Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-03-17 / 11. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Fogy az erősebb gyámolitsa a gyöngébbet s lelkészeink ne prédikálják azt, hogy a tehetősebb adjon többet, mint a szegényebb. Avagy úgy vagyunk a mi hitünkkel, mint sokan vannak a mostani állami segélyezéssel, hogy t. i. jobb volt munka nélkül a segélyt felélni, mint dolgozni a megélhetésért? . . . Mert ilyenek is vannak. Nagy igazsággal jelent meg a Reformátusok Lapjában a “Lelkészek felelőssége” című cikk, mert lelkészeink többet is tehetnének a lap érdekében. Cooperálmok kellene. Biztatniok kellene az egyháztagokat. A presbiterek közül ki kellene választani egyet vagy kettőt a lap terjesztésére, akik eredményes munkájukról minden presbiteri gyűlésen jelentést tegyenek s továbbítsák azt a szerkesztőséghez.” Felelősségünk öntudatának bizony jóval nagyobbnak kellene lennie úgy a közegyházi járulékok terén, mint az egyházi sajtó ügyeiben. O=S1I=I0[=IQEIEeo KEDVES LELKÉSZTÁRSAIM. Az Árvaházi Igazgatóság a következő kérésekkel fordul lelkésztestvéreimhez: 1. Azokat az egyházakat, ahol még nincsen árvaházi persely, kéri, hogy szíveskedjenek ELFOGADNI ÉS A TEMPLOMBAN KITENNI AZ ÁRVAHÁZI PERSELYT, amit kívánatra díjmentesen készséggel küldök. 2. Bizonyos időközönként legyenek jók lelkész- testvéreim felhívni a gyülekezet figyelmét a perselyre, hogy egyfelől a hívek adományaikkal tehessenek bizonyságot hitök mellett, másfelől az árvaházat és aggmenházat is segítsék. 3. Noha a persely kezelése a presbitérium hatáskörébe tartozik, mégis legyen szabad az Igazgatóság utasítása alatt azt kérnem, hogy a perselyek ÉVNEGYEDENKÉNT kinyittassanak és az adományok Ligonierba beküldessenek. 4. Az árvaházi pereselybe tett adományokat az adakozók az árvaházra tették, igy szíveskedjenek lelkésztestvéreim oda hatni, hogy ezek a pénzösszegek más, egyházi kiadások fedezésére ne for- dittassanak, hanem rendeltetési helyökre jussanak az adakozók intenciója szerint. Abban a reményben, hogy az Árvaházi Igazgatóság fent elsorolt kéréseit lelkésztársaim megszívlelik és még fokozottabb mértékben jönnek segítségére szeretetintézményünknek, maradok Isten gazdag áldásának kérésével és szolgatársi szeretettel Nánássy Lajos, árvaatya. BEKOLDTE-É MAR ö.z előfizetését? Nézze meg a cimszalagot s ha lejirt, újítsa meg az előfizetést. 0E 0 □ □ 0 OC 300E jjOQY LÁTJUK MI ? Írja: Balogh E. litván. II----lEUnGE 00 0 0 =30 H ITLER-ELLENES tüntetés történt az elműt héten New Yorkban. Hatalmas tömeg vett részt azon a vita tárgyaláson, amelyet a törvényhozás, vallás- és nevelésügy sok kiváló vezére rendezett a Madison Square Gardenben. — A “New York Times” vezércikke szerint (Márc. 9.) ez a tömeg-gyűlés válasz volt elsősorban arra a propagandára, amit a Hitlerizmus hívei próbáltak Amerikára erőszakolni a saját érdekükben. Az egész gyűlés Amerika népének bátor, őszinte vélemény nyilvánítása volt a Hitlerizmussal és hasonló kormányformákkal szemben. Ezt igazolja Prof. Mjoley beszéde is, melyben többek közt ezt mondja: “Gyűlölöm Hitlert és a Hitlerizmust nem csak azért, mert megtagadta az ember-testvérektől az igazságot, hanem azért, mert ellensége az én hazámnak, hitemnek és szabadságot nyújtó emberi jogomnak is.” Ez a legfőbb bizonysága annak, hogy nem csupán a zsidó üldöző Hitlert ítélte el e hatalmas népgyülés, hanem egy szabadságot féltő, védő embertömeg jogos felkiáltása volt az az iskolákat, egyházakat, sajtót és tömeget egy erőszakos társadalmi rendszerbe kényszeritő államforma ellen. — A hivatalos német követ, Luther bejelentette tiltakozását az államtitkárnál, hogy hazája nagy fiát s vele együtt nemzetét igy elitélte Amerika. — Ez a tiltakozás semmi hivatalos súllyal nem bir, mert hiszen a new yorki niépgyülés magán vállalkozás volt, amit megakadályozni, elhallgattatni Amerikának éppen úgy nem célja, mint a sajtót cenzúrázni, vagy a szenátorok beszédeit megállítani. — Az a szellem, amely ebben az országban él, amelyben felnőtt az amerikai nemzet, a szabadságnak és tiszta emberjogoknak cselekvő és beszélő sza badsága egyenesen kötelességévé tette e nemzetnek azt a nemes megnyilatkozást, amellyel bűnösnek Ítélte Hitlert. Ha Amerika nem tiltakozna — talán a kövek is kiáltanának ellene. H ABSBURGH OTTÓNAK és királynői édesanyjának, Zitának a képét mind sűrűbben mutogatják a lapok és magazinok. — Még ugyan mindig Belgiumban laknak, de már szabad bemenetelt, barátságos fogadtatást stb. emlegetnek Amerikával kapcsolatosan. Bizonyos, hogy véres tüntetések, tömegmészárlások és diktatoria helyett nemesebb kormányforma lenne egy alkotmányos királyság ottan. — Szerényen ugyan, de nagy őszintén bevalljuk azonban, hogy ami minket magyarokat illet, — se egyikből, se másikból nem kérünk s reméljük, hogy Ottó nélkül is megépül, megél Magyarország. , T ÍZ ÁLDOZATOT követelt az a hirtelen felbuzduló tisztitó vállalkozás, amely a magán társaságok kezéből egy napról a másikra kivette a légi-postát és a hadi repülő osztag hivatalos szolgálatává tette. — Személyszállításra, menetrend pontosságú posta forgalomra soha nem tanított, ebben az irányban tapasztalatlan, gyakorlatlan emberek, hadi repülésre készülő katonák lettek ártatlan áldozatai a csalókat büntetni akaró hirtelen rendeletnek. Roosevelt jóhiszemüleg intézkedett, a hadügyminiszter bízott a légi flotta képességében — a tapasztalat azonban mást igazolt. — Bizonyos, hogy az ártatlan áldozatok tiszta vére felkiált az égre s a csaló, pénzsóvár bűnösök legnagyobb vétkévé tiz bátor pilóta hősi halála lett!
