Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-10-01 / 40. szám
Vol. XXXIII. ÉVFOLYAM. McKeesport, pa., 1932, október i. No. 40. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. Telephone: 2-2742 McKeesport A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés így cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. $. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 10th ol January, 1931, at the Post Office at McKeesport, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. LESZ BÉKE! A “Magyar Egyház” cimü újság szeptemberi számában jelent meg egy vezér-cikk, amelyre kötelességünknek érezzük az alábbiakban válaszolni. Alulírottakat a tavaszi presbiteri konferenciánk megbízta azzal, hogy öszszel egy újabb konferenciát hívjanak össze — azért jött a meghívás mitőlünk. És azért küldtük azt — lelkészeinkkel egyetértésben — a független egyházakban élő testvérekhez is, mert több oldalról kifejezetten kértek minket, hogy ha ezt megtesz- szük, úgy ők el is fognak jönni. A konferenciától nem kell megijedni, mert az nem akar és nem is akarhat az egyházak belügyeibe beleavatkozni, csupán nagy közös kérdéseinkkel foglalkozni. Ne féljenek tehát testvéreink a kiátkozástól, mert ha békét és szeretetet akarnak, bizonyára nem másnak, hanem Isten sugallatának engednek. Meg kell azt is jegyeznünk, mély sajnálattal, hogy mi, világiak, soh’se hittük volna, hogy egy lelkész ilyen hangon írhasson lelkésztársairól és világiakról egyaránt. Mi ismerjük azt a lelkészt, akit főleg támad és tudjuk, hogy a támadások méltatlanul érték őt s iránta és az összes lelkészeink iránt való szeretetünk és ragaszkodásunk csak növekedett, amikor beteljesedett rajtok az irás: “Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.” Végezetül pedig szabadjon megjegyezni, hogy ha tanácsra és utbaigazitásra van szükségünk, úgy mi azokhoz a lelkészekhez megyünk, akik e nehéz időkben nem másban, hanem az Isten Evangéliumának hirdetésében szorgalmatosak. Homestead, Pa., 1932. szeptember 22. Téglássy Pál, elnök. Kun Károly, jegyző. AZ IDŐK JELEI. Gandhi felé fordul a világ tekintete ismét. India szentje már évek óta foglalkoztatja nemcsak a kiváncsi újságolvasók millióit, de az angol és hindu politikai vezetőket és vallásos gondolkodókat is. Sokat viccelődnek erre mi felénk a felületesek az összeaszott, kopaszfejü, csaknem teljesen fogatlan kis ember egy szál ruházatán, amelyre nagyobb tisztelettel tekintenek híveinek milliói, mint a fehérek az ő dúsan öltözködő bíborosaikra. Mostani lépésére pedig az egész britt birodalom aggódva figyel. Mire e sorok megjelennek, talán már be is fejezve a böjt, vagy az ő tiltakozásának sikerével, vagy halálával, amely drámai fordulatot jelenthet nem csak Britt-Indiának, de végső következményeiben az egész világnak történetében. Az ügy elég rejtélyes. Halálosan komoly fenyegetésével azt a politikai tervet akarja meghiúsítani, amely éppen az ő midhalálig szeretett védenceinek, 40 millió kiközösített, elnyomott u. n. “untouchable”- nek akar szavazati jogot és törvényes képviseletet adni, akiket a hindu felsőbb kasztok tisztátalannak tekintenek. Azt felelte a britt miniszterelnöknek : “Részemről ez tiszta vallási kérdés... Méreg beoltását sejtem, amelylyel a hinduizmust számítják elpusztítani... Megakasztaná ez a kon- stitució a csodálatos növekedést és azoknak a hindu reformátoroknak a munkáját, akik elnyomott testvéreik fölemelésére szentelték oda magukat.” Több erő van ebben nyolcvanfontos kis emberben, mint az egész britt politikában és hadseregben. Lehet, hogy momentán vereséget szenved Gandhi, de végeredményében az övé a győzelem. Mert nem a kardot és a bombát választotta fegyveréül India szabadságának kivivására, hanem a lélek erejét. Azt írja egy angol iró: “Ha India gyakorolná Gandhi programját, a földnek egyetlen nemzete sem tagadhatná meg Indiától a világ felett való morális vezérséget.” A politikából manapság már az őszintesség is hiányzik a keresztyén országokban, a hiindu Gandhi pedig belevitte a — keresztet is. Ez a mostani nem az első böjtje. Egy
