Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-11-26 / 48. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Let each C. E. remember China, the probable home of the Magyars, where now 749 C. E.’s are following the Light of the world, where Hudson Taylor found his field of service for Christ. Take the life of Hudson Taylor for one Sunday’s topic. You will find his Christian adventures stranger than fiction. It will give you new assurance that Faith in God is victory over all difficulties. It will challenge you to trust likewise in the power of the Lord. For information go to your public libraries or write to the “The China Inland Mission” 235-237 W. School Lane, Germantown, Philadelphia, Pa. For information of the Reformed Church Missions in China write to “The Board of Foreign Missions” Schaff Bldg., 1505 Race Street, Philadelphia, Pennsylvania. JULIA OLAH, Chairman of the Missionary Committee. REFORMÁTUS ÖNTUDAT. Rovatvezető: Balogh E. István lelkész. PÁLYÁZAT VAGY MEGHÍVÁS? Amikor a lelkészi állás már hivatalosan is megüresedett, — amikor már rendben van a dijlevél, amire az uj lelkészt megválasztják, — amikor készen áll a szavazatra jogosult egyház-'j tagok névsora is: akkor kerül sor arra a kérdésre, hogy miként töltessék be a megüresedett lelkészi állás? Sem a Reformed, sem a Presbyterian Church egyházalkotmánya nem ismer lelkészi pályázati hirdetést. Nem tiltja ugyan meg egyik sem, de a lelkészválasztásra vonatkozó intézkedések egész szelleméből az tűnik ki, hogy ilyesmire még csak nem is gondoltak. Előttünk egyszerűen ismeretlen az, hogy egy lelkészi állást pályázati hirdetés utján töltsön be a gyülekezet. A hazai egyházi törvények előtt már nem ismeretlen a pályázati hirdetés, de a mi gyakorlatunk egyenesen keresztül gázol azokon az intézkedéseken is amelyek otthon a pályázat utján történő lelkészválasztást helyes mederben tartják. Erről későbben fogunk szólani. Miért van az, hogy az amerikai egyházak gyakorlata nem ismeri a pályázati hirdetéseket? Egyszerűen azért, mert egy öntudatos egyház nem azok közül választ, akik előtte jelentkeznek, hanem önmaga szemeli ki azokat, akik közül választani óhajt. Az egyházi munkának mindegyik ága egyformán fontos, de a munkaágak között mégis van hol egyik, hol másik, amely fokozottabb gondot s az adott körülményekhez mérten nagyobb hozzáértést igényel. Az egyik gyülekezetben ez, a másikban amaz. Az egyikben talán az öregek össze- szedése, a másik helyen az ifjak gondozása vagy a gyermekek nevelése. Az egyik helyen talán a szektákkal kell erős harcot vivni, a másikon esetleg a belső békét kell helyreállítani, stb. stb. Saját problémáit mindegyik gyülekezet öti-j maga ismeri legjobban s ahhoz képest kell keresnie a maga lelkészét, amint vagy az egyik, vagy a másik nehézség kiván megfelelőbb orvost. A pályázók közt vagy van ilyen, vagy nincs. Ha van: azt a gyülekezetnek kellett volna már pályázat nélkül is megtalálnia. Ha nincs: akkor a pályázat eredménytelen s ha a gyülekezet egy ilyen eredménytelen pályázat alapján mégis választ : természetes dolog, hogy nem azt a lelkészt kapja meg, akire neki szüksége lett volna. £ | Ettől eltekintve, a pályázat hirdetésénél szinte .elkerülhetetlen .az. hogy a gyülekezet részek- re ne szakadjon, ami már önmagában véve is egyike a legnagyobb veszedelmeknek. Természetes dolog, hogy a pályázók mindegyike igyekszik az általa óhajtott állást elnyerni. Mindegyiknek van valami összeköttetése: barátja,\ rokona, jó embere, akik aztán legfőbb kötelességüknek tartják, hogy az ő barátjuk, rokonuk, jó ismerősük mennél biztosabban győzzön. Megindul \ korteskedés, a rábeszélés. Hála Istennek, nMpnk még sohasem fordult elő ezen a téren sem olyhp pgpt a<T|ily,pn rUthan- KÍ7nnv nagyon gyakori, —i. de végeredményében szinte teljes bizonyossággal következik be a neheztelés, az egyenetlenkedés. Hiszen megválasztani csak egyet lehet s akik “megbuktak”, azok rendszerint neheztelnek a “bukás” miatt. Vájjon nem sokkal bölcsebb-é, ha az egyházalkotmány rendelkezése szerint az egyháztanács érett megfontolás és az egyházmegye képviselőivel folytatott tanácskozás után önmaga ajánl valakit a gyülekezetnek? Ha a gyülekezet a jelöltet elfogadja: a dolog el van intézve. Ha nem fogadja el: az egyháztanács ajánlani fog másikat. A RÉGI JÓ IDŐKBŐL. Amikor még nem a pénz volt az első érték, hanem a szív és a lélek! Amikor még ez a szív pénz nélkül is tudott segíteni ott, ahol segíteni kellett.... Szegény diákokban mindig bővelkedett a magyar református egyház, de viszont: legdrágább kincsei, legértékesebb emberei is a szegény diákok közül kerültek ki, akik igy fizették vissza azt a sok jót, amit valamikor nyertek.