Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-01-07 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 AZ IFJÚSÁG KÖRÉBŐL. C. E. Topic for Jan. 8. HOW MAY WE KNOW GOD’S WILL? Lesson: Psalm 119:105. If you wish to understand the peculiarities of human nature better, you must get in closer contact with human nature. If you want to grasp more fully the purpose and aim of any endeavor, you must study that endeavor more in detail. So it is with the will of God. To know the will of God, one must know more of God. The source of this knowledge, as our lesson has it, is the Bible, while its channel, I should say, is prayer. Many men in history learned His will from the Holy Scriptures. Others, even Jesus, received the will of God through calm and constant communion with the Father. I remember an inspiring discourse of the beloved Bishop Ravasz in which he said something to this effect, “He who knows only the Lord’s Prayer, knows more about the will of God than a hundred Doctors of Divinity.” This is very true. (Knowing here means more than the ability to recite. It means assimilation.) To be frank with you, the most frequent times when I am able to learn more of God’s will in every day happenings and matters of life, are in and through prayer — and mainly silent prayer. Yes, — speechless and quiet meditation when I do nothing, but try to bring my soul in harmony with God’s and just listen to what He has to say. For, after all, this is the gift of prayer. Even the Master himself, if you will, used no words, said nothing when he often met His heavenly Father in the stillnes of the night. He simply waited for His Maker to speak to Him, to let Him know His will and His decisions. FRANK NAGY. S. Norwalk, Conn. A templomot teljesen megtöltő hatalmas gyülekezet köszöntötte karácsony ünnepét s örvendett együtt minden egyes alkalommal, amikor a templomban megjelenhetett. Az ünnepek alatt nemcsak az egyház ifjú lelki- pásztora, hanem Varga Bertalan hazai s. lelkész, mint ünnepi legátus is hirdette Istennek igéjét. A rokonszenves ifjú teljes mértékben megnyerte a s. norwalkiak szeretetét is. — December 30-án, pénteken este az egyház műkedvelői a “Gyimesi vadvirág” cimü népszínművet adták elő nagy sikerrel, nagy közönség előtt. MÁRTHÁK ÉS MÁRIÁK. NE HAGYJUK ELALUDNI! A Nőegyletek Országos Szövetségének ügye a ligonieri gyűlés után mélységesen alszik. A Szövetségnek megvannak a maga tisztviselői, de a tisztviselők közül senki sem ad életjelt magáról, helyesebben: az általa kifejtett tevékenységről. Nyilvánvalóan azért választották pedig őket tisztségeikre, hogy az ügyet tovább vigyék s a Szövetséget «lővé, anyaszentegyházunk s amerikai magyar reformátusságunk erős oszlopává tegyék. Mindig panaszkodni szoktunk az olyan egyházi tisztviselők ellen, akik előtt a tisztség nem egyéb, mint olyan cim, ami nem kötelez semmire, A panasz teljesen jogosult, mert hiszen a közbizalom azért választotta meg őket, hogy munkálkodjanak s a náluk elhelyezett talentumokat értékesitsék Isten nevének dicsőségére. A Szövetség megválasztott tisztviselőinél is vannak ilyen talentumok, amiket elásniok nem szabad egy pillanatra sem. Ha lassanként elalszik a gondolat, ki mást fog terhelni a felelősség, mint azokat a tisztviselőket, akiket őrállókul választottak meg, de akik elfeledkeznek az őrködésről? Kérjük és sürgetjsk a Szövetség megválasztott tisztviselőit, hogy a kezükbe adott zászlót ne ejtsék el! Vannak nekiek katonáik, akik készen állanak a munkára, a küzdelemre, a hódításra. Több katonájuk van, mint a Krisztusnak: nem szabad .tehát kétségeskedniök! Tegyék félre a kishitűséget s megfogják látni, hogy a hit az ő munkájukban is diadalmaskodik. JÖN AZ UJ VILÁG. (Folytatás a 7. oldalról) mostani nagy nyomorúságba. Ennek is csak egyedül Ő lehet az orvosa. Nem az Ő tudománya az elégtelen, hanem a mi kezelési módszerünk, ahogy az Ő tudományát alkalmaztuk. Pedig mit ér a legjobb orvos is, ha az ápolók ,nem követik pontosan a kezelésre vonatkozólag adott utasításait? Miben áll a mulasztásunk? Különösen három téren bizonyult könnyűnek protestántizmu- sunk. Felköltötte a nemzetiségi eszmét, mely olyan túlzásokba ment, hogy most már nem bírja megfékezni. Közreműködött a kapitálizmus ki- fejlesztésében és tulgyönge volt ahoz, hogy ennek kisértéseit visszautasítsa. És végül, hogy nem Nagy Ferenc
