Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-09-09 / 36. szám

8

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

fór our ready use of it. Matty thanks to the Editor for his constant co-operation.

It is useless, in a few paltry words, to here attempt to share with others, verbally, the grandeur of the World’s Fair — the magnamity of which suffices to awe a; humble, insignificant human being into worshipful silence. Its worthwhile exhibits we thoroughly enjoyed — walked —- saw — learned and, we hope, remembered. In the evening, it was the exterior we admired. At the sound of a igdng, the entire place instantly transformed its rather glaring daytime raiment into an enchanting fairyland of myriad illuminations — of all intriguing colors and patterns all reverting back to the star, Arcturus. Even the hurrying crowds assumed an aspect of mysterious import. And, midst it all, our Hungarian blood rose in thrilling pride at the colorful spectacle of the Hungáriáin Day Program.

Small wonder we Wad to dash back to our respective homes to insure that we were still the same Mary, John, and Betty — and not some wee elf just awaking out of a rosy reverie.

Virginia Esterhay.

C=S1QE][=I01=H==O

A KONFERENCIA STATISZTIKÁJA.

A chicagói országos C. E. konferencián 8 államból és 25 egyházból összesen 214-en voltak jelett, mint a konferencia rendes, regisztrált tagjai. Az egyes gyülekezetekből ifjaink a következő számban vettek részt:

Toledo 29, Chicago Burnside 28, Cleveland East Side 25, East Chicago 23, Detroit 15, Lackawanna 15, Lorain 13, Canton 12, Daysitowtt 7, Buffalo West Side 6, Fairport 5, N. Tonawanda 5, Buffalo East Side 5, Gary 4, Dayton 4, Youngstown 4, South Bend 3, Alpha 3, McKeesport 2, Duquesne, Homestead, Vintondale, Welland, Alliance, Conneaut 1—1, összesen 214.

Legtöbben Voltak tehát Toledoból s legtávolabbról jöttek el az alphai ifjak, akiknek körülbelül 900 mértföldet kellett utazniok, hogy jelen legyenek. Igen dicséretre méltó a kicsiny daysl- towni egyház, ahonnan 7-en voltak jelen. Kanadát a weilandi lelkész, a konferencia egyik előadója képviselte. A lelkészek közül 16-am voltak jelen, akik fölhasználták az alkalmat ama is, hogy maguk között egy rövid -'értekezletet tartsanak.

Természetes dolog, hogy a konferencián nemcsak a rendes, regisztrált tagok voltak jelen. Nagy érdeklődéssel kisérté’k azt a burnsidei -é's a környéki egyházak tagjai is, akik egyfelől szívesen látott vendégek voltak ott, másfelől pedig nagyon figyelmes házigazdái voltak a konferencia tagjainak.

I i

| MÁRTHÁK ÉS MÁRIÁK.

1 19

□I^=]|=----------IE^^EE]BB[=]L=z=JEEE=====][^^EilD

JÉZUS JÖN.

Van-e felemelöbb lelki gyönyörűség, mint a tisztán, üdén csengő énekhang égbeszálló dallama? Van-e szebb zene a világon, mint a boldog örvendező keresztyének Istent dicsérő éneke? Milyen megnyugtató és vigasztaló, lelkesítő és buzdító, a szép, lendületes gyülekezeti ének. Különösen a zsúfolt templomokból felszárnyaló száz meg száz hang összetétele. Hat-hétszáz hang együttese!

Tegnap, egy ragyogó vasárnap reggelen, tízezer lelkes gyülekezet égbetörő diadaléneke remegtette meg a szivemet. Amint ott álltam a nyári verőfény sugárözönében, szinte megbüvölten hallgattam az orgonabugással és harsonazengéssel összeolvadó tízezer hang dicshimnuszát. Átsuhant egy pillanatra a lelkemen: “Érzem, hogy az örökélet, már a földön az enyém lett.”

Tízezer szempár szegeződik a prédikátorra, amint csendes, hangtalan imára alázatosan meghajtja a fejét. Huszonöt esztendő kemény munkáját hagyta maga mögött Indiában, ő az első, aki megtalálta az utat a hindu bölcsek és hatalmasok szivéhez. Csoda-e, ha itthon most ilyen nagy várakozással várják mindenütt az Atlanti óceán partjain éppen úgy, mint Californiában ?

Szava csendes és nyugodt. Tekintete a messzeségbe téved, mintha most is India szenvedő ember- millióit látná. Első mondataival már annyira leköti a hallgatóságot, hogy szinte hallani lehet az emberek szivedobogását a tökéletes csöndben.

“Látod-e Jézust?” Kérdi szelíden. Látod-e amint jön feléd a szenvedések, csalódások és veszteségek tengerén át? Látod-e amint közeledik feléd e súlyos idők sötét hullámai felett? Látod-e és kinyuj- tod-e feléje a kezedet? Vagy félelem és rémület fog el, mint egykor a tanítványokat? Hallod-e áldó, vigasztaló hangját: “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek”!

Jézus közeledik feléd. Látod-e? Befogadod-e életed hajójába, hogy irányítsa, védje, vezesse azt, vagy továbbra is egyedül akarsz viaskodni a vészes habokkal? Jézus jön. Meddő küzdelem, tehetetlen vergődés és végül biztos pusztulás mindnyájunk élete Jézus nélkül. De ő jön. Jön és vár Tőled valamit. Nem időt. Nem pénzt. Nem adományt. Ezeknél sokkal többet. A szivedet, az életedet várja. Oda tudod-e adni az ö szolgálatára? “Aki elveszíti az ő életét én érettem, az megtalálja azt.” Üres, hitt, önző élet helyett, akarsz-e békés, boldog, áldott életet? Haszontalan, céltalan bolyongás he