Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)

1934-07-14 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 Bl——ic.- 1 =il—'ii=iriFii—■ii-==ir-=-==-====ir==in 1 GYERMEK KERT. 1 a „ □ Rovatvezető: Csontos Béla, lelkész, ni------ír... =ii--■ ■ ir=nnnr=ii 1-ip= —ír......in ELSŐ AZ ENGEDELMESSÉG. Egy apa-megszólította egyszer kis leánykáját: — Erzsikéin, lelkem, hozzál nekem egy pohár vizet. Napsugár ragyogott a virágos, bokros udva­ron. Erzsiké vidáman futlkározott testvéreivel a bokrok között. Nem is hallotta a kérést. Meg kellett ismételni. — Kisleányom, egy pohár vizet az édes apád­nak ! A lányka fölnéz nevető szemmel, de nagy paj- kosságában azt feleli, hogy bizony őneki semmi kedve sincs vízért elmenni. — Nem azt kérdeztem, — szól szigorúbban az apa — hogy kedved van-e, arra kértelek, hogy hozz egy pohár vizet. — De nem akarok hozni — felelte most már makacsul a lányka. Az apa arcán végig fut a szomorúság s óh, Erzsiké nagyon szereti az édes apját. Most is a legelső gondolata, hogy meg kellene vigasztalni. Elmenjen a vízért? Megrázza kis fürtös fejét. Azt nem! Hanem gondol valami jobbat. Odasom­polyog a szőlőlugasba s leszakít egy szép mo­solygó szőlőfürtöt. Apa nagyon szereti a szőlőt, — így okoskodik magában — én is szeretem. Apa megbékül s talán még a szőlő felét is ne­kem adja. Kedveskedve, mosolyogva áll apja elé a szőlőfürttel. — Nézd, ezt a szépet hoztam neked, édesapám! — De hol van a viz, kislányom? —- Nem lenne jó ez a szép szőlő a viz he­lyett ? — Nem, kedvesem, hozd csak a vizet! Erzsiké kislány kiballag, de nemsokára ragyo­gó arccal ismét visszatér. Valami olyat hozott, amit apja még a szőlőnél is jobban szeret: ham­vas, egyik oldalán pirosló, gyönyörű barackot. — Hát ez nem lenne jó a viz helyett? Ugy-e, ez csak jó lesz, édesapám? — Nem, nem! — felelt az apja. Hiába hozol akármi mást: nékem viz kell. Hiába kedveskedsz akármivel, ha nem tudsz engedelmeskedni édes­apád szavának. Erzsiké egy pillanatig csodálkozva nézett édes­apja szomorú arcába, aztán kicsi szive egyszerre megérezte, hogy milyen bánatot okozott azzal, hogy rögtön nem teljesítette édesapja egyszerű kérését. Lelkendezve futott a vízért s ahogy visszatért, apja mosolygó, boldog arccal ölelte őt magához. Kedves kis Olvasók, a mennyei Atya, a jó Is­ten is naponta kér tőlünk valamit: hogy jóik le­gyünk, igazat mondjunk, szeressük egymást. Öt sem lehet mással megelégiteni, csak azzal, amit kér. Bizony ő előtte is csak úgy lehetünk ked­vesek, ha mindenkor engedelmeskedünk néki. □ l—:----IE.- 31-------ll=lElElt=ll==ll ____iCZEZIGI AZ IFJÚSÁG KÖRÉBŐL. 0 Rovatvezető: Nagy Ferenc. Q 0 rni‘.....-ir =ii ir=nnnr=ii-------ir= ■ -ma MOTION PICTURES AND BOOKS: In the grist of films that we are getting from Hollywood lately there is hardly an outstanding pocture. Most of them are silly, impossible cari­catures of life with scarcely a moral, a lesson or even a good story in them. Even some of the ones that I suggest for you to see have some flaw, some irrelevant scene that practicaly ruins the wholesome effect of the entire picture. But so long as the inert public stands for such tra­vesties on marriage, family life, justice, etc., the producers will suply them. The following are some of the better pictures that the whole family may enjoy: i. Carolina. 2. Turn Back the Clock. 3. Once to Every Woman. 4. Alice in Wonderland. 5- Night Flight. 6. Massacre. Cood books that I heartily recommend: i. Smile Awhile, by Coleman- Cox. 2. Precious Jeopardy, by Lloyd C. Douglas. 3. The Courage of Ignorance, by William Lyon Phelps. You will find all of these books instructive, edifying and immensely stirring. Prof. Phelps and Dr. Douglas are both famous writers whose books have been and are among the best sellers. Hence, it is unnecessary for me to say more about them. (FN)- • OSHEII3QQB&0 AMIT MINDENKI CSINÁL . . . Úgy látszik, hogy Ref. Egyesületünknél is va­lóra válik az a magyar közmondás, hogy: amit mindenki csinál, azt senki sem csinálja. Eddigelé kizárólagosan az osztály-jegyzőkre s a tagság jóakaratára volt reábizlva az Egyesület tagszer­zése s bizony-bizony, az eredmény nőm volt ki­elégítő. Kétségtelen pedig, hogy azokban az osz­tály-jegyzőkben s a tagságban is megvan a jó­akarat, de a valóság mégis az, hogy az eredmény nem volt kielégítő. Ha dolgozott is valaki az Egyesület érdekében: azt csák mellékesen cse­lekedte s a mellékesen végzett munka sohasem lehet egész munka.

Next

/
Thumbnails
Contents