Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-01-28 / 4. szám
Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM. McKeesport, pa., 1933. január 28, No. 4. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the .Reformed Church in the U. $. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 10th ol January, 1931, at the Post Office at McKeesport, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. Telephone: 2-2742 McKeesport EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. “JÖN AZ UJ VILÁG.” Megjegyzések Dr. Tóth Sándor cikkére. Figyelők és komoly társadalom-tudósok megállapítása szerint, az a válság, ami ránk szakadt: nem mai keletű; legalább is egy pár évtizedes. Hogy e válság milyen jellegű: rég eldöntött kérdés, minden vita kizárásával. Az elmúlt öt századnak vallási, politikai és intellektuális revolutiói, melyek együtt alkották meg a mai modern világot, szükségszerüleg kulmináltak egy gazdasági és társadalmi revolutióba.l) Bár Dr. Tóth katasztrofálissá lett, általános anyagi “csőd”-ről beszél, megállapitása teljesen paradox. Ha elismert tekintélyekre való hivatkozással mondunk ellent a “szellemi és erkölcsi válság” elméletének, úgy a “főbünös” gyanánt távolról sem lehet odaállítani az egyházat. A történelem tanulsága szerint az Egyház — mint az embervilág élő lelkiismerete — természetszerűleg igyekezett kivenni részét, minden erejével és befolyásával a válságok megoldásából. Ma is cselekszi ezt; merészen-e, vagy hallgatagon, titkon-e, vagy nyilván, komolyán-e vagy keztyüs kézzel: azt nem a mai kor embere, de a jövő történelme fogja eldönteni, amikor eredményről és összegezésről lesz szó. Súlyos vád, bármilyen formában is “könnyűnek” minősíteni a protestantismust. “Felköltötte a nemzetiségi eszmét”, mondja Dr. Tóth. Azt minden theologus tudja, hogy a Kálvinismus azért vert mélyebb gyökeret a nemzetek lelkében, mert a vallásos hitet politikai szabadsággal és társadalmi igazsággal olvasztotta össze. Vagyis hatalmas tényezője volt a nemzeti öntudat kifejlődésének. De ettől eltekintve, “egy nemzet csak nemzetisége teljes kifejlesztésével és egyénisége minél élesebb kialakításával szolgálhatja az emberiség ügyét.” 2) 1) Walter Rauschenbush: Christianity and the Social Crisis. 2) Ravasz László: Orgonazugás, 24. lap. Nem kevésbbé súlyos vádja Dr. Tóthnak az, hogy a Protestantismus “közreműködött a kapi- tálismus kifejlesztésében.” Aki az amerikai egyházi, politikai vagy gazdasági irodalom legutóbb megjelent termékeibe beletekint: az .nem fog ilyen állítást megkockáztatni. Amerikai kapitá- lista kifejlődése az egyének sikerével van összekapcsolva. Az amerikai tőke egy nagy részét 18 csoport tartja kezében, két családnak vagyona körül csoportosulva, mely családok egyike sem “Puritan Calvinista” és ebben a csoportban találunk mindenféle vallásu és .nemzetiségű egyéneket. Tovább menve, a római katholicismus, mely az amerikai életben csak nemrégen foglalt el számbelileg nagy helyet: a tőke sikeres összegyűjtőinek a lisztáján meglehetősen van kép- viselve.3) Az a pont, melyre Dr. Tóth Sándor cikkében rá akarok mutatni: .nagyon kényelmetlenül érint. A hazáról mint “mesterséges és soha kellőképen meg nem határozott eszmény”-ről senkinek se, magyar embernek legkevésbbé szabad beszélni. Széchenyi ezt mondotta: “Mi a haza? Nem tudom, még azt sem tudnám megmondani, mi a szerelem, pedig az, amit egy nő iránt érzünk, sokkal csekélyebb, mint amit egy szent föld és szabad nép iránt érzünk.” Én ennél felségesebb, meginditóbb, mélyértelmübb meghatározását a hazának, egyetlen magyar vagy külföldi írónak könyvében vagy Írásában sem olvastam. Amikor Dr. Tóth a zsidóságról beszél: úgy látszik az internationálismusnak a propagálójává lesz. Kényes dolog. Kockázatos állítás a zsidóságot világhatalomnak mondani csak azért, mert nemzetközivé lett. Ha ez igaz volna, úgy fel3) Thomas Cumming Hall: The Religious Background of American Culture, 222—223 lap.
