Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-05-05 / 18. szám
Vol. XXXV. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA., 1934. MÁJUS 5 No. 18. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: JACKSON 0515 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.” EDITOR: ELEGH D. D. r via, .cClure St.-‘stead, Pa. Phon». ^íomestead 0262-J Associate Editors: REV. G. TAKARÓ D. D. 344 East 69th Street New York, N. Y REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. ........... — SZERKESZTŐSÉG: 814 McClure St. HOMESTEAD, PA. A REFORMÁTUSOK LAPJA fönntartási tervezetét eddigelé elfogadták s a n3vük után jegyzett számokért felelősséget vállaltak a következő egyházak: McKeesport 2; Donora V4; Alpha V2» Indiana Harbor 1; Union- town Vá; Duquesne Vá; Springdale V4; Trenton *4; East Chicago 1 V2; Toledo 1; Monongahela V4; Gary, Ind. 1; Farrell 1; Homestead 1; Fairfisld 1; Pittsburgh 1; Los Angeles x/4\ Johnstown Vá. Ezen kiviil egy lelkész 2 számért, egy másik lelkész 1 számért vállalt személyes felelősséget. Neveiket a fölhatalmazás megnyeréséig nem hozzuk nyilvánosságra. Eddig tehát 16 % számért van garanciánk. Az egyházak névsorában most találkozunk először Jchnstown nevével. Még mindig nem adjuk föl a reményt arra nézve, hogy a névsor végeredményében is teljesen kielégitő lesz. Ezen a helyen közöljük, hogy a South Norwalki egyház nem 10, hanem 17 dollár 50 centet küldött be lapunk javára s újabb adomány megszavazásáról is van értesülésünk azzal, hogy az egyház kétségtelenül vállalni fogja a reá eső részt. MÉRTFÖLDJELZŐ. Ezen a világon semmisem áll egy helyben. Mozognia, haladnia kell mindennek, 'már vagy előre, vagy hátra, de egy helyben nem állhat s nem is áll semmisem. Nem áll egy helyben a mi egyházi 'életünk sem. Némely dolgokban, reméljük, hogy csak ideiglenesen! — visszaesik, másokban pedig mértföldes léptekkel halad előre. Utjának egyes állomásait nagy igazságok megállapítása vagy nagy események jelzik s egy-egv ilyen mértföld- jelzőnél mindig iérdemes egy pillanatra megállani. Ilyen mértföldjelző a New Yorki Első Egyház főgondnokának, Tóth Lajos urnák egy megállapítása, amelyet a 69-ik utcai egyházról mondott ugyan, de amelyet jó volna megszívlelni mindenütt. 1 Ez a megállapítás igy hangzik: “Nagy baj volt, hogy úgyszólván teljesen a lelkészre nehezedett az egyház anyagi ügyeinek az intézése. Emiatt idejének túlnyomó részét pénzügyi gondokkal kellett töltenie ahelyett, hogy a gyülekezet belső életének fölépítésére fordíthatta volna minden figyelmét.” Egyházi életünk sok bajának egyik titka itt van eltemetve. Az egyház minden terhe, gondja, baja a lelkész vállára nehezedik, aki aztán jóformán magára hagyatva, nem képes a nagy felelősséggel megbirkózni. Ha vannak is jóakaratu segítőtársai: a felelősséget neki kell viselnie s neki kell gondoskodnia mindig arról, hogy az egyház olajos korsója ki ne ürüljön. A lelkésznek kell unos-untalan pénzért zörgetni a hívek ajtaján. A lelkésznek kell színházat, bált, pikniket rendeznie, hogy egy kevés pénzt “csináljon” a legszükségesebb dolgok fedezésére. A lelkésznek kell számontartania az egyház legutolsó számláját is és ügyelnie arra, hogy az a maga idejében megtalálja a maga fedezetét. Az amerikai egyházi életben a lelkésznek az egyház anyagi ügyeihez jóformán semmi köze nincs. Az nem a lelkész, hanem az elöljárók dolga. Következésképen annak gondjait is az elöljárók viselik, akik többen lévén, könnyebben el is viselik azt, dtékintve attól, hogy az ö sáfár- kodásuk közvetlenül megérezteti a hívekkel is, hogy az egyház nem a lelkészé, hanem a híveké, amiről tehát a híveknek kell gondot viselniük. Sokkal tisztábban meglátják, hogy az egyház nem “papi business’, hanem az ő lelki életük szükséglete, ahol a lelkésznek egyedüli feladata, hogy ezt a lelki szükségletet kielégítse.
