Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-02-13 / 7. szám
Vol. XXXIII. ÉVFOLYAM. McKeesport, pa., 1932. február 13. No. 7. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 10th oi January, 1931, at the Post Office at McKeesport, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. Telephone: 2-2742 McKeesport EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendö: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. ELÖLJÁRÓK, EGYHÁZTAGOK FELELŐSSÉGE. Ha az egyházzal szemben nagy felelőssége van a lelkésznek: éppen olyan felelőssége van ott az elöljáróknak és egyháztagoknak is. Ezt a szent kötelezettséget nem is birhatja egy ember igazán betölteni. Ha azt akarjuk, hogy egyházaink valóban egészségesen fejlődjenek: a lelkész mellett komoly lélekkel kell vállalniok a rájuk eső felelősséget az elöljáróknak és egyháztagoknak is. A lelkész mellett különösen a gondnok az, akire nagy várakozással tekint az Egyház. Hivatása szerint, hogy igy fejezzük ki magunkat, ő az egyház testi gondviselője. Az ő feladata első sorban, hogy figyelemmel kisérje az egyház anyagi bevételeit és szorgalmazzon ott, ahol szorgalmazásra szükség van. Mennyivel kényekben teheti, mint a lelkész! Hiszen ha a lelkész szól: mindjárt kész a vád: önmagáért beszél! A gondnokkal szemben nem mondhatja ezt senki sem s mily magasztos föladat az: levenni a lelkész ■válláról azokat az anyagi gondokat, amelyeket az egyházért, sokszor bizony még önmagáért is kell viselnie! A gondnoki tisztség .nem “parádé”, hanem súlyos kötelezettség. Ne a lelkész legyen az, akinek meg kell látnia, ha a templomon valami javitni való van, vagy a lelkészi lakáson újból kell papiroztatni egy szobát. Ne feledje el, hogy nem a lelkész “ellenőrének , hanem a lelkész “munkatársának” választották meg s igyekezzék igy tölteni be a maga hivatását. Óh mily gyakori az a felfogás, hogy az az “erős” presbitérium, amelyik “ráncba tudja szedni” a papot! Mily sokan vannak, akik jóformán ebben látják kimerítve tisztségüket s elfeledkeznek arról a felelősségről, ami rájuk nehezedik. Sokszor még annyira sem érzik ezt a felelősséget, hogy a gyűléseken ott legyenek. Az egyháztanácsos legyen az egyháznak valóban “tanácsosa”, aki komoly lélekkel, odaadó szívvel, szent szeretettel végzi a maga munkáját a gyűléseken és gyűléseken kívül. Legyen a lelkésznek munkatársa, előre tolt őrszeme, akinek révén a lelkész nyomban megtudja, ha beteg valaki, ha nyomorog, vagy a családjában lelki betegség: háborúság, kisértések ütötték föl fejüket. Legyenek a gyülekezetnek megannyi angyalai, akik saját körükben, kerületeikben serkentő, buzdító s ha kell: intő szóval is állnak őrhelyükön. De érezzék a rájuk inehezedő felelősséget az egyháztagok is. Gondolják meg, hogy Isten előtt felelősek első sorban önmagukért, azután azokért, akiket Isten rájuk bízott: családjukért, gyermekeikért. Érezzék át a templombajárásnak, az Urvacsorázásnak, gyermekeik vallásos nevelésének nagy kötelezettségét. És érezzék meg az anyagi felelősséget is, amelylyel az egyháznak, Isten országának tartoznak úgy saját egyházukban, mint másokkal szemben. Jusson eszükbe, hogy Isten nem alamizsnát, hanem “áldozatot” kíván mi tőlünk. Ne csak akkor és ne csak azt adjuk az egyháznak, amikor jut és ami jut, amire már nekünk sincs szükségünk! Hol vagyunk mi a bibliai tizedtől? Ha csak felét adnánk meg ennek: boldogabb és vidámabb egyházi élet nem volna sehol a mienknél!... És legyen szabad rámutatni még valamire: jusson eszükbe az a felelősség is, amivel a lelkésznek tartoznak, amit az ő meghivásakor vállaltak. A mai nehéz időkben különösen oij kényen merül föl a gondolat: vegyük lejjebb a lelkész fizetését és rendben van minden! Hogy saját maguknak megtakarítsanak egy évben 50 centet vagy egy dollárt: a lelkészszel fizettetnek százakat. Hol van itt az igazság és felelősség? Érezni és vállalni a felelősséget minden vonalon: itt van a titka a jelen boldogságának és a jövendő fejlődésének. Ahol ezt átérzik és nagy lelki örömmel teljesitik: ott megtörik a gonosznak minden hatalma és lesz az egyház az, aminek lennie kelj: egymást szerető, megbecsülő, Istent és embert tisztelő, békességes lelkek közössége, Istennek igazi földi országa.
