Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-13 / 2. szám
Vol. XXXV. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA, 1934. JANUÁR 13. No. 2. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY AMERIKAI MAGYAR EDITOR : by the Board of Home Missions of the Reformed ncpAnn ■viiMAft# ■ ■ ■% ■ ■ REV. J. MELEGH 301 Ruben Building Church in the U. S. REFORMÁTUSOK LAPJA McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 SUBSCRIPTION RATES: iik 1 viiivin 1 vvvn kni wn In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Publication Office: Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ Entered as Second Class Matter on the 25th of 4S29 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. 344 East 69th Street New York, N. Y. March, 1933. at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. Telephone: HAZEL 6191 REV. SIG. LAKY “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.” szerkesztőség: 301 Ruben Bldg., McKeesport, pa. = = :......===== . LÁTÁSOK EMBERE. A LÁTÁSOK emberét régen prófétának hívták. Nem jövendömondás volt élethivatása. Isten akaratát kereste meg és hirdette ki az emberek között. Ezért vált mindig valóra minden igehirdetése. Istennek igazi szolgái sohasem hirdetik a maguk bölcsességet. Isten akaratát azonban nem mindenki tudja meglátni. Ahoz különös tehetség szükséges: nem a szemeknek, hanem a léleknek a látóképessége. Pedig e látásra élet-halál szüksége van az emberiségnek. “Elvész az én népem, mivelhogy isteni látás nélkül való”, mondatja az Ur Hózseással. Sok nép elveszett már ennek hijján. És amelyik megmaradt: azt mind ilyen isteni látás tartotta; meg. Ilyen látások embere a mi amerikai református közegyházunk legrégibb és legnagyobb főiskolájának, a Franklin, és Marshall kollégiumnak elnöke, Dr. H. H. Apple igazgató. Csöndben, de fáradhatatlanul munkálkodó férfiú, ki nem a maga dicsőségét keresi, hanem a rábizottakra visel hűséges gondot. Hiven munkálkodik az .Ur szőllő- jében; mikor pedig kezébe teszik le a legdrágább kincsnek, az egyház legfontosabb veteményes kertjének a gondozását: bámulatosan eredményes munkát végez benne. Negyedszázad alatt nagyobb haladást tesz ez az intézet az ő igazgatása alatt, mint előtte fennállásának egész idejében. Lapunk más helyén soroljuk fel azokat az adatokat, melyek ennek a kiváló férfiúnak az adminisztrációját mérik fel. A legjobban szembeötlő tulajdonság Istennek e szolgájában az a szinte merészségszámba menő lankadatlanság, mely folyton újabb alkotásra sarkallja. Egyetlen magyarázata lehet csak ennek: az Istenbe vetett határtalan bizoda- lom. Közvetlenül a világválság kezdődése előtt százezrekbe kerülő építkezésekbe fog; s most, négy évi nyomasztó helyzet után, most kezdi az iskola legszebb épületének az építtetését, a tizediket e huszonöt év alatt. Ezeket a kezeket valóban olyan léleknek kell irányítania, mely látja az Istennek az akaratát. Minket magyar reformátusokat azonban mindennél inkább érdekel az, hogy a gondviselő Isten a mi ügyünket is jól megláttatta e férfiúval, kit amerikai magyarságunk egyik legfontosabb munkájának a pártfogójává tett. Főiskolája annak idején, másfélszáz évvel ezelőtt, azért alakult, hogy az uj hazába telepedett németség számára megőrizze a német műveltség kincseit. A Heidelbergi Káté szülőföldjéről jöttek ezek a református németek, kiket a hitükhöz ragaszkodás kényszeritett a kivándorlásra. Milyen csodálatos az Isten gondviselése, hogy ugyanannak a tűznek a melegénél adott helyet az Ő isteni háztartása többi cselédeinek is: az idegenbe szakadt, de itt is arra az édesanyára talált magyar reformátusoknak, akik most boldogan látják fejlődni azt a magyar munkát, amit pontosan ugyanaz a főiskola vett gondjaiba. Hány amerikait ragadott el itt az idegengyűlölet ! Hányszor hirdették ezek a háború alatt és‘ azóta az erőszakos amerikanizálás kötelességét! Milyen szomorú látvány volt ez a megtévedés, az igazi amerikai szellemnek ez a lábbal tapodása, amit csak a háború őrülete okozott, teljesen felborítva a higgadt és józan ítélőképességet. Menynyivel szebb eljárás volt ennél az oberlini egyetem tanárkarának a határozata, mely ugyanazon napon mondta ki a magyar tanszék felállításának a szükségességét, amelyiken Amerika hadat izent Magyarországnak! Az egyetem fenkölt szellemű elnökének szavai szerint a tudományt sohasem korlátozhatják háborúk. Isteni látás embere volt ő is! A mi neki, sajnos, nem sikerült, mert bizony mégis korlátozta a háború a tudományt, — azt teljes mértékben valósította meg a mi hitünk embere, a mi édesanyánk fia, igazi testvérünk, a saját veteményes kertünkben, a mi főiskolánkban. Dr. Apple tisztán látja, hogy uj nemzetünknek semmivel sem tehetünk nagyobb szolgálatot, mintha rendelkezésére bocsátjuk mindazt a kincset, amit ezer esztendős műveltségűnkből ma-
