Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-05-09 / 18. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA HA TI TUDTOK... MENNYIVEL INKÁBB A TI ATYÁTOK. A kicsiny gyermek szivében az Isten neve: édesanya, mondotta egy hires iró. Az édesanyai, a szülői szív sze- retetéből kapunk kóstolót arra, hogy mi az Isten sze- retete. “Ha ti tudtok...” Istenem! mily nagyon, önfel- áldozóan tudnak szeretni. Jerémiás prófétát üldözték. Egyik feljegyzés szerint az édesanyja igy vigasztalta: “Fiam! megvetnek, üldöznek, kizárnak az emberek?.. .Te mégis az én fiam vagy! Ha leköpnek, jöjj hozzám, hogy én megcsókoljalak. Ha kivetnek, jöjj haza, hogy befogadjalak Jöjj haza szivembe! Édes énnékem a te keserű könnyed, áldott én előttem minden cselekedeted...” “Ha ti tudtok...” Mily igazán tudnak megérteni, y gondozni, szeretni. Ezért vésődnek szivünkbe kitörölhet | tétlenül. Ezért érezzük és mondjuk Kossuth Lajossal együtt: “A tiszteletre legméltóbb asszony vagy te... édesanyám!” Ha ember igy tud szeretni, akkor mennyivel inkább a mi mennyei Atyánk! Menjünk hát hozzá teljes bizalommal. Simuljunk kebelére, nézzünk fel rá. “Fog adni azoknak, akik kérik”: szeretetet. Kóstoljátok hát meg, hogy jó az Ur! Dr. Újlaki Ferenc. 40 éves jubileumra készül a Református Egyesület Április 25-ikén szombaton nagy fontosságú gyűlést tartottak a Református Egyesület detroiti és közelvidéki osztályai a református egyház iskoláinak egyik termében. Első előkészítő lépése volt ez az összejövetel annak a nagy arányú jubileumi emlékünnepélynek, amelyet a Református Egyesület 40 éves fennállásának alkalmából Det- roitban folyó évi október 25-én fognak megtartani. A gyűlésen részt vettek: Nt. Borsy Kerekes György központi szervező-titkár, Dr. Melegh Gyula kerületi igazgató, továbbá a detroiti 35. osztály részéről Nt. Tóth Mihály lelkész, Bene Mihály, Tukacs Gedeon, Hámborszky H. Aladár, Fodor Gyula, Póti Albert és Beke Pál; a detroiti 241. osztály részéről: Nt. Novák Lajos lelkész, Ene- sey Gyula és Nagy Sándor; a toledoi 21. osztály részéről: Varga József; a toledoi 73. osztály részéről: Perczel István; a wyandottei 156. osztály részéről: Novotnik István és Albecz István; mig a fiinti 182. osztály külön üzenettel jelentette be hozzájárulását a hozandó határozatokhoz. A gyűlés célját Nt. Borsy Kerekes György szervező-titkár ismertette. Az ismertetés nyomán széles körű tárgyalás indult meg, amelynek nyomán örömmel lehetett megállapítani, hogy a kiküldött képviselők a legnagyobb lelkesedéssel tették magukévá a jubileumi emlékünnepély gondolatát s vállalták annak előkészítői és rendezési munkáját. Egyértelműen állapodtak meg abban, hogy az ünnepély ideje október 25-ike legyen, amikor is a templomokban ünnepi istentiszteletek lesznek. Az istentiszteletekről közösen vonulnak föl az Első Református Egyház iskolájának hatalmas banket termébe, ahol diszebéd s a tulajdonképeni ünnepély fog lefolyni. Az ünnepély programjának részleteiről is beható tanácskozás folyt le, de annak teljes kialakulása még a további összejövetelek tárgyát képezi. Már most jelenthetjük azonban, hogy a Református Egyesület ezen az ünnepélynek a keretében tünteti ki ezüst és arany jelvényekkel azokat a tisztviselőket, akik már 10—20 esztendeje vagy már régebben is végzik hűségesen az egyes osztályok vezetését. A következő gyűlések öszszehivását, valamint a nyilvánosság részére teendő jelentések közlését Nt. Tóth Mihály lelkészre bízta az értekezlet. Gyűlés után a központi szervező-titkár a központ nevében vacsorán látta vendégül a gyűlés résztvevőit s a megjelent érdeklődőket, külön is kifejezve köszönetét azoknak a buzgó asszonyoknak, akik az Ízletes vacsorát elkészítették s az egyháznak,amiért helyiségeit díjtalanul bocsátotta rendelkezésre. Másnap az első egyházban a szervező-titkár, a független egyházban pedig a kerületi igazgató végezték az istentiszteleteket, ezen az utón is fölmutatva azt a nagy, egyetemes érdeket, amely minden magyar refomá- tus embert szinte elkötelez arra, hogy első sorban a Református Egyesület keretében keresse elhelyezkedését. HIBA-E VAGY NEM HIBA? Ez alatt a cim alatt egy közlemény látott napvilágot a Református Újságnak a hasábjain. Ebben a cikkben az a kérdés van felvetve, hogy hiba-e vagy nem hiba, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület nevében a Református név benne van? Én megvallom, hogy ennek a kérdésnek a felvetése engem nagyon meglepett, sőt megdöbbentett. Ha tőlem kérdezte volna meg az illető, az amerikai közéletben immár negyedszázad óta munkálkodó egyén, nem lehetne-e a tagszerzés, tehát üzletkötés szempontjából Egyesületünk nevéből a Református szót kihagyni, egyenesen megmondtam volna neki, hogy NEM és százszor is NEM. Egyesületünknek éppen a Református név a sarkköve, az alapja. Ha mi negyven esztendővel ezelőtt nem azt akartuk volna, hogy legyen egy olyan Egyesületünk, amely a Református nevet viselje, akkor hozzá se kezdtünk volna az Egyesületnek a megalapításához. Ha nem azt akartuk volna, hogy ebbe az Egyesületbe a református testvéreinket csoportosítsuk, akkor odaállottunk volna az alapítás idején munkálkodó magyar egyletekhez s leginkább a Betegsegélyző Egyletek Szövetségéhez és nem lett volna Református Egyesület. De mi kifejezetten és a legnagyobb elhatározással nem akartunk mást, mint Református Egyesületet csinálni. Nem rettent vissza ettől a tervünktől az sem, hogy az akkori magyar sajtónak egyik része erősen támadott s másik része nem is akart tudomást venni1 szervezkedésünkről. A kérdésnek a felvetését nagyon szerencsétlen dolognak tartom s azért arra kérem testvéreimet, mindazokat, akik tudják, hogy mit jelent ez a REFORMÁTUS szó az Egyesület nevében, hogy feleljék egész határozottan, hogy a Református elnevezés a mi Egyesületünk nevében olyan drága és szent, amelyet akkor sem volna szabad feladnunk, ha azt nyernénk biztosítékul, hogy az Egyesült Államoknak minden lakosát megnyerjük egyesületi tagnak. Emlékezzünk meg mindnyájan arról, hogy a mi vértanúinknak nem kellett volna egyebet tenniök, mint lemondani a nevükről, megtagadni református voltukat! Nem kellett volna szenvedniük és nem kellett volna elpusztulniuk! De mivel nem cselekedték meg, szenvedtek és vértanúi halált haltak! Azt hiszem azonban, hogy a kérdés feltétele nem csupán annyit akart elérni, amire számított, hogy minél erőteljesebb tiltakozások hangozzanak el az ellen, hogy a Református név a mi nevünkből kihagyas- sék, hanem azt is, hogy minden magyar református egyén érezze meg, hogy az a kötelessége, hogy erre a névre fényt hintsen és dicsőséget hozzon az által, hogy tagjává legyen annak az Egyesületnek, amelynek célja az, hogy alkalmat adjon mindnyájunknak arra, hogy hitünket megbizonyit- suk jócselekedeteinkkel! Remélem, hogy nemcsak levélben fognak tiltakozni testvéreink az ellen, hogy hibának tartassák Református nevünk, hanem tömeges beállásukkal fogják megmutatni azt, hogy büszkék erre a névre! Református magyar vagyok! Halálomig az maradok! Vallásomnak semmi foltja, Tiszta, mint a menny égboltja. Amint én e tiszta vallást megszerettem, Úgy áldjon meg, úgy szeressen Isten engem! Kalassay Sándor. WVWWVS/WWWWN/WWVNA/VWSA/WN^A ÁRVÍZ SEGÉLY NYUGTÁZÁSA. Perényi Ödönné New York .3.00, Loraini Magyar Református Egyház $75.00. Fair- fieldi, Conn. Magyar Református Egyház $15.00. Buffaloi Magyar Ref. Egyház (Rév. Szeghy) $46.50. Rossevillei Magyar Ref. Egyház $6.45. Brownsvillei Magyar PresbyT terian Egyház $34. Alpha, N. J. Magyar Presbyterian Egyház $15.00.
