Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-08-26 / 34. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA nr=ir= n==ir=innt=ii------n ■np=in 0 0 AZ IFJÚSÁG KÖRÉBŐL. 0 0 0 m—^=-ir= -----ii-------ir=inru=ir==-ll ■ --=]|^=^ig C. E. Topic for Sept. 3 HOW IS PUBLIC OPINION CREATED? Lesson: Eph. 4:14; Prov. 12:5. Public opinion may be defined as the judgment of the public, the belief of the masses in general. In a narrower sense public opinion is what the majority feels or thinks as expressed in their reactions concerning subjects and problems of general interest. The creation of public opinion is an intricate and delicate matter. Many influences and impressions enter in the formation of the people’s mind. More often it is nothing but the opinion of a glib- tongued campaigner. The process in creating public opinion is, roughly speaking, as follows: A deeply interested person sees the need for reform or reocgnizes an error and begins to work, talk, instigate until others also begin to see things as he does. After a while his opinion grows to be the judgment of the public. There may be flagrant atrocities, as those that precipitated the revolution of 1848 in Hungary, or there may be cruel kidnappings, criminal deeds, causing seething restlessless, which will form, public opinion rapidly and put people in a ruthless, retaliatory frame of mind. But as a rule public opinion developes slowly, often taking years for it to ripen and burst open. It is interesting to note that public opinion can suffer long and forgive much. It can tolerate even the most outrages notoriety, the fiercest betrayal and the most wicked crookedness so long as there is someone to defend such things. The only time public opinion will show ocnsistent and effective results is when the people are thoroughly scared. Then it rises above the party politics of petty politicians,, so to speak. In great, trying crises it usually comes through as it is doing in these harrowing times — fighting the deprsesion and outlawing racketeering. Frank Nagy. «SIB0EIElEie4 A MÁSNAK ÁSOTT VEREM. (Folytatás a 4. oldalról.) hiszen annál okosabb emberek. Megteszik azért, 'hogy ezen a hamis alapon támadhassanak bennünket, közegyházunkat, és bújlógathassák híveinket. Hiszen az egyszerű olvasók közül kinek jut eszébe, hogy különbséget tegyen a két név között? . . . Amikor tehát a zsinati jegyzőkönyvben a Peace Pact of Paris elnevezéssel találkoztak, már tudniok kellett volna, hogy itt aligha a trianoni békéről van szó. Ők azonban nem akarták tudni. 2. A bizottság jelentésiének az a szakasza, amely a már említett idézettel kezdődik, a maga teljes szövegében, magyar fordításban, igy hangzik: “Másokkal együtt valljuk, hogy a Peace Pact of Paris a világbéke politikai szabadalom-levele. Mélyen meg vagyunk arról győződve, hogy a Jézus Krisztus Igéje és a háború összeférhetetlenek. Az Ige kijelenti, hogy ‘békesség a földön és az emberekhez jóakarat’ és annak kifejezésre kellene jutnia a világ gazdasági és politikai életében. A háború, bármilyen formában is, összeférhetetlen a Keresztyénség természetével és aki a Keresztyén vallást vallja és a Krisztus lelkületének és akaratának teljes és kellő befolyása alatt áll; nem fogadhatja el, nem folytathatja és nem védheti azt.” (104. oldal.) Ugyan hol van itt csak egyetlen egy szó is, amelyből arra lehetne következtetni, hogy ez a szakasz a trianoni békére vonatkozik és helyesli és a világbéke politikai szabadalom-levelének tartja azt? Vájjon merni kellett volna egy kissé gondolkodni előbb, mielőtt ezt a hallatlan vádat oda dobják a mi testvéreink és saját jóhiszemű híveik elé ? 3. Az elfogadott határozati javaslatok közül a harmadik igy szól: “Helyeseljük, hogy nemzetünk tagja legyen a Világ Törvényszékének a Root Protocol föltétele szerint és minden további hozzáadás vagy fönntartás nélkül a Szenátus részéről és hogy lépjen be a Nemzetek Ligájába azzal a Szenátusi fönntartással, hogy a Liga alkotmánya összhangba hozatik a Paris Pact-el és az Egyesült Államok alkotmányával”. (105. oldal.) Vájjon a trianoni, vagy a versaillesi békével akarta összhangba hozni a zsinat az E. Á. alkotmányát? Vájjon ha egy «cseppet gondolkoznak vagy gondolkozni akarnak: nem jöttek volna rá, hogy itt valami nem úgy van, mint ahogy ők azt elképzelték ? 4. Az ugyancsak elfogadott ötödik határozati javaslat magyar fordításban igy hangzik: “Teljes mértékben méltányoljuk Kormányunknak azt a gyors eljárását, amelylyel együtt működött a Nemzetek Ligájának Tanácsával és arra törekedett, hogy a Khina és Japán közötti ellentétek békés utón legyenek rendezve és hogy fölhívta Khinának és Japánnak, mint a “Peace Pact of Paris” aláíróinak figyelmét az ő komoly kötelezettségeikre”. (105. oldal.) Vájjon a trianoni, vagy a st. germaini békében ígértek Khina és Japán egymással szemben olyan komoly kötelezettségeket, amelyekre figyelmeztetve lették? Vájjon a Magyar Egyház íróinak nem kellett volna már csak ezen az okon is arra gondolniok, hogy talán mégsem a trianoni békéről van itt szó? . . . Az akroni zsinat egyébként a jegyzőkönyv más helyén (153. oldal) is foglalkozik a világbékét célzó és háború-ellenes gondolatokkal, ismét csak a Paris Pact alapján, amelyet itt “Kellogg-Pacf néven nevez. Nagy Ferenc
