Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-07-08 / 27. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA amiatt panaszkodtunk, hogy a Vt.-nek nem volt joga intézkedni, hanem amiatt, mert a Y't. nem úgy intézkedett, amint azt a jog, igazság és konvenció által lefektetett alapelvek kívánták vol na! Erre kellett volna felelnie az elnöknek s nem olyan állításokat cáfolni meg, amit nem mondott senki sem! Azt is írja elnökünk, hogy a “Vezértestület tagjainak többsége” bízta tovább is a vezetést a harmadik csoport képviselőjére. Nem titok, hogy a Vt. kilenc tagja közül mindössze három szavazott ilyen értelemben. A többiek vagy nem szavaztak, vagy másként szavaztak. Tehát ez a három szavazat volna a Vt. többsége ? Hát szabad igy megtéveszteni a közvéleményt? Kedves elnökünk, édes jó barátom, hát Te volnál az, akinek nem jutott eszedbe Mestered tanítása : “Legyen a ti beszédetek: Úgy, úgy: nem, nem; ami pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.” Arról a helyről, amelyet Te a Református Egyesület elnöki székében s a mi sziveinkben elfoglalsz, tényleges igazságot kérünk és várunk. De a te mostani Írásod nem volt igazság. OSIE101EIOB&« ÜGYNÖKÖK AZ EGYESÜLET SZOLGÁLATÁBAN. Szó sincs róla, cseleszik a mi Vezértestületünk jót is, és ha egyik vagy másik intézkedése miatt zúgolódunk is, ez nem jelenti azt, mintha nem akarnánk elismerni, ha helyesen cselekszik. Nagy reményeket füzünk ahhoz az intiézkedés- hez7 amelyet kisérletképen most vezetett be a Vezértestület. Ügynökségeket akar szervezni a nagy életbiztosító intézetek példája szerint olyanformán, hogy egy-egy kerület élére mana- gert állít, aki aztán fiatal, Amerikában növekedett embereket állít be a tagszerzés munkájába, akiknek utasításuk lesz, hogy az egyházak lelkészeivel és a már meglevő osztályok tisztviselőivel karöltve végezzék munkájukat, mely kiterjed ugyan az idősebbekre is, de első sorban a gyermekekre és az ifjúságra kell kiterjednie. Sport Clubokat és cserkészcsapatokat kell szervezniük s hogy munkájuk annál könnyebb legyen, az ifjúsági Sport Club támogatására any- nyi öt dollárt ad az Egyesület, ahány tagja a Clubnak van, mig a cserkészeket tagonként három dollárral támogatja s részükre csapat-zászlót is ajándékoz. Hogy pedig az Egyesületnek református jellege is kidomborittassék, megköveteli, hogy az Ifjúsági Sport Clubok tagjai az egyháznak, —- a cserkészcsapatok tagjai pedig a vasárnapi iskolának tagjai legyenek. Egyházi szempontból is nagyon fontos kezdeményezés tehát ez s minden tekintetben méltó arra, hogy lelkészeink a lehető legkomolyabban karolják föl s tegyenek meg mindent a jó siker érdekében. Igazi kézfogás az Egyház lés az Egyesület között, amelyből csak jó származhatik. Egyelőre a Pittsburgh kerületet szervezik meg, amelynek élére Kovács Miklós került. A keresztülvitel módját és eszközeit illetőleg vannak ugyan bizonyos aggodalmaink, de hát: merjük mi a Vezértestület intézkedéseit kritizálni, ha esetleg az nem mindenben kedvező?... C=S] B □ [=] □ (=] ES=0 AZ IGAZSÁG ÉRDEKÉBEN. (Folytatás a harmadik oldalról.) tott, akkor a szerkesztést a BIZOTTSÁG csinálja, hanem fogta magát és kinevezte a régi szerkesztőt. Szótöbbséggel. A helyzet tehát az, hogy a konvenció félre nem érthető határozottsággal lefektette ugyan az alapelvet, hogy a hivatalos lap szerkesztésében a három egyházi csoportnak kell résztvenni, ennek dacára a lapot kezdettől fogva a független frakció embere szerkeszti s úgy látszik, fogja is szerkeszteni, a bizottság és a vezértestület “többségének” kötelességmulasztása és kitervezett mesterkedései révén. És ez az, amibe sem az egyházi csoportok, sem az Egyesület tagjai bele nem fognak nyugodni. Ezt a bele nem nyugvást akár az elnök, akár a vezértestület titokzatos “többsége” elnevezheti gyanúsításnak, alaptalan vádnak, haragnak, támadásnak, a lényegen nem fog vele változtatni. Rámondhatja az elnök mindazokra, akik a jogos és jóakaratu kritika leghalványabb kísérletével állanak is elő, hogy egyházpolitikát, széthúzást és testvérháborut akarnak az Egyesületbe becsempészni. Rájuk mondhatja, hiszen az ilyesmi a legkönnyebb, hogy “terrorizálni” akarják a vezértestületet. Ezeknek a magasból lefelé hangzó kijelentéseknek dacára is az igazság az marad, hogy a szerkesztőbizottság s utána a vezértestület “többsége” egyszerűen félredobja a konvenció nagyon komolyan megállapított alapelveit és igenis, jog és igazság, sőt minden józan felfogás mellőzésével maga szítja az Egyesület igen tekintélyes részében az elégedetlenséget az önkényes és mindig világosabban klikkszerü vezetéssel szemben. Ha az elnök, minden pártárnyalaton kötelesség- szerüen felülemelkedve akarná betölteni hivatalát s ha őszintén végre akarta volna hajtani a konvenció akaratát, akkor kényszerítenie kellett volna a bizottságot kötelessége teljesítésére. Akkor az elnöknek éreznie kellett volna azt, hogy itt nem valami kis egyéni koncról, hanem nagyobb és fon-
