Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-07-08 / 27. szám
Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933. Julius 8. No. 27. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933-” Z—ZI-;; E SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKEESPORT, PA. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. AZ IGAZSÁG ÉRDEKÉBEN. Nem hivatalos nyilatkozat. A “Reformátusok Lapja” olvasói bizonyára érdeklődéssel figyelik azt a harcot (most már annak lehet nevezni), amelyet a lap folytat a Református Egyesület hivatalos lapját kisajátitani igyekező szellem és szerkesztési mód ellen. A lap junius 17-iki számának egyik cikke kereken kimondja, hogy “az Egyesület vezértestülete minden jog, igazság s a konvenció által lefektetett alapelvek félredobásával, a Reformed és a Presbyterian csoportok s azok képviselőinek mellőzésével, hivatali idejének lejárása után is meghagyta a hivatalos lap szerkesztői tisztében azt, aki a hivatalos lappal ennyire visszaélt. . .” Az Egyesület lapjában erre Újlaki Ferenc elnök felelt, elmondván cikkében az ügy hátterét, hogy hogyan is maradt meg az Egyesület lapjának szerkesztői tisztében az, akire eddig is rábízták a lap összeállítását. Az elnök cikke természetesen homlokegyenest ellenkezőjét állítja annak, amit a Reformátusok Lapjának cikke mond. Vagyis, hogy a cikket idézzük: “nem a jog, igazság s konvenció által lefektetett alapelvek félredobásával, hanem igenis jog, igazság és konvenció által lefektetett alapelvek szerint” történt az intézkedés. Engedtessék meg, hogy a kérdéshez nem hivatalosan ugyan, de mégis hozzászólhassak. Delegátusa és egyik jegyzője voltam az utolsó konvenciónak s igy tudnom kell, hogy a lap szerkesztésének ügyében mi volt a konvenció igazi intenciója, mi volt az a bizonyos “lefektetett alapelv”, amit a Reformátusok Lapja szerint a vezértestület félredobott, az Egyesület elnöke szerint azonban nagyon is gondosan érvényesített. A jog és igazság vagy ezek ellenkezője ennek az alapelvnek folyománya, aszerint, hogy az alapelvet betartották-e vagy nem? Előre megállapítom, hogy az elnök urnák nincsen igaza, bármennyire hivatalos is a nyilatkozata s bármennyire igazoltnak látszik is ez az intézkedés a vezértestület ama bizonyos “többsége” által. Azt senki sem tagadhatja, az elnök vagy a vezértestület legkevésbbé, hogy a vezértestület négy esztendős munkájának irányitói egyedül a konvención “lefektetett alapelvek” lehetnek. Ilyen alapelv, amiről az elnöki nyilatkozat azonban nem beszél, nagyon is volt a konvención, amikor a hármas szerkesztői bizottság összetételéről volt szó. Ez pedig nem volt más, mint az, hogy a lap semleges irányának megvédése céljából a háromtagú szerkesztői bizottságban a három különálló egyházi csoport képviselői foglaljanak helyet. Ez az alapelv érvényesült a bizottság ösz- szeállitásában. Egyikök a Reformed Church, a másik a Presbyterian Church, a harmadik a független frakció embere. A bizottságban ma is ugyanazok vannak, akiket a konvenció megválasztott, akik tehát NEM VÉLETLENÜL kerültek igy össze, hanem ennek a nagyon fontos alapelvnek konvenciói szemmeltartása által. Mi történt a konvenció után? A hivatalos lap első szerkesztője a független frakció embere lett, amit tudomásul vett mindenki, abban a jámbor hitben, hogy a konvenció akarata később érvényesülni fog s a szerkesztésnek amúgy is egyszerű munkáját, mondjuk fél- évenkint átveszik a másik csoportok képviselői. Ez azonban már nem úgy történt. Kiderült, hogy a szerkesztőbizottság egyáltalában nem az, aminek lennie kellene, sőt mint az elnöki nyilatkozat közli a pittsburghi értekezlet jegyzőkönyvéből, maguk a bizottsági tagok szerényen áthárították a szerkesztő kiválasztásának kötelességét a vezértestületre. Erre a tulszerény gesztusra sajnos, nem mondotta sem az elnök, sem a vezértestület, hogy ha a konvenció szerkesztőbizottságot válasz- (Folytatása a 8-ik oldalon.)
