Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-06-17 / 24. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA század alatt s azokat a nehézségeket, amelyekkel a Belmisszioi Bizottságoknak kell küzdeniök Amerikában. Azt mondják egy királynőről, hogy “nagy időkben élt, de nem volt elég nagy azokhoz.” Szerencsére, ezt nem lehet alkalmazni a Belmisszioi Bizottság Főtitkárára. Dr. Schaeffer nagy helyet hóditott magának az ő testvéreinek bizalmában 'és szeretetében. Mindig készen áll az Egyház 'hívására. Idejének 'és tehetségének minden erejét odaadta mindig, minden jó dologihoz. Az ilyen 'évforduló olyan mint egy tükör, amelyben meg lehet látni az egyéniség fejlődését és azt a magasságot, ahova valaki emelkedett. Nagy és jó emberekkel élni együtt: nekünk is bizalmat, határozottságot, bátorságot, türelmet és örömet ad. Allen R. Bartholomew. 0=3] [=301=101=] E=0 A JELSZAVAK ÉRTÉKE. Mostanában gyönyörű szép cikkek jelennek meg egyes lapok hasábjain. Gyűlésre hívogatják Chicagóba az összes egyletek képviselőit, hogy ott megalkossák az egyletek közös frontját s ezen az alapon egységesen járhassanak el minden dolgaikban. Közös front! Egység! Testvériség! Mily gyönyörű szavak, sőt eszmék és ideálok! Ki volna olyan vakmerő, hogy azokkal szembe helyezkedjék?... És mégis akadt ilyen vakmerő. A “Szabadság” is, a “Népszava” is doronggal mentek neki a Chicagóba tervezett gyűlésnek. A fölhívás aláírói is egymásután vonják vissza aláírásaikat azon az alapon, hogy megtévesztették őket, eltitkolták előttük a gyűlés tulajdonképeni célját. Kiderült ugyanis, hogy a bolshevikiek azok, akik fölvették a tetszetős jelszavak álarcát; a bolshevikiek akarnak e jelszavak köpenyege alatt befurakodni az egyletek életébe; a bolshevikiek akarják eszméiket propagálni ezen a gyűlésen. Az egész készülődés nem egyéb, mint bolsheviki propaganda. . Csak természetes, hogy amikor ez napfényre került, a “polgári” társadalom képviselői azonnal visszahúzódnak. Hiszen nincsen veszedelmesebb dolog, mint a báránybőrbe öltöztetett farkas, amely a szép jelszavak álarca alatt közibénk lo- pózik, hogy annál biztosabban végezhesse romboló munkáját. Ha aztán harcra kerül a sor: abból a harcból, a zavarosból, csak nyeresége lehet, mert hiszen csak a zavarosban lehet igazán halászni ! A bolshevikiknek a polgári társadalommal nincsen semmi közösségük. Mások az eszméik, mások a céljaik, mások az eszközeik. Még ha volna (Folytatása a 9-ik oldalon.) □i--------ie... i[^=i[=]saE]i--------ir= ............ir=im 1 H.°QY látjuk mi? ... jjj Írja: Balogh E. István. nr=—ip= --------ir=ir=innr=n—--------in N EGYVEN ÉVVEL EZELŐTT a Columbia kiállításon “White City” volt Chicago neve, a mostani világ-kiállitásra a “Rainbow City” nevet nyerte el a gyönyörű és változatos sziliéiért. Magazinok, napilapok stb. oldalakat Írnak a bámulatba ejtő, gyönyörű szinezési tervekről. Vájjon nem jó érzés-e nekünk magyaroknak tudni azt, hogy az a hires díszítő, tervező, akinek elsősorban érdeme a világ-kiállitás színeinek drámai szépsége, nem más, mint Urbán József, a világhírű díszlettervező magyar mérnök ? ❖ * * F RED C. KELLY amerikai iró naponként közöl részletet J. P. Morgan vizsgálat alatt álló bankár élet- történetéből. Többek között igy ir: “Legjobb ismerői mondják, hogy (Morgan) annyira ismeri a Bibliát és Shakespearet, mint akármelyik ma élő ember.” Sőt nem is elégszik meg, hogy angol fordításban olvassa a Bibliát, hanem görög és latin nyelven tanulmányozza. Az íróval együtt igen sokan kiváncsiak, hogy vájjon melyik bibliai textust tudná alkalmazni a “biblia-olvasó” Morgan a jelenlegi, nagyon ismert helyzetére ? * * * V ÁROSUNK MELLETTI County Airporton pihent meg tiz percre Mrs. Roosevelt Californiából visz- szajövet s az Elliott nevű fiának az elválásával kapcsolatban egyik újságíró megkérdezte, hogy boldog volt-e az ő élete President Roosevelttel ? “Igen”, — felelt Mrs. Roosevelt — “nagyon is, de mi egy más nemzedékben éltünk és élünk ma is. Nem várhatjuk az újabb nemzedéktől, hogy pontosan azt tegyék, amit mi tettünk.” — Az a tény maga, hogy az elnök fia válik, bennünket csak úgy érint, mint egy hir, hiszen ezren és ezren váltak és fognak is még, ellenben az állam első-asszonvá- nak megjegyzése az, ami egy pillanatra megállít minket. Vájjon hihető-e az, hogy a fejlődő generációkkal együtt a régi puritán erkölcsök visszafejlődése következik? A rohanó gépkorszak a családi élet isteni kötelékét is magával rántja, meglazítja? Sőt inkább hisszük és hirdetjük, hogy a több tiszta tudás, több és tisztább erkölcsi rendet kell, hogy teremtsen és fog is teremteni. Múltat dicsérő, jelent ócsárló letűnő generációk sötét meglátásai dacára is hiszünk az uj kor uj emberének szükségszerű újjászületésében! * * * N ÉGY EZER EMBER kap munkát tiz napon belül, irja a mekeesporti Daily News egy nap s a 6Ü,000 lakosú város napokig tombol az évek óta repesve várt hírre. — Washingtoni statisztikák sokszor írtak már airól, hogy másfél millió ember kapott munkát márc. 4-e óta, de ha úgy van is, annak valóságát még sem tapasztalta egy egy vidék lakossága annyira, mint mikor az acél ipar völgyeiben tömegesen indul meg újra a munka. — íme, hogy meg lehet oldani a munkanélküliség rettenetes problémáját, ha egyszer az állam és a tőke keresi és meg is találja az összhangot! Reméljük, hogy nemcsak forduló pontra, de a várva várt jobb útra tért az egész ország.
