Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-05-09 / 18. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal Ml ÚJSÁG A HÉTEN? ANYÁK NANA lesz a ránkköszöntő vasár­nap. Ezt a szép napot minden esztendőben megünnepli or­szágunk nemesérzelmü népe. Á családban nincs ennél lélek­emelőbb és magasztosabb ün­nep. Az anyai kultusz egy-egy virágszálat kér tőlünk e szép ünnepen, de mi odaadjuk egész lelkünket, ha édes anyánkra gondolunk, aki olyan nehéz kínok között adott életet ne­künk, aki az altató dalt a böl­csőnknél a fülünkbe dúdolta, aki ápolt és nevelt... Az ő lelke, az ö szive őrizte álmun­kat és ifjúságunk ragyogó ta­vaszán ő mutatta meg az utat, melyen haladnunk kellett... Igen, mert valóság ma is az az ősrégi francia mondás: “A mennyországból egyetlen egy fényt látunk már itt a földön, és ez az anyai szeretet...” ... ANYAI SZERETET ... Átérezzük-e ennek az értel­mét??! James Montgomery költőnk felel erre tán a leg­szebben, midőn egyik szép versében ezeket mondja: — A mother’s love — how sweet the name! What is a mother’s love? A noble, pure and tender flame Enkindled from above, To bless a heart of earthly mold? The warmest love that can grow cold; This is a mother’s love!. .. ...Igen, és akinek először jutott eszébe ez ünnepség lé­lekemelő és gyönyörű gondo­lata, az is költő volt még ak­kor is, ha sohasem irt verse­ket, mert a legszebb költői lendület, a legnemesebben szár­nyaló eszme lobbant fel a szi­vében. .. — Azt hisszük a jövő vasár­nap nem akad közöttünk senki sem, aki szeretettel és hálával nem fog gondolni édes anyjára s aki azon a napon egy forró öleléssel, vagy egy forró fo­hásszal ne sietne édesanyja elé. ! Phone: MtELrose 2908 |[ LOUIS A. BODNÁR i i temetésrendező és balzsamozó. | ! i Kocsik és székek minden S 1 1 alkalomra. fa i i 3929 Lorain Ave., Cleveland, O. ft AZ OLASZOK amint az előre látható volt, végre csakugyan bevonultak Addis-Ababába, amelyet azon­ban, miután az olaszok nem igen siettek, a szétzüllött ka­tonaság és a csőcselék nép csaknem egészen kifosztott és felégetett. A külföldiek ré­szint a francia, részint az an­gol kövtségre vonultak vissza. Az amerikai külügyminiszter felszólitotta az amerikai köve­tet, hogy hagyja el a követség épületét, de a követ még ott maradt. A pusztítás és a fejet­lenség olyan nagygyá lett, hogy angol katonák vonultak be az idegenek megvédésére és a rendnek ideiglenes fenn­tartására. Az amerikai követ el is fogadta ezt a védelmet és átment angol területre. Ter­mészetes, hogy a csőcselék nem nézte azokat a szolgálatokat, amiket a misszionáriusok vé­geztek. A missziói állomásokat is megtámadták s a missziói munkásokat is a segítségül ment katonák mentették meg. Mikor az olaszok már ve­szedelmesen közeledtek Addis Ababba felé, akkor Hailie Se­lassie és családja átmenekült Dijutiba és ott az Enterprise nevű angol hadihajóra szálltak s ezen a hajón Zsidóországba menekültek. A királyi családot követték a legnagyobb rang­ban levő hadvezérek Ras Na- sibu és Vehib pasa is. Bizo­nyos, hogyha ott maradnak, úgy a saját katonaságuk vége­zett volna velők, mielőtt az olaszok elfogták volna őket. Olaszországot természetesen nagy öröm tölti el a felett, hogy Ethiopia igy a birtoká­ba kerül és ezzel megtudja ol­dani azt a problémát, hogy a folyton szaporodó olaszoknak lesz hová menniök, saját or­száguk határán belől. Bizo­nyos, hogy az elfoglalt ország­ban nagy hadsereget kell tar- taniok az olaszoknak, de en­nek ellenében az ország min­den java az övék. Ha Eritreá- ban eredményeket értek el az olaszok, úgy bizonyos, hogy Ethiópiából, ahol sok a termé­szeti kincs, hatalmas ország­test fejlődik ki. íme amit nem tudtak elérni a Cézárok: Mus­solini elérte, Afrikának egy ré­széből olasz kolóniát csinált. Olaszországnak nem igen esett ínyére az, hogy Francia­ország segédkezet nyújtott a Négus szabadulásához és So- malilandban a kormányzói pa­lotában az uralkodónak kijáró fénnyel fogadták. Nemtetszik az sem, hogy Anglia hadihajót bocsátott a négus rendelkezé­sére és átszállittatta a földközi tengeren Jaffába, Zsidóország­nak a kikötő városába. Mind a két ország úgy kezeli a né- gust, mint államfőt, holott nem egyébb, mint egy futásban lévő király, akinek soha sem lehet reménye arra, hogy visszakap­ja az ősi trónt. Azzal azonban, hogy Ethió- piát elfoglalja Olaszország nem csak azt a győzedelmet aratta, mely országot juttatott neki, hanem fényes győzelmet ara­tott a Népszövetség felett is, amely a legnagyobb részbeii oka lett annak, hogy Ethiopia igy mindent elveszítsen. Mert az természetes, hogyha Ethió- piát a szankciókkal fel nem biztatják, Hailie Selassie nem igen ment volna olyan mesz- szire ezzel a háborúval, hogy mindent elveszítsen. Valószí­nű, hogy meg se kezdette vol­na a háborút. Volt ő annyira okos ember, hogy a szankciók jelentőségét megértette s mi­után ezek nem váltak be s még most is komédiáznak Genfben, nem maradt számára más hát­ra, mint a futás. De a Népszö­vetség is megbukott s valóban “sóhivatallá lett”. Nem lehet többé a mumus szerepét ját­szani, mert úgy sincs valódi készség arra, hogy a szank­ciók végrehajtassanak. Ezt lát­ta meg Hitler, Kemal pasa, akinek a neve most Atturk és bevonulnak a Rajna vidékére, megerősítik a Dardanellákat s fütyülnek a Népszövetségre. Ethiópiában élet támadt. Meg­szűnik a múlt s következik egy fényesebb jövendő, amelynek az alapja a gazdasági életnek a kifejlesztése lesz. Tárháza lesz az afrikai gyarmat Olasz­országnak ! Mussolini ezt akar­ta ! Az erős akaratú ember mindent elér! NAGY MEGLEPETÉST okozott nemcsak Európában, hanem az egész világon a fran­cia választásoknak az eredmé­nye. Ezeknek a választásoknak az eredménye az, hogy négy évre Franciaországnak a kor­mányzata a kommunisták, szo­cialisták és radikálisok kezében lesz, mert olyan többséget kap­tak, amivel kezükben tarthat­ják a hatalmat. A három párt­ból álló egységfrontnak a ve­zető emberei: Leon Blum szo­cialista, Thorez Morris a kom­munista és Daladier a radiká­lis szocialista. Ennek az egy­ségfrontnak, amelyhez még más pártok is tartoznak, a pro­gramja az, hogy nacionalizál- ják, vagyis kivegyék a francia nemzeti bankot a nagytőke ke­zéből és az állam tulajdonává tegyék. Nacionalizálják a hadi anyagot gyártó gyárakat s ezzel kiveszik a hasznot a hadi szerek gyártásából. Nacionali- zálva lesz a kormány tulajdon, a biztositó intézetek, vasutak, villanygyárak és közüzemek. Nem lesz tehát egész kommu­nizmus Franciaországban, de nemzeti vagyon lesz mind az a vállalkozás, amiből eddig a nagytőke húzott óriási hasz­nokat. A pártnak 378 tagja van, mig a régi rendszer mel­lett csak 238 képviselő maradt. A választás hatását megérzi a mostani kormány, amely jun. elsőig marad a kormányrúd mellett s ekkor valószínűleg Leon Blum lesz a kormány el­nöke. A választások következ­tében az arany fut ki Fráncia- országból. Ahonnan a pénz menekül, ott már nagy bajok vannak. A METHODISTÁK EGYESÜLNI FOGNAK A polgárháború az Egyesült Államok területén élő metho- distákat szétszakította. A délen élők és az északon élők külön váltak^ Nem volt közöttük sem hitbeli, sem kormányzati kü­lönbség, csak a politikai élet­nek a hatása alatt váltak szét. Mindig voltak kiváló egyének, akik arra törekedtek, hogy a két testvér egyházat egyesít­sék. Eddig nem sikerült, de talán most sikerülni fog. Az északi methodisták zsinata a napokban volt Columbus, Ohio államban s itt nagy többséggel mondták ki az egyesülést. A két hatalmas egyház ha egye­sülni fog, úgy erős befolyást gyakorolhat az egész Ameri- nak az életére. Egyesülésben van az erő! SPANYOLORSZÁGBAN Még mindig folynak a za­vargások. Az emberek köny- nyen befolyásolhatók. íme a napokban azzal vádolták meg a baloldaliak a fascistákat, hogy a munkások gyermekei­nek mérgezett cukorkákat osz­togatnak. Ezért tört ki a zen­dülés s újra több római katho- likus intézetet és templomot 'égettek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents