Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-03-04 / 9. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA NAGYOK, GAZDAGOK ÉS — A VALLÁS. A világ társadalmának vezetőiről, akikkel telve vannak a lapok, a hírek, sok mindent ol­vasunk s még kevesebbet tudunk. Hatalmuk, helyeztük és vagyonuk sokszor állitják őket olyan körülmény közé, hogy elitéljük, megvádoljuk őket és jóságukat, hitüket kétségbe vonjuk. Csak ré­szeket tudunk és rész szerint ítélünk. így tör­ténik azután, hogy a szegény, a kis ember keseredett szívvel emlegeti a “hitetlen nagyokat’’. Van egy hatalmas könyv Amerikában, amely két éven kint jelenik meg s a cime: “Who’s Who in America?’’ Az 1930-31-es évfolyam 29,623 név­nek adatait, élettörténetét mondja el. E nagv ország társadalmának az “oszlopai” azok a nők és férfiak, akiknek történetét leirja a könyv. Minden egyes személy a ma élő nemzedéknek a vezető munkása. Ebből a hatalmas tömegből csak 17 személy vallotta magát hitetlennek, isten- tagadónak, szabadgondolkodónak. Minden ismert művész, festő, katona, tudós, iró, orvos, építész, mérnök, politikus, biró, ügyvéd, gazdász, bankár, üzletember, tanár, lelkész, vagy más társadalmi munkás neve megtalálható ebben a hatalmas kö­tetben s mind ezek saját bevallásuk szerint, ön­ként jelentik ki, hogy mit hisznek, hova tar­toznak a vallásos felfogásuk szerint. Legtöbb közöttük a protestáns, a legkevesebb a római katholikus és unitárius. Zsidó hithez tartozó csupán 0.74%. (A fentiről részletes report jelent meg a Literary Digest február 11. számában.) * * * “Népét és Istenét állhatatos hittel szolgálta e férfi” — írja róla a “Presbyterian”’ c. újság. Tavaly augusztusban jelent meg egy “interview” a “Zion’s Herald” c. egy­házi újságban, ahol többek közt ezt írja a meghitt beszélgetésről a cikkíró: “Elnök ur! Mit gondol Ön, milyen érték van az imádkozásban? Óh! Nem tudom, szólt Coolidge tisztelettel és gondolkozva hallgatott. Úgy éreztem, hogy tovább is kérdeznem kell s szóltam: Olvastam, hogy mikor Ön meghallotta President Harding halálhírét, letérdelt és imádkozott. Igaz ez? — Igen Uram, válaszolt egyszerűen az elnök. Imádkozik Ön minden kritikus helyzetben? — kér­deztem tovább. Ő nem válaszolt szóval, de határozott igent intett a fejével.” Az 1925 október 20-án tartott nagy nemzeti egyházak konferenciáján Coolidge: “A vallás hely­zete Amerikában” cimmel nagy beszédet tartott, amelyben többek közt a következőket mondta: “Nem ismerem a hatalomnak nagyobb forrását, mint azt, amely a vallásból származik. Nem ismerek határozottabb segítséget a mi kor­mányformánk támogatására, mint amely a vallásból folyik. Ha egyáltalán van valami sikertelensége a tör­vények keresztül erőszakolásának, akkor annak az első oka abban van, hogy a vallás Törvényét nem tartjuk tiszteletben. Nem ismerek más megváltást a társadalmat tönkre tevő bűnöktől csupán azt, amit a vallás kinál fel. Nincs a nevelésnek olyan formája, amely tökéletes, nincs olyan kormány forma, amely egyszer el nem bukik, nincs a földi jutalmazásnak olyan formája, amely hibátlan volna. A világmegváltásnak áldozatból kell fakadnia s az áldozat a vallás lényege. Kimondhatatlan előny lenne, hogy ha minél sze­lesebb tömegben ismertté válhatna a vallásnak ilyen megváltó ereje a lelkészek folytonos, tömeges prédi­kációi által. E nélkül a hit nélkül egy felvilágosodott kor civilizációja elvész!” * * * Január 30-án lett Hitler Adolf Németország politikai feje. (“Chancellor of the Reich”) s február 7-én mondta el hatalmas politikai programmját rádión keresz­tül az egész nemzethez s befejezésül igy szólt: A keresztyénség az egyetlen alap amaz erkölcsi standard számára, amely megvédi a csa­ládot, megjavítja a kézi és földi munkás hely­zetét s amely le küzdheti a munkanélküliség nehéz problémáját s ehhez, ha kell, párosuljon a német nemzet ismert fegyelmezettsége s akkor az egész ország munkaprogrammja keresztül vi­hető. Ezután Istenhez emelte szavait és az Ő különös áldását kérte az egész nemzetre! * * * Elnök, rettegett “diktátor”, vezetők, nagyok szólnak igy! Vájjon kell-é ezekhez még külön kommentár? (BEI.) EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉSEK. A Tóparti Egyházmegye március 28-án, ked- , den kezdi meg tavaszi közgyűlését, amelyet az előző napon előkészítő értekezlet előz meg, ter­mészetesen Istentisztelettel egybekötve, a Cleve­land West Sídéi templomban. A Központi Egyházmegye pedig McKeespor- ton, március 13-án este kezdi meg gyűlését, szin­tén Istentisztelettel és előkészítő értekezlettel. Ezek a gyűlések a válságos időknek eme nap­jaiban különösen nagy fontossággal bírnak, amint arra már ismételten is reámutattunk. Az egyház­megyék vezetősége teljes tudatában is van ennek 's már az egyes tárgyak előkészítése is arra mu­tat, hogy a gyűlések be fogják váltani mind ama reménységeket és várakozást, amit a tanácskozá­sokhoz füzünk. Calvin Coolidge hite. Hitler programmja.

Next

/
Thumbnails
Contents