Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-10-28 / 43. szám

Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM

PITTSBURGH, PA., 1933. OKTÓBER 28.

No. 43. SZÁM.

AMERIKAI MAGYAR

REFORMÁTUSOK lapja

Publication Office:

4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA.

Telephone: HAZEL 6191

“Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 192s, authorized April 25, 1933.”

SZERKESZTŐSÉG: 737 Mahoning Avenue YOUNGSTOWN, O.

EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742

Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y.

REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O.

PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S.

SUBSCRIPTION RATES:

In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year.

Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933. at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879.

MÁSOK MIRÓLUNK.

“AZ AMERIKAI MAGYARSÁG berkeiben érdekes események készülnek. A református test- bérharc lappangó tüze talán a 'következő napokban újra kirobban,” olvassuk az egyik magyar hetilap jövendölései között.

Egy másik újság, elterjedt napilap az Amerikai Református Egyesület Vezértestületének gyűléséről kö2öl tudósítást. A tudósításban, a hir szerint, a vezértestület határozata szószerint van közölve. Amint a hivatalos szöveget megkapjuk, közöljük. Ez a határozat sejtetni engedi azt, hogy készülőben van egy újabb vihar. Különben nem volna szükséges rendkívüli vezértestületi gyűlést hívni november hónapban.

A “Magyarság” cimü pittsburghi lapban, a lap nevében Fiók Albert és Vasváry Ödön, “Az Amerikai Magyar Református Egyesület Vezértestületének T. Tagjaihoz” címen hosszú felszólítást imák. A felszólítás hangja lés tartalma arra enged következtetni, hogy a közel jövőben számíthatunk újabb nyilvános sajtóvitára.

Az Amerikai Magyar Református Egyesület részéről Újlaki Ferencz elnök hosszú cikkben felel azoknak, akik szerinte támadták az Egyesületet. Újlaki elnök ur cikkét közlő lap megjegyzéseket fűzött a cikkhez. Ezekből a sorokból olvassuk az intést, hogy Amerikai Magyar Református Egyesületet is, egyházainkat is mi, reformátusok, odadobjuk vad személyi gyűlölködésnek, eszközül egyes urak hiú törekvéseinek. Azt is olvassuk ezekben a sorokban, hogy gyanusit- gatunk, áskálódunk, hogy minden, a reformátusság jólétét, vagyonát, biztonságát veszélyeztető aknamunkának alapja egyéni, önző érdekekből fakad.

Súlyos kitételek ezek, kell, hogy minket alapos meggondolásra késztessenek. Kit, vagy kiket illetnek a fenti vádak? Miért méregesedett el a helyzet ennyire? Miiért mérgesedik el még jobban? Akik közülünk, reformátusok közül felelősek azért, hogy a mi református ügyünk, ebben az esetben első sorban Református Egyesületi, de tagadhatatlan, hogy érint, nagyon sok református egyházat és egyént is, a nagy nyilvánosság elé került, miért nem követnek el minden lehetőt, hogy az ügy, ne nyilvános pro és kontra lapcikkezédé fajuljon?

A Reformátusok Lapja részéről Melegh Gyula szerkesztőnk kész volt aláírni azt a nyilatkozatot, amit Újlaki Ferencz Egyesületi elnök is aláirt, amit a Ref. Lap közölt is, s aminek a közlédét várjuk az Egyesület hivatalos lapjában, a Református Újságban.

Tudtunkkal megegyezés jött létre a Református Egyesület elnöke és pénztárnoka, valamint a ’’Magyarság” két felelős munkatársa között is. E megegyezést tanuk előtt kötötték meg, s annak 'értelmében sajtóban semmiféle cikkezés sem az egyik részről, sem a másik részről nem lesz, •mig a kérdezősködő fél, lehetőleg rövid időn belül, az Egyesület könyveinek átvizsgálása után, hivatalos adatok alapján nem nyilatkozik.

Mielőtt e megegyezésben kikötött vizsgálat megtörténhetett volna, az Egyesület részéről megjelent egy hosszú cikk az egyik napilapban.

Nem ismerjük a kulissza titkokat. ítéletet hozni nem akarunk. E cik célja egyelőre nem más, mint az amerikai magyar reformátusság békéjének érdeklében arra kérni az érdekelteket, hogy az összreformátusság tekintélylét, becsületét ne tegyék kockára.

Református Egyesületünk részünkre értékes intézmény. Szeretjük, büszkék vagyunk rá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az amerikai összreformátusság tekintélyét elveszítsük csak azért, mert egyesületi kérdésekben bizonyos érdekeltek nem értenek egyet.

Református Egyesületünknek első sorban érdeke, megnyerni az Egyesületibe még nem tartozó reformátusok nagy tömegét. S azt nem lehet elérni úgy, ahogy azt a jelen nyilvános vitatkozásban akarják elérni. Minden érdekeltnek tudomásul kell venni, hogy a békességhez, az ame-