Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-12-16 / 50. szám
4 amerikai magyar reformátusok lapja KERESZTYÉN SZABADSÁG. Az Egyesült Államok népe eltörölte a profhibi- ciót. Talán sdha nem volt még példa arra, hog> az ország véleménye oly egyöntetűen nyilatkozzék meg bizonyos irányban, mint a prohibició eltörlésében. Igen nagy igazságnak kell pedig annak lennie, amely ily hatalmas tömegekben tudja •maga mellé állítani az embereket. Amerikában az egyházak általában véve a prohibició mellett foglaltak állást. Nekünk, mint egyházi lapnak, kissé nehéz talán szembehelyezkednünk ezzel a hivatalos felfogással. Szavunk is sokkal kisebb, sokkal gyöngébb, semhogy Amerikának elhatározását akár jobbra, akár balra, döntően tudná irányítani. Az uj helyzet azonban tőlünk is megkívánja azt, hogy a magunk kicsiny körében mi is elmondjuk a magunk gondolatait. Azt gondolná az ember, hogy a prohibició eltörlésével Amerika népe egyszerre két kézzel, •mindegyik kezében egy-egy hatalmas serleggel vetette bele magát az immár törvényessé, szabaddá lett ital-tengerbe. Nem úgy történt. A lapok ugyan egymásután hozzák a képeket, amelyek a szabaddá lett italt ünnepük: a mindennapi élet azonban egyáltalán nem mutat semmi változást. És Amerika népének józan gondolkodása éppen itt nyeri el a maga dicséretét. A keresztyén ember nem azért marad józan, mert talán reá van kényszerítve, hanem egyszerűen azért, mert nem kívánja elveszíteni a maga józanságát. Többre becsüli és értékeli azt a szesz minden mámoránál. A jó keresztyén ember előtt patakokban folyhat a sör, a bor, vagy a pálinka: a maga rendes életmódjából ugyan ki nem fogja forgatni soha! Lehet tőle még egyszer annyira szabad az ital: ő nem azért tartózkodik tőle, mert talán a törvény tiltja, hanem azért, mert tiltja azt a saját józan belátása. Jól tudja, hogy ha mindenek szabadók is nekünk: de nem mindenek hasznosak s igy a szabadságával vissza nem él soha. Ezt várjuk és ezt reméljük mi a mi józan gon colkodásu magyar református népünktől is, és tudjuk, hogy nem fogunk csalódni. Saját emberi méltóságunk akkor lesz igazán értékes Isten s ember előtt, ha szabad volna ugyan korhelyked- nünk, de mégsem korhelykedünk. Ügyeljünk hát mindig arra, hogy a szabadsággal, amit a prohibició eltörlése adott nekünk, visz- sza ne éljünk. Értékesebb lesz igy mindnyájunk élete s hasznosabb polgárai leszünk fogadott hazánknak is. Bl-------H==5- IE===3E1BE][=]I-------11=------------u==ja ! JjOQY LÁTJUK MI?... 1 írja: Balogh E. István. nr=------ir= ■ ir==iSEBE=n——je ~~n^==H3 J OHNSON, az NKA. végrehajtó kapitánya a gyárosok nagy gyűlésén meggyőző bizonyossággal beszélt arról, hogy a “világ legjobb pénze” ma is a dollár. Nemcsak ő mondta, hanem a hallgatók lelkesedése azt bizonyította, hogy el is hitték s ugyanakkor a függöny mögött egész más történik. Egyik az arany alap haláláról, más k az eüzst alapra való áttérésről, újra más “baloney” dollárról stb. harsog. Közben a külföldi vásárló érték tetemesen alá zuhant, belföldön pedig keresve is alig találunk belőle Akik kóltenének azoknak n'ncs mit, akik vásárolnak, azok pedig alig képesek fizetni a felszökött árakat, hogy mind ez hová vezet, azt megtudni magunk fajta halandónak, ma még szinte képtelenség. Hogy azonban az egész pénzügyi rendszer rövidesen óriási változáson fog átmenni, az bizonyos. A DETROITI politikus-pap vasárnapról vasárnapra “broadcastolja” aktuális beszéded. Legutóbb súlyos kritika alá vetette A1 Smithet. Érdekes megjegyzése volt, hogy Smith, aki a semmiből küzdötte fel magát az Empire Bldg, és New York urává, aki semmivel jött e világra, ma a legnagyobb harcosa az “arany-dollárnak” s ezzel szemben az elnöknek, aki “arany kanállal a szájában jött e világra”, kellett a szegény emberek ügyének, a milliók jajjai meghallgatásának a harcosává lenni. A ka- pital'sta vérből származó Roosevelt lett a dolgozók apostola s a kihasznált nincstelenek fia, Smith, lett a legel- keseredettebb kapitalista! Csodálatos és furcsa ellentéte ez az emberi sorsnak, de hál’ Istennek, hogy nem megfordítva van! M ÁR A VÁLASZTÁSNÁL észrevehettük, hogy szinte forradalmi változások történnek. Azóta csaknem mindenütt igazolódott, hogy pártok helyett az utóbbi években maga a szenvedő nép dominált csaknem minden fontos választásnál. így történt azután, hogy a megválasztott uj vezérek pártok, pénz-klikkek és egyéni érdekek helyett .magának a nép ügyének 100 %-os képviselőivé váltak. — Soha nem hallottunk olyan hangokat, amilyenek ma szinte naponként betöltik az újságokat és a rádiót. — Pittsburghban az uj polgármester, McNair, “az angol pénz-királyt” Mellont hívja tetemre szókimondó bátorsággal, a Pennsylvania kormányzójának felesége, Mrs. Pinchot, olyan beszédeket tart a munkaadók leckézteté- sére, amit sok esetben próbáltak már megakadályozni, La Guardia, New York polgármestere, tüzes római lelkesedéssel morzsolja szét Tammany vérszopóit, Bridgeport szocialista polgármestere kérlelhetetlenül seper a felgyűlt szennyes, önző politikai berkekben s mind ezek felett maga az elnök az egész ország felett érezteti vaskezét, amelyhez hasonló erővel aligha vezette elnök valaha is ezt az országot. Úgy érezzük, hogy már e tények bizonyságai egy biztos, jobb jövőnek, mert éppen azokban az időkben adott Isten rátermett vezéreket e nemzetnek, amikor a legnagyobb szükség volt e nyilt beszédű, tiszta kezű népvezérekre. E RIE, PA. egyik italüzletében a megnyitás óta napi 1000 dollár az átlagos forgalom. A tulajdonos külön állami engedéllyel azt az italt árulja, amit 13 éven át, kormány pecsét alatt “raktáron” tartott. Valóban jo raktára lehetett, hogy az elmúlt 13 év alatt, a legnagyobb kereslet idején, ki nem ürült!
