Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-08-26 / 34. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA sem fogják azt külpolitikájuk eszközléül fölhasz­nálni; a második és sokkal fontosabb cikkben pe­dig arra kötelezik magukat, hogy a köztük föl­merülhető bármilyen eredetű vagy természetű vitás ügyekben vagy összeütközésekben a meg­oldást vagy megegyezést sohasem fogják más­ként, mint békés eszközökkel keresni. Ennek az egyezménynek értelmi szerzője első sorban az amerikai Kellogg, akkori külügyminiszter s a francia Briand, akikről az egyezményt Kellog Pact, vagy Kellogg-Briand Pact néven is említik. Szülőhazánk törvényhozása 1929. július 6-án szentesitette a megbízott képviselői által már 1928-ban aláirt egyezményt. Szó sincs tehát arról, hogy ez a Paris Pact azonos volna a trianoni, stb. békeszerződésekkel, amelyekhez egyáltalán semmi köze nincs. Még a revízió kérdését is csak annyiban érinti, ameny- nyiben ennek értelmében még a revízióra is csak békés utón, tehát nem fegyveres erővel fognak törekedni az érdékelt felek. Ha a Magyar Egyház cikkíróit nem a gyűlöl­ködés lellke, hanem az igazság szeretete vezette volna: már abból a tényből is megállapíthatták volna, hogy a Paris Pact nem azonos a trianoni, stb. békeszerződésekkel, hogy ez a Paris Pact tiz évvel későbben keletkezett, mint azok a béke­szerződések. De ha már nem tudták, hogy mikor keletke­zett és mi az a Paris Pact, tévedésüket már a zsinati jegyzőkönyvből is megállapíthatták vol­na, ha egy kissé valóban az igazságot kereső lé- lékkel go'ndolkoznak s akkor nem vonták volna fejükre azt a jogosult és beigazolt vádat, hogy cikkeikben vagy a tudatlanság, vagy a velünk szemben érzett gonosz indulat vezette őket. A PARIS PACT AZ AKRONI ZSINAT JEGYZŐKÖNYVÉBEN. 1. A trianoni, versaillesi, st. germaini, neuilly békeszerződésekre sohasem használták a “Pact” szót. Azokat mindig, mindenki és mindenhol “Treaty” szóval jelzi. És ha a Magyar Egyház cikkírói a zsinati jegyzőkönyvbén nem a “Treaty” szóval találkoztak: már magában véve ezen az okon is gondolkodniok kellett volna egy kicsit, hogy miről is van itt szó? Hasonlóképen tudniok kellett és egész bizonyo­san tudták és tudják nagyon jól azt is, hogy eze­ket a békeszerződéseket soha senki és sehol nem nevezte sem “Paris Pact”, sem más gyűjtőnév­vel. Ha a trianoni békéről beszélték, azt mond­ták, hogy: Trianoni béke, és igy tovább. Egye­dül a Magyar Egyház és annak cikkírói teszik ezt meg. Miért? Tudatlanságból? . . . Nem, mert (Folytatása a 8-ik oldalon.) Eh—[==-'" )r=ir=innr=n-^ai------- -■-n------in I fjOQY LÁTJUK MI?... 1 írja: Balogh E. István. ni-------n= iP=ir=inni=n------je . ■ -iLr^-in V ILÁGTÁBOR vendéglátói voltak aug. 2—15 napjain hazánk büszkeségei, cserkészeink. Királyi vendég­látásban részesítettek több mint 25 ezer külföldi ifjú cserkészt, 45 nemzet fiát s közöttük 375 amerikait. — Aug. 2-án a KDKA állomás közvetítette az ünnepélyes megnyitást. A könny szökött szemünkbe, amikor 45 per­cen át hallgattuk a rádió programmot, a cserkész-zene­karok tisztán-hangzó Himnusz játékát, Horthy és Baden Powell megnyitó szavait s az ide üzenő amerikai cser­készek boldog szavait, a pompás felvonulás részletes le­írását . . . Szinte láttunk, átéltünk mindent. És mégis! Amikor írunk róla, akkor érezzük, hogy milyen szegény a szó . . . írni, beszélni, alig lehet erről az impozáns világ-találkozásról. Látni kellett volna szinről-szinre! — Valamikor e sorok Írójának, aki hitoktató és cserkész­parancsnok volt egy magyar községben, határtalan kifa- kadással szólt egy magyar katonatiszt a cserkész-mozga­lomról s a tagjait “nemzetközi-hazaárulóknak” nevezte. Ez az elfogult és igaztalan vád, a “hazaáruló” fogalma nélkül, dicsekedése a világ-cserkészeinek. Nemzetközi­testvérek lettek a cserkész-fiuk! Csak nemrég mondott csődöt a nemzetközi-politikusok londoni konferenciája s ezzel szemben azok, akiket vám-tarifa, haszonleső, önző politika, pénz-probléma stb. nem választ el egymástól, a világ cserkész fiai, milyen győzelmes testvér-öleléssel tud­ják megtalálni egymásban az embert, a barátot. Magyar cserkészeink: ti az egész világ testvérei lettetek, mert jó munkát végeztetek! Amerikai magyar testvéreitek bol­dog örömmel dicsekednek mindenkor veletek! * * * A MERIKÁT évtizedek óta a “gangsterek” hazájának nevezik — s méltán. Okául az ide sereglett sok fajta “gyülevész” bevándorlót emlegetik mindig a “száz- percentesek.” Pedig hát másutt is vannak és voltak min­dig bevándorlók, de talán ott az állami törvények is job­bak voltak! ... Itt azonban ha egy kicsit tüzetesebben bele akarnak nézni pl. egy A1 Capone “irataiba”, hát azonnal le kell tartóztatni egy new-yorki “hires” ügyvé­det s egy philadelphiai “tudós” egyetemi tanárt. Talán ez is az oka, hogy nem nézegetnek “sűrűn” az iratok­ba? .. . Most azonban már a sok “kidnapolással” a soknál is messzebbre mentek honi-gangstereink s meg kellett immár indítani egy “nemzeti-campaignt”, hogy kiseperjék őket innen. A “brain-trust” vezére Prof. Mo- ley áll az élén a gangster-törő nagy mozgalomnak s már egy két helyen nyoma van a rabló-üldözésnek. Igaz szívből kívánjuk, hogy teljes siker koronázza e régen várt nagy tisztítást. * * * R OOSEVELT ELNÖK nagyszerű programja, az N. R. A. csak nagy döccenőkön keresztül halad előre. Az ipar mágnásai nagy maguk-mentésében igye­keznek mennél több akadályt gördíteni a zavartalan si­ker elé. Nem csudálkozunk rajta, hogy igy viselkednek. Hiszen egész keresztyéneknek kellene lenniök, hogy szó- nélkül lemondjanak eddigi lehetetlenül magas egyéni hasz­nukról. Roosevelt azonban rendületlenül halad előre s nem messze az idő, amikor a multi-milliomosok is kény­telenek lesznek nemcsak hirdetni, hanem cselekedni is a Krisztus akaratát.

Next

/
Thumbnails
Contents