Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-11-26 / 48. szám

8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Let each C. E. remember China, the prob­able home of the Magyars, where now 749 C. E.’s are following the Light of the world, where Hudson Taylor found his field of service for Christ. Take the life of Hudson Taylor for one Sunday’s topic. You will find his Christian ad­ventures stranger than fiction. It will give you new assurance that Faith in God is victory over all difficulties. It will challenge you to trust likewise in the power of the Lord. For information go to your public libraries or write to the “The China Inland Mission” 235-237 W. School Lane, Germantown, Phila­delphia, Pa. For information of the Reformed Church Missions in China write to “The Board of Foreign Missions” Schaff Bldg., 1505 Race Street, Philadelphia, Pennsylvania. JULIA OLAH, Chairman of the Missionary Committee. REFORMÁTUS ÖNTUDAT. Rovatvezető: Balogh E. István lelkész. PÁLYÁZAT VAGY MEGHÍVÁS? Amikor a lelkészi állás már hivatalosan is megüresedett, — amikor már rendben van a dijlevél, amire az uj lelkészt megválasztják, — amikor készen áll a szavazatra jogosult egyház-'j tagok névsora is: akkor kerül sor arra a kér­désre, hogy miként töltessék be a megüresedett lelkészi állás? Sem a Reformed, sem a Presbyterian Church egyházalkotmánya nem ismer lelkészi pályázati hirdetést. Nem tiltja ugyan meg egyik sem, de a lelkészválasztásra vonatkozó intézkedések egész szelleméből az tűnik ki, hogy ilyesmire még csak nem is gondoltak. Előttünk egyszerűen ismeretlen az, hogy egy lelkészi állást pályázati hirdetés ut­ján töltsön be a gyülekezet. A hazai egyházi törvények előtt már nem is­meretlen a pályázati hirdetés, de a mi gyakor­latunk egyenesen keresztül gázol azokon az in­tézkedéseken is amelyek otthon a pályázat utján történő lelkészválasztást helyes mederben tartják. Erről későbben fogunk szólani. Miért van az, hogy az amerikai egyházak gyakorlata nem ismeri a pályázati hirdetéseket? Egyszerűen azért, mert egy öntudatos egyház nem azok közül választ, akik előtte jelentkeznek, hanem önmaga szemeli ki azokat, akik közül vá­lasztani óhajt. Az egyházi munkának mindegyik ága egyfor­mán fontos, de a munkaágak között mégis van hol egyik, hol másik, amely fokozottabb gondot s az adott körülményekhez mérten nagyobb hozzá­értést igényel. Az egyik gyülekezetben ez, a má­sikban amaz. Az egyikben talán az öregek össze- szedése, a másik helyen az ifjak gondozása vagy a gyermekek nevelése. Az egyik helyen talán a szektákkal kell erős harcot vivni, a másikon eset­leg a belső békét kell helyreállítani, stb. stb. Saját problémáit mindegyik gyülekezet öti-j maga ismeri legjobban s ahhoz képest kell keres­nie a maga lelkészét, amint vagy az egyik, vagy a másik nehézség kiván megfelelőbb orvost. A pályázók közt vagy van ilyen, vagy nincs. Ha van: azt a gyülekezetnek kellett volna már pá­lyázat nélkül is megtalálnia. Ha nincs: akkor a pályázat eredménytelen s ha a gyülekezet egy ilyen eredménytelen pályázat alapján mégis vá­laszt : természetes dolog, hogy nem azt a lelkészt kapja meg, akire neki szüksége lett volna. £ | Ettől eltekintve, a pályázat hirdetésénél szin­te .elkerülhetetlen .az. hogy a gyülekezet részek- re ne szakadjon, ami már önmagában véve is egyike a legnagyobb veszedelmeknek. Természe­tes dolog, hogy a pályázók mindegyike igyekszik az általa óhajtott állást elnyerni. Mindegyiknek van valami összeköttetése: barátja,\ rokona, jó embere, akik aztán legfőbb kötelességüknek tart­ják, hogy az ő barátjuk, rokonuk, jó ismerősük mennél biztosabban győzzön. Megindul \ kor­teskedés, a rábeszélés. Hála Istennek, nMpnk még sohasem fordult elő ezen a téren sem olyhp pgpt a<T|ily,pn rUthan- KÍ7nnv nagyon gyakori, —i. de végeredményében szinte teljes bizonyossággal következik be a neheztelés, az egyenetlenkedés. Hiszen megválasztani csak egyet lehet s akik “megbuktak”, azok rendszerint neheztelnek a “bukás” miatt. Vájjon nem sokkal bölcsebb-é, ha az egy­házalkotmány rendelkezése szerint az egyházta­nács érett megfontolás és az egyházmegye képvi­selőivel folytatott tanácskozás után önmaga ajánl valakit a gyülekezetnek? Ha a gyülekezet a je­löltet elfogadja: a dolog el van intézve. Ha nem fogadja el: az egyháztanács ajánlani fog másikat. A RÉGI JÓ IDŐKBŐL. Amikor még nem a pénz volt az első érték, hanem a szív és a lélek! Amikor még ez a szív pénz nélkül is tudott segíteni ott, ahol segíteni kellett.... Szegény diákokban mindig bővelkedett a ma­gyar református egyház, de viszont: legdrágább kincsei, legértékesebb emberei is a szegény diá­kok közül kerültek ki, akik igy fizették vissza azt a sok jót, amit valamikor nyertek.

Next

/
Thumbnails
Contents