Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-04-01 / 13. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA □r—T^-ir= ii------ir^nni—r:mr=i0 1 GYERMEK KERT. 1 □ 0 Rovatvezető: Csontos Béla, lelkész. 0F^-ll= l[^=]I=I00I=H=r^lI== -JE=EIB MIT TANULUNK A VASÁRNAPI ISKOLÁBAN ÁPRILIS 2-ÁN ? Jézust egyszer egy idegen, más országból való asszony kérte, hogy gyógyítsa meg a leányát. Jézus nem hall­gatta meg a kérését mindjárt, hanem beszélgetni kezdett vele, hogy megtudja az asszonytól, miért fordult Hozzá, az idegenhez? Az asszony válaszolt Jézusnak. Ebből a válaszból Jézus megtudta, hogy az asszony hisz Benne és tudja Róla, hogy Jézus különbség nélkül mindenkit szeret. Jézus meg is gyógyította az ide­gen asszony leányát. Jézus nem tett kü­lönbséget az emberek között. Akinek szük­sége volt az Ő segítségére, szívesen meg­tett érte bármit. Az amerikai gyermekek­nek sem illik kicsufolni titeket, csak azért, mert magyar szülőknek vagytok a gyer- Csontos Béla mekei. És nektek sem szabad, mint ke­resztyén fiuknak és leányoknak másokat lenézni azért, mert idegen, mondjuk mexican, vagy más. Olvasd el figyelmesen a Márk ev. 7. részét. Az 1—23. versekben Jézus arra tanít, hogy a szivünket tisztán kell tartani, (a farizeusok, Jézus hallgatói nem erre töreked­tek, hanem mire? (Olvasd 3 és 4 v.) Mi származik a szívből ? (21 és 22 v.) A 24—30 versig az idegen asszony történetét olvashatod. A 31—37 versekben pedig a siket­néma meggyógyitásáról olvasunk. Most áprilisban egy uj negyedév (quarter) kezdődik. Határozd el, hogy április, május és junius hónapban az aranyigét minden vasárnap jól megtanulod, leirod, vagy elteszed, a leckét eszedbe tartod, a vasárnapi iskolába minden vasárnap pontosan érkezel, a kérdésekre min­dig felelni fogol, ha tudsz és templomba is mindig el­mégy. Határozd el, és majd három hónap múlva kérdezd meg magadtól, megtartottad-é ? Aranyige: Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók, (not of this fold), azokat is elő kell hoznom és hallgatnak majd az én szómra és lészen egy akol és egy pásztor. (János ev. 10 r. 16 V.) 0=33!=]0B0[=IEi=O HANGYA HÁBORÚ. (Ant War.) A vörös hangyák és a fekete hangyák már régóta ellenségeskedtek egymással. Szabad ide­jükben állandóan fegyverkeztek, hogy ha háború lesz, ne találja őket készületlenül az ellenség. Csak úgy feketedett és vöröslött tőlük a föld. Hiába igyekezett őket kibékíteni egyik-másik állat, nem hallgattak a baráti szóra. — Nem tűrj ük, kiáltoztak felháborodottan, hogy ez a sötét társaság a mi területünket elfog­lalja. A vörös hangyák is kiabáltak, hogy ők sem bírják ki, hogy a fekete banda ki akarja túrni őket régi jogaikból. A legtöbb veszekedést azonban a határkő okozta, Volt a két hangyafészek között ugyanis egy kő. Ezt nevezték határkőnek. Ezt a követ egyszer a fekete hangyák tolták tovább, másnap a vörös hangyák. Titokban, lopva szokták ezt tenni, ugv, hogy a másik észre ne vegye. Ezzel akarták na­gyobbá tenni országukat. A levegő miatt is haragudtak egymásra. A vö­rös hangyák azt mondták, hogy a levegő az övék, a Csudálatos Csipicsipi hagyta rájuk, aki a han­gyák őse volt. Illik tehát, mondották, hogy a fe­keték fizessenek érte. Erről persze hallani sem akartak a feketék. — Hogyisne!, kiabáltak. Előbb fizessétek meg ti a világosságot! Hisz a napot (sun) a Még- csudálatosabb Csipicsipi hagyta ránk. Az a miénk! A hangyanép ezalatt szorgalmasan dolgozott tovább. Békességben éltek. Az ország gondját rábízták a vezetőkre, akik igen okos főfő han­gyák voltak. Minden igyekezetükkel arra töre­kedtek, hogy a hangyáknak boldog életük legyen. Nagyon csodálkoztak hát a hangyák, amikor egy nap kihirdették az erdőben, hogy háború lesz a fekete meg a vörös hangyák között. Felálltak hát egymással szemben az erdőben. Mindenki élesre köszörülte a rágóját és a tisztek bátorították a legénységet: “Ne féljetek, győzni fogunk”! A másik oldalon is biztatták őket: “Ne féljetek! Miénk a győzelem”! Délután kitört a harc. Mérgesen háborúskodtak. Egymásba gabalyodtak és ölték egymást, amikor egy fiit meg egy leány sétált arra, akik észre sem vették, hogy a hangyák a lábuk alatt háborúskod­nak. — Oh, nézd csak mennyi hangya! kiáltott a leány. — Eső lesz, kiáltott a fiú. Az eső hirére a hangyák megijedtek és sza­ladtak haza, hogy az otthonmaradottaknak meg­vigyék a hirt az esőről. De alig maradt életben belőlük egy néhány, hogy elmondhassák azt is, hogy ment a háború. A madaraknak egész jó dol­guk volt, mert a háborúban elpusztult hangyákat megették és jól laktak belőlük. Tanuljuk meg, hogy akik egymással veszeked­nek, azok maguknak mindig csak kárt csinálnak s az ő kárukból csak másoknak van hasznuk. <S=S3Q0Q0QES=0 REJTVÉNYEK. A megfejtést a következő csütörtökig erre a cimre kell beküldeni: Rév. Béla Csontos, 3036 Globe Avenue, Lorain, Ohio. A megfejtők között sorsot huzunk s a nyertes egy szép jutalomkönyvben részesül. 55. SZÁMÚ FELADAT. Bibliai ABC. (1.) írjál három bibliai nevet, melyek közül az egyik A-val, másik B-vel, a harmadik C-vel kéz-

Next

/
Thumbnails
Contents