Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-03-04 / 9. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA NAGYOK, GAZDAGOK ÉS — A VALLÁS. A világ társadalmának vezetőiről, akikkel telve vannak a lapok, a hírek, sok mindent olvasunk s még kevesebbet tudunk. Hatalmuk, helyeztük és vagyonuk sokszor állitják őket olyan körülmény közé, hogy elitéljük, megvádoljuk őket és jóságukat, hitüket kétségbe vonjuk. Csak részeket tudunk és rész szerint ítélünk. így történik azután, hogy a szegény, a kis ember keseredett szívvel emlegeti a “hitetlen nagyokat’’. Van egy hatalmas könyv Amerikában, amely két éven kint jelenik meg s a cime: “Who’s Who in America?’’ Az 1930-31-es évfolyam 29,623 névnek adatait, élettörténetét mondja el. E nagv ország társadalmának az “oszlopai” azok a nők és férfiak, akiknek történetét leirja a könyv. Minden egyes személy a ma élő nemzedéknek a vezető munkása. Ebből a hatalmas tömegből csak 17 személy vallotta magát hitetlennek, isten- tagadónak, szabadgondolkodónak. Minden ismert művész, festő, katona, tudós, iró, orvos, építész, mérnök, politikus, biró, ügyvéd, gazdász, bankár, üzletember, tanár, lelkész, vagy más társadalmi munkás neve megtalálható ebben a hatalmas kötetben s mind ezek saját bevallásuk szerint, önként jelentik ki, hogy mit hisznek, hova tartoznak a vallásos felfogásuk szerint. Legtöbb közöttük a protestáns, a legkevesebb a római katholikus és unitárius. Zsidó hithez tartozó csupán 0.74%. (A fentiről részletes report jelent meg a Literary Digest február 11. számában.) * * * “Népét és Istenét állhatatos hittel szolgálta e férfi” — írja róla a “Presbyterian”’ c. újság. Tavaly augusztusban jelent meg egy “interview” a “Zion’s Herald” c. egyházi újságban, ahol többek közt ezt írja a meghitt beszélgetésről a cikkíró: “Elnök ur! Mit gondol Ön, milyen érték van az imádkozásban? Óh! Nem tudom, szólt Coolidge tisztelettel és gondolkozva hallgatott. Úgy éreztem, hogy tovább is kérdeznem kell s szóltam: Olvastam, hogy mikor Ön meghallotta President Harding halálhírét, letérdelt és imádkozott. Igaz ez? — Igen Uram, válaszolt egyszerűen az elnök. Imádkozik Ön minden kritikus helyzetben? — kérdeztem tovább. Ő nem válaszolt szóval, de határozott igent intett a fejével.” Az 1925 október 20-án tartott nagy nemzeti egyházak konferenciáján Coolidge: “A vallás helyzete Amerikában” cimmel nagy beszédet tartott, amelyben többek közt a következőket mondta: “Nem ismerem a hatalomnak nagyobb forrását, mint azt, amely a vallásból származik. Nem ismerek határozottabb segítséget a mi kormányformánk támogatására, mint amely a vallásból folyik. Ha egyáltalán van valami sikertelensége a törvények keresztül erőszakolásának, akkor annak az első oka abban van, hogy a vallás Törvényét nem tartjuk tiszteletben. Nem ismerek más megváltást a társadalmat tönkre tevő bűnöktől csupán azt, amit a vallás kinál fel. Nincs a nevelésnek olyan formája, amely tökéletes, nincs olyan kormány forma, amely egyszer el nem bukik, nincs a földi jutalmazásnak olyan formája, amely hibátlan volna. A világmegváltásnak áldozatból kell fakadnia s az áldozat a vallás lényege. Kimondhatatlan előny lenne, hogy ha minél szelesebb tömegben ismertté válhatna a vallásnak ilyen megváltó ereje a lelkészek folytonos, tömeges prédikációi által. E nélkül a hit nélkül egy felvilágosodott kor civilizációja elvész!” * * * Január 30-án lett Hitler Adolf Németország politikai feje. (“Chancellor of the Reich”) s február 7-én mondta el hatalmas politikai programmját rádión keresztül az egész nemzethez s befejezésül igy szólt: A keresztyénség az egyetlen alap amaz erkölcsi standard számára, amely megvédi a családot, megjavítja a kézi és földi munkás helyzetét s amely le küzdheti a munkanélküliség nehéz problémáját s ehhez, ha kell, párosuljon a német nemzet ismert fegyelmezettsége s akkor az egész ország munkaprogrammja keresztül vihető. Ezután Istenhez emelte szavait és az Ő különös áldását kérte az egész nemzetre! * * * Elnök, rettegett “diktátor”, vezetők, nagyok szólnak igy! Vájjon kell-é ezekhez még külön kommentár? (BEI.) EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉSEK. A Tóparti Egyházmegye március 28-án, ked- , den kezdi meg tavaszi közgyűlését, amelyet az előző napon előkészítő értekezlet előz meg, természetesen Istentisztelettel egybekötve, a Cleveland West Sídéi templomban. A Központi Egyházmegye pedig McKeespor- ton, március 13-án este kezdi meg gyűlését, szintén Istentisztelettel és előkészítő értekezlettel. Ezek a gyűlések a válságos időknek eme napjaiban különösen nagy fontossággal bírnak, amint arra már ismételten is reámutattunk. Az egyházmegyék vezetősége teljes tudatában is van ennek 's már az egyes tárgyak előkészítése is arra mutat, hogy a gyűlések be fogják váltani mind ama reménységeket és várakozást, amit a tanácskozásokhoz füzünk. Calvin Coolidge hite. Hitler programmja.