Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-01-28 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA adtuk a mi keresztyénségünkbe vetett hitünket. Én úgy gondolom, hogy a fajiság megőrzése és nemzetköziség: kizárja egymást; ez egy psycho- logiai képtelenség'. A zsidó ma nem az, aki volt Jeruzsálem pusztulása előtt. A zsidó csak külsejében, a háza négy fala között, az üzletében zsidó; künn az életben, a társadalomban, bármilyen zsidó legyen is: christianizálódott. Lelke bármennyire is belemerül a múlt hagyományaiba, a keresztyén élet viszonyaiban, a keresztyén erkölcs törvényein nem tehet erőszakot; hozzá kell simulnia, bele kell olvadnia. A vallást nem lehet elinternationalizálni; Jézus sem úgy szánta, hanem universalisnak. Már pedig a kettő között nagy közbevettetés vagyon. A Dr. Tóth Sándor Írásából kicsendülő, mindent internationizálni célzásával szemben, mily másképen tanit Dr. Ravasz püspök, aki azt mondja: “Istennek szüksége van a nemzeti egyéniségre, mert csak igy tudja azt az embertömeget a maga egyetemes céljaira felhasználni.” Amilyen bizonyos az, hogy a keresz- tyénség a magyarból nemzeti egyéniséget alkotott : éppen olyan bizonyos az is, hogy a nélkül az avarok és hunok sorsára jutott volna. A Dr. Tóth Sándor Írásának legsikamlósabb pontja ama tételben van, amely igy hangzik: “Hiába tartottunk valamit szentnek; ha nem fér össze Jézus tanításával: el kell ejtenünk. Ha a haza nevében embert kell ölni: el kell ejtenünk a hazát, mert hazug bálvány az, mely velem a Szentlélek templomát rontatja le, akár bennem, akár másban és szeretet helyett gyűlöletre tanit. Inkább Jézus mint a haza.” Bármennyire is gondolkozzam, nem tudok találni egy oly pontot, ahonnan kiindulva, kielégítő magyarázatát láthatnám a fenti soroknak. Hát honnan vonunk következtetést arra, hogy évszázadok, évezredek megszentelt eszménye ellentétben állhat a Jézus tanításával? Ha az egyén kapzsisága, telhetetlensége, uralomvágya beincarnálódik nemzetek testébe: erkölcsi kérdés az, hogy hatása ellensulyoztassék. Mig ember lesz a földön, a haza fogalma nem változik meg. A vallás és haza szent fogalma elválaszthatatlan lévén: a keresztyén erkölcstudomány ellenkezőt tanit a Dr. Tóth felfogásával. Furcsa tanitás, de úgy van, hogy Istennek szolgál és vészén áldást Istentől az a világi felsőbb hatalmasság, ha hitből cselekedve, a háború által van kényszerítve népét megtartani, megvédeni. (Helvetica Confessio r. 2 paragrafust) Ez erkölcsi törvénynek a felrúgása csak késleltetné sok évszázaddal vagy ezreddel annak a világnak az eljövetelét, amit bizakodva és hivő reménységgel mi is prédikálgatunk. Ez erkölcsi törvény teheti meg, hogy a keresztyénség eszményibb állapotba jut és közszelleme felszabadul; de nem ennek árán és feláldozásával. Hiszem, hogy jön feltartózhatatlanul egy uj világ; de nem az, amelyet angyal szárnyon libegő lények fognak benépesíteni. Ashtabula, O. Porzsolt Ernő. A TISZTELETES URAK... Egy egyházi ünnepélyen, nem is olyan régen, az ünnepi vacsora disz-,szónoka, egyik vezető lelkész, rendkívül heves támadást intézett ellenünk, akik amerikai kötelékben folytatjuk egyházi életünket. Egy másik szónok nyomban fölállott s beszédében erre a végső következtetésre jutott: most már látom, hogy csakugyan a papok csinálják a veszekedést. Molnár István titkár az Egyesületi lap januári számában szó szerint ezt Írja: “Nem is mi, úgynevezett világi egyháztagok csináltuk a szakadásokat, hanem a tiszteletes urak.” A tiszteletes urak itt, a tiszteletes urak ott, — csak úgy általánosságban odavetve, mindig és mindig a tiszteletes urak. Pedig talán a lelkészek között vannak olyanok is, akik sem a szakadásért, sem a “veszekedésért” nem vállalják a felelőiséget. Mi pl. semmiesetre sem vállaljuk. Lapunk olvasói tehetnek bizonyságot arról, hogy soha sem “veszekedünk”. Ha mégis ilyennek minősíthető irás jelent meg lapunkban: még abban is ott volt a békesség keresése. Rajtunk kiviil is vaunak talán még egy nehányan (közöttünk nagyon jónehányan), akik semmiesetre sem vállalják ezt az általánosságban tartott vádat. Ha már bűnbakot akar keresni valaki: nem volna-é bölcsebb, igazabb és jobban célravezető, ha néven neveznénk a gyereket s megmondanánk, hogy kik azok, akik felelősök a szakadásokért és “veszekedésekért” ? Egyébként mi ugv érezzük, hogy az amerikai magyar reformátusságnak és az 'Isten országának nem a bűnbak-keresésre, hanem a sebek begyó- gyitására van szüksége. Ligonier, Pa. A Ref. Egyesület Vezértes- tülete f. hó 30. s következő napjain tartja évi gyűlését az Árvaházban. A Vezértestületi gyűléssel egyidejűleg jön össze az Árvaház igazgató tanácsa is, amelyben a Vt. tagjain kivül helyet foglalnak mind ama testületek képviselői is, akik az év folyamán legalább 500 dollárral .segítették az Árvaházat. Ugyanekkor tart gyűlést az Egyesületi lap .szerkesztősébe is.
