Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-09-16 / 37. szám
Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933. SZEPTEMBER 16. No. 37. SZÁM PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.“ EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKeesport, pa. A MEGÉRTÉS LELKE. Október elején konferenciára jönnek össze a Presbyterian egyházhoz tartozó magyar gyülekezeteik lelkészei és világi vezetői. Rét-évenként 'szokták tartani ezeket a konferenciákat, a hivatalos egyház erkölcsi és anyagi támogatása mellett. És éppen ez az utóbbi körülmény késztet bennünket az alábbi sorok megírására. Azok az egyházak, amelyek a Presbyterian Church kebelébe tartoznak, azoknak az angol nyelvű egyházmegyéknek tagjai, amelyeknek területén feküsznek. Szét vannak tehát szórva s nincs módjuk és alkalmuk arra, hogy egymással hivatalosan is találkozzanak s ügyes-bajos dolgaikat megbeszéljék. Lelki, anyagi, közigazgatási ügyeik az egyházimegyei gyűléseken nyernek elintézést és minden bizonynyal mindenkit kielé- gitő elintézést. Ezeken felül azonban még külön problémáik is vannak ezeknek a magyar gyülekezetéknek. Az egyházmegyei és közegyházi kötelékeiken felül 'éreznek még egy másik köteléket is, amely őket, mint magyar gyülekezeteket, az egyházmegyék határain felül is egymáshoz fűzi. Éreznék olyan föladatokat, amelyeket az egyházmegyei gyűléseken elintézni nem lehet, s amelyeket közös néven “magyar problémáknak’’ nevezhetünk. Érzik azokat a testvéri kötelékeket, amely őket együvé kapcsolja, bármelyik egyházmegyéhez tartozzanak is. Hogy a mi egyházaink tudatában vannak ezeknek: az csák természetes, magától értetődő dolog. Az egyházi hatóságok azonban mély hálára köteleznek bennünket akkor, amikor a magyar problémáknak, a magyar testvéri köteléknek, a magyar együvé-tartozás 'érzésének ők is tudatában vannak, azt természetesnek és jogosultnak tartják « a maguk részéről is megtesznek mindent, hogy e természetes igények kielégítést nyerjenek. Nem látnak semmiféle veszedelmet azok kielégítésében. Nemcsak hozzájárulnak, hanem maguk is elősegítik azt, hogy magyar egyházaik a közös magyar oltáron áldozzanak és az ő saját, külön magyar problémáikkal a maguk körében foglalkozzanak. Nem tartoznak vele, mégis megteszik. Ha velünk szemben a türelmetlenség lelke vezetné őket: semmiesetre sem tennék meg. őket azonban nem a türelmetlenség lelke, hanem a megértés lelke vezeti s ez az, amiért végtelen nagy hálával tartozunk mindnyájan nékiek. A hálának kifejezése azonban sohasem a szó, hanem a cselékedet. Ebben az esetben az a cselekedet, hogy egyházaink részt vesznek a konferencián. Alkalmat és lehetőséget adnak első sorban lelkészeiknek arra, hogy oda elmenjenek, meggondolva, hogy azok a lelkészek nem önmagukért, hanem egyházaikért fáradoznak. De nemcsak lelkészeiknek adják meg ezt az alkalmat és lehetőséget, hanem elküldik oda világi képviselőiket is. A mi gyűléseink akkor teljesek igazán, ha nemcsak a lelkészek, hanem a világi testvérek is részt vesznek azokon. Ha az amerikaiak készek arra, hogy áldozatokat, és pedig nagy áldozatokat hozzanak mi érettünk: az egyházaknak 'sókkal inkább meg kell hozniok ezt az áldozatot, nem másokért, hanem önmagukért. Hisszük és reméljük, hogy a new yorki Magyar Presbyterian Konferencia teljes lesz, — nemcsak számban, hanem lélekben is. C=S]QQl=]0Q[=s=S LEGYETEK ALÁZATOSAK! Akroni egyházunkkal szemben külön egyház alakult. Évek óta tart már az egyenetlenkedés, a bé- kételenkedés, amely első sorban a volt lelkész személye körül forgott. A lelkész ellen nem vezetett senkit sem gyűlölködés, hanem a hívek egy része nem volt megelégedve munkájával. Ez a rész a jóval nagyobb többségnek bizonyult s a gyülekezet az egyházmegyén keresztül úgy intézkedett, hogy a lelkész cseréljen állást valakivel. A cserének T
