagy bajba jutott a hajó. Millió munkás sztrájkba lépett és megbénította teljesen Páris kereskedelmi for­galmát, tej és kenyérinséget idézve elő a Szajnaparti nagy metropolisban. A miniszterel­nök azonban legyőzte már a sztrájkot s hozzálátott a mun- kásérdekü reformok megvalósi- tásához. így egymás után óhajt­ja megvalósítani a negyvenórás munkahetet, a kollektiv szerző­déseket, a fizetéses nyári vaká­ciót, a municiógyártás államo­sítását, hosszabb, kötelező is­koláztatást és más szociális re­formokat. Mindezekre vonatko­zólag Blum törvényjavaslato­kat terjesztett be s azok meg­szavazását sürgeti is. így a sztrájk okozta nyugtalanság nagyban lecsillapodott. E héten pedig a nagy sztrájk véget ért, mely pontosan 14 napig tar­tott. Legutolsó volt a “fehér gallérosok” sztrájkja, mely szin­tén azzal végződött, hogy Blum kötelező Ígéretet tett arra néz­ve, hogy kívánalmaikat teljesiti, melyek teljesen azonosak a többi ipari munkások követelé­seivel. Blumról eddig tehát csak a legjobbakat jelentik, melyhez hozzáfűzik, hogy máskülönben is az uj francia miniszterelnök olyan veretű államférfiunak bi­zonyul, aki az európai viszonyok békés szanálását elébe helyezi a világnézeti elfogultságnak nem adja oda Európa jussát a béké­hez és igazsághoz. A REPUBLIKÁNUSOK NAGYHETE E hét közepére esett a re­publikánusok nagy konvenciója. Cleveland ismét zászlódiszt öl­tött. Junius 10-én lezajlott a delgátusok kemény csatája és megállapodtak az elnökjelölt személyében és megszövegezték a Republikánus Párt választási programját is. Azelőtt divatban volt, hogy a jelöltet előre kiválogatták a párt titkos tanácskozásain. Az idén ez nem történhetett meg, mert erős volt a párt kebelében az “ellenzék”, melynek gerin­cét Borah szenátor és Kox ez­redes hivei alkották. Gov. Alf. M. Landon kormányzó tábora természetesen a legnagyobb erő feszitéssel dolgozott a győzelem kivívásáért s Hoover is kemé­nyen belevetette magát a küz­delmek pergőtüzébe. A volt el­nök az egyetlen politikus, akit Henry P. Fletcher a R. P. or­szágos elnöke hivatalosan meg­hívott a konvencióra, melyen a régi tradíciókhoz híven kizáró­lag delegátusok szólalhattak csak fel. Hooverrel azonban ki­vételt tettek, mert látták, hogy összes kortesbeszédei már a konvenció előtt mindenütt csak úgy sziporkáztak a Roosevelt politikát elitélő ötletektől. Min­den reménységét a párt ezekre alapította s ezentúl is ádáz har­cot vesz fel Roosevelt és a New Deal ellen, melyről Hoo­ver azt állítja, hogy “az ameri­kai nemzetet egy kollektiv si­vatagba óhajtja vezetni” ....-Egy modern Mózesre van tehát szükségünk, aki a nemzetet “jó útra” téríti.... Ez az uj Mózes lesz majd az uj republikánus elnökjelölt, ha novemberben ki nem esik a nyeregből..... A párt hatalmas konvencióján elhangzott beszédekkel most nem foglalkozhatunk. KASZÁSKERESZTESEK LETARTÓZTATÁSA A názik szervezkedése az utóbbi időkben nagy lendülettel megindult Magyarországon is. Ez a mozgalom jó talajra talál ma már mindenütt Európában, sőt lassan-lassan átszivárog ide Amerikába is. Csakis úgy lehet útját állani, ha a kormány és a haderő közbelép. így történt ez Csonka-Magyarországon is. A múlt héten Kozma Miklós belügyminiszter rendeletileg til­totta be a magyarországi názik szervezkedését a kaszás-ke­resztesek pártjába, miután meg­állapítást nyert, hogy a párt forradalmi utón akart hatalom­ra kerülni. A belügyminiszter erélyes intézkedésére azonnal letartóztattak 770 kaszáskeresz­test és vezérét, vitéz Böször­ményi Zoltánt. A kaszáskeresz­tes mozgalomnak egyik célki­tűzése az volt, hogy toloncolja- nak ki minden zsidót Csonka- Magyarországból, aki 1900 után telepedett le ott s vette fel a magyar állampolgárságát. — Nagy szomorúsággal je­lentjük olvasóinknak, hogy id. Dókus Gábor south norwalki nyugalmazott lelkész a múlt szombaton, junius 5-én befejezte földi pályafutását. Temetése kedden, junius 9-én volt óriási részvét mellett. Jövő számunk­ban hozunk tudósítást erről a szomorú eseményről. FIGYELEM A lapkiadó bizottság K a 1 a s- say Károly collégiumi tanu­lót bizta meg azzal, hogy la­punkat a nyár folyamán képvi­selje, hátralékokat kollektáljon, előfizetéseket szerezzen. Ajánl­juk a nehéz munkára vállalko­zott ifjút minden református testvérünk pártfogó szeretetébe. KÉRELEM A szerkesztőség kéri az ösz- szes egyházak lelkészeit és elöl­járóit, hogy az egyház hireit rövidre összefoglalva pontosan minden héten küldjék be az alábbi cimre: Ref. Lap. c-o. Ex­pert Printing Co., 4829 Second Ave., Pittsburgh, Pa. (7.)

Next

/
Thumbnails
Contents