Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-04-22 / 16. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 □1-t-HE ........—l [===11=] a HEH----------n=----------------ir=in 0 0 REFORMÁTUS ÖNTUDAT. 0 0 0 nr—— ii-r...........'"ir==ii=innr=ii--------n=. ■ ■ -nr==in UJ MÓDSZEREK AZ ISTENTELENSÉG SZOLGÁLATÁBAN. Hitler uralma erélyes kézzel vetett véget a német istentelenség pusztító terjedésének. Ma már bezárultak a kapuk az orosz segédcsapatok előtt s a kérkedő és kihivóan szemérmetlen támadások megszűntek az utcákon, a színpadon és a sajtóban. Uj utakat kellett keresni. S ma már föld- alatt, a csatornák titkos utjain szervezkedik a Sátán legorcátlanabb hadjárata. Legújabban pakolópapiros formájában árasztják el propagandairatokkal a birodalmat. A minap egy nagy tojás- szállitmányt foglalt le egy nemzeti szocialista osztag, amelyben minden tojást egy-egy istentelen röpirat takart. A röpirat csattanója a szokásos volt: Ki az egyházból! Megdöbbentő, hogy milyen szívósan, leleményesen és bátran küzd a Sátán vallásának tábora. A szégyen pírja kell, hogy elöntse arcunkat, ha arra gondolunk, hogy milyen ügyefogyottak és tehetetlenek vagyunk sokszor mi a Krisztus áldott ügyének terjesztésében. Még nyitva állanak előttünk nagyszerű lehetőségek kapui és mi nem lépünk be rajtuk. Az istentelenség misszionáriusai tüntetőén és “hitvalló” ajakkal mennek ki ugyanazokkal a hajókkal a pogányok közé, amelyeken a keresztyének misszionáriusai csak szegényen és visszahúzódva utaznak. Mintha a mi egész ke- resztyénségünk csak védekezni tudna és akarna. Az igazi világháború folyik, egyre döntőbb küzdelmekre kerül a sor, álljanak hát elő a Krisztus külsőleg fegyvertelen, de a lélek fegyverével annál bátrabban vitézkedő rohamcsapatai! (Református Figyelő) Ö=33E] 0 EI0 ej e=o A NÉGER LÁTOMÁSA. Egy néger szeretett volna belépni az egyik new yorki előkelő egyház tagjai közé s e végett fölkereste a lelkészt, akit ugyancsak zavarba hozott a kivánságával. Hiszen igaz, hogy mindnyájan egyformák vagyunk Isten előtt, de mégis, hogy fog az kinézni, ha egy néger lesz az egyháztagok közt ? — Jaj, fiam, nálunk igen sokat kell áldozná az egyházra, talán nem is bírnád! Gondolkozz rajta s jöjj visz- sza egy hét múlva! A néger egy hét múlva ott van megint s szól: — Uram, meggondoltam a dolgot. Álmomban megjelent nekem az Isten s én elpanaszoltam neki, hogy be akarnék állani ebbe az egyházba, . de nem akarnak fölvenni. Mit csináljak? —i Édes fiam, szólott az Isten, nyugodj bele. Én- már legalább 50 esztendeje szeretnék oda bejutni, de engem se fogadnak be! NÖVEKVŐ VALLÁSOSSÁG. A vallásosság alig egy pár ország kivételével, növekvőben van az egész világon. Ezt igazolják azok az írók, akik a Cosmopolitan c. folyóiratban bőven indokolt képet nyújtanak a legkülönbözőbb országok vallásos életéről. Csak egy néhányat emelünk ki ezek közül, a következőkben: James W. Barrett, a New York American egyik szerkesztője irja: Az egyházak sokkal jobban viselik el a depressiót, mint a bankok és corporációk. Sokkal kevesebb egyházi épület kerül eladásra, mint bármely más közcélt szolgáló nyilvános iépület. Arnold Toynbee, Anglia: Azt kell mondanom, hogy Angliában a vallásos élet növekvőben van, különösen a felsőbb osztályoknál. Dacára a Qua- kerismus tekintélyének és a Buchmanismus elölt aladásának, a vezető irányzat mégis a szervezett egyházak életében összpontosul. Karl H. von Wiegand, Németország: Ha a vallásosság mértékéül az egyházból való kilépést vesszük, akkor Németországban és Közép Európában a vallásosság a világháború befejezése óta hanyatlóban van. Ez az irányzat a romboló szocializmusnak és az állandósult nyomorúságnak az eredménye. Walter Duranty, Oroszország: Alig lehet elképzelni, hogy milyen nagy eredménynyel működik a vallás-ellenes politika. Mig a forradalom előtt Oroszországban 80,000 templom volt, addig ma 10,000-nél is kevesebb van. Andree Maurois, Franciaország: A vallásosság, amely Franciaországban 1830 és 1900 között elvesztette lába alól a talajt, 1920 óta ismét visszaszerezte azt. Thomas B. Morgan, Olaszország: A vallásosság sokkal több eredményt ér el annál, hogy önmagát fenntartja. Elérte a századokkal ezelőtt (birt magassági fókát és ezt a magassági fokot állandóan tartja is. A magunk részéről von Wiegand állítását Közép Európára vonatkozólag oda kell módosítanunk, hogy megállapítását legalább is szülőhazánkra nézve nem lehet vonatkoztatni. Otthoni egyházunk élete, és pedig úgy belső, mint külső élete örvendetes emelkedést mutat. Oroszországban lehet, hogy ma1 alig van tizedrlész annyi templom, mint volt a forradalom előtt, de a templomok száma nem jelenti a vallásosságot. Templomokat könnyű dolog bezárni vagy más célra fordítani a hatalmon levőknek, de a lélek vallásosságán megtörik a legvadabb bolsheviz- mus uralma is. Úgy tudjuk, hogy Oroszországban kevesebb ugyan a templom, de annál több az igazi és öntudatos vallásosság.
