Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-03-18 / 11. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13 költő, akinek apja, anyja protestáns volt s akinek korai nevelése föltétien protestáns jelleggel birt, Arany János, a magyar költészet legnagyobb klasszikusa, aki a bibliából tanult meg olvasni s aki lelkének puritán tisztasáságát annak a református légkörnek köszönhette, amelyben felnőtt, Jókai Mór, a magyar nemzet, sőt talán az egész világ legnagyobb mesemondója, Mikszáth Kálmán, a felvidék utolérhetetlen mesélője és a többi, a kisebbek egész légiója, akik azonban szintén maradandó nevet hagytak a magyar irodalomban. Kell-e beszélnünk a protestáns Kossuth Lajosról, a nemzet legnagyobb politikai prófétájáról, akinek mély vallásosságát a sors semmiféle hányattatása sem tudta megrendíteni vagy a tragikus hőssé lett Tisza Istvánról, aki mint hivő református élt és halt meg? Baksay Sándor, Szász Károly, Tompa Mihály, Szabolcska Mihály, magyar irodalmunk eme -nagy csillagai, szintén reformátusok : lelkészek voltak. * * * A legújabb magyar irodalom is különösen gazdag református vonatkozásokban. Ady' Endre, aki a modern magyar irodalomnak kétségkívül legnagyobb géniusza, akinek őserejü Istenhitére nem kisebb ember, mint Dr. Makkai Sándor erdélyi püspök mutatott rá, Bihar református talajából nőtt ki. Móricz Zsigmond, a magyar szép- irodalom legnagyobb élő alakja, a Szamos és a Túr szögéből, ősi református földről, kálvinista hagyományokkal telten indult el hóditó útjára. Zilahy Lajos, a fiatalabb nemzedék legnagyobb tehetsége, aki nemsokára kétségkívül a magyar irodalom legnagyobb alakja lesz, szintén hitvalló református. Szabó Dezső ez a szinte démoni erejű iró, ha akarná sem tudná letagadni református voltát. Komáromi János, a volt sárospataki diák pedig a legjobb utón van, hogy második Mik- száthja legyen a magyar irodalomnak. Csak a napokban jelent meg Magyarországon egy hatalmas munka, amely minden időkre maradandó értéket fog jelenteni: “Ember küzdj...” címmel Harsányi Zsoltnak a nagy Madách Imréről írott háromkötetes regénye. Harsányi Zsolt hitvalló református iró, akinek tehetsége és ambíciója messze felülemelkedik a napi sajtó számára végzett munkáján. A mai magyar irodalom félreismerhetetlenül azt igazolja, hogy a reformáció a magyar földön ma is épen olyan tehetségtermő talaj, mint a letűnt századokban volt. Sőt: a múlt és a jelen nagy eredményei után azt várhatjuk, hogy a jövőben az evangéliumi szellemű reformáció sokkal jobban ki fog domborodni íróink müveiben, mint ezelőtt bármikor. SZABÓ LÁSZLÓ ÉLETRAJZA. E GYSZERŰ földmives családból született a Borsod megyei Sajókereszturon, 1880. szeptember 28-án. Atyja Szabó Márton, édes anyja Senyei Zsuzsánna vallásos, bibliás, Istenfélő kálvinisták voltak, akiknek házában mindennapos volt a családi Istentisztelet, a Biblia olvasása. Édes anyja a zsoltárok és dicséretek minden versét, minden dallamát kivülről tudta s természetesen ebben a szellemben nevelte számszerint hat gyermekét is. Elemi iskoláit helyben végezte Putnoky István tanító vezetése alatt, aki korán felismerte a gyermek lelki tehetségeit s rábeszélte az anyagilag szegény szülőket, hogy László fiukat tovább taníttassák. így került be a sárospataki főiskolába, ahol állandóan kitűnő előmeneteléért diák éveinek egész ideje alaitt ingyenes ellátást és taníttatást kapott. Első benyomásait Mitrovics Gyula és Maklá- ry Papp Miklós tanáraitól nyerte, akik főleg a magyar nyelv és költészet mezején voltak reá nagy hatással. Költői lelkülete már itit is jelentkezik: ö lett az iskola diák-poétája. Természetesen az “Önképzőkör”-nek is tevékeny tagja s szavalataival, verseivel állandóan viszi az első dijakat. Érettségi vizsgálatot 1901-ben tett s azután ugyancsak Sárospatakon, a theologiára ment, ahol költészetével és szónoklataival állandóan kitűnik társai közül. A gyakorlati itheologia tanára No- vák Lajos volt, akinek rendkívül szigorú kritikájával szemben is diadallal állja meg a helyét. “Imádsága mintaszerű, preditkálása művészi szónoklat” — hangzott róla a szigorú tanár kritikája. Miint negyedéves theologus, pályadijat nyert saját ódáját szavalja az akkori reformációi ünnepélyen. A theologiát 1905-ben végezte el és két éven át Putnokon lesz segédlelkész. A második papi vizsga letétele után 1907-ben a Konvent megbízása folytán az amerikai New Brnnswickra jön rendes lelkésznek, amely egyházat három éven át szolgál ki. Az 1910-ik évben a Konvent utazó lelkésznek nevezi ki s mint .ilyen működik a világháború kitöréséig, 1914-ig, több gyülekezetei alapítva, másoknak ügyeit rendbe hozva. 1914-ben a south riveri egyház lelkésze lesz, amit később Franklinnal cserél föl. Költői lelkülete összeütközésbe sodorja az Élet szürkeségeivel s erről az állásáról 1932-ben lemondott. Most állás nélkül él New Yorkban s az amerikai vagy a hazai magyar reformátusság becsületbeli kötelessége, hogy Isten leikétől ihletett költő-papját a bizonytalanságban magára ne hagyja.
