Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-09-10 / 37. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AZ IDŐK JELEI. (Harmadik, befejező közlemény.) A SPORTSZENVEDÉLYNEK újjá kell születnie, különben ma már több kárt tesz, mint hasznot. Tisztán keh látni az igazi célját, amelyet nem mindig és mindenütt ismertek föl. Attólkezdve, hogy az ősember barlangok falára festette vagy csontokra karcolta fel a sport első nyomait, — valami tizenötezer esztendővel ezelőtt, — a modern sporttudósitók terjedelmes ujsághasábjaiig sokszor szem elől tévesztették a sport célját. A vadat űző ősembernél a fazék kérdése volt, életkérdés, halálosan komoly szórakozás. Tut-Ankh-Amen, akit a sírboltja úgy ábrázol, amint királyi ellenfelét, az oroszlánt átdöfi, s a többi uralkodói is Egyiptomnak, akik betanított leopárdokkal űzték a szelid- szemii gazellákat; a bibliai hires vadász, Nimród, göndörszakállu asszir ijjászaival, akiket a tudósok Ninive és Babylon romjai alól kapartak ki, — mind egy társaságba tartoznak a “full dress”-es angol urakkal, akik az utolsó három század óta vérpiros kabátban vágtatnak az üde zöld gyepen, átröpülve kerítéseken és árkokon a róka nyomában. Az a publikum pedig, amely a római Colosseumban — a “panem et circenses” megrontott korában — nézte a fizetett vagy rabszolga gladiátorok életre- halálra való küzdelmét, érzésben és gondolkodásban nem sokkal állott alatta a spanyol bikaviadalok vagy a modern box-mérkőzések közönségének. Viszont fehér szarvast űző őseinktől kezdve a középkori gótikus templomok sport-ábrázolatain át a new yorki St. John’s Cathedral sportnak szentelt egyik kápolnájáig mindig voltak, akik a sportjátéknak valami magasabb jelentőséget is tulajdonítottak. Babe Ruth alakja még mindig nem kívánkozott márványba, holott a görög művészeket az istenek után a versenyzők ihlették legjobban. * * * A GÖRÖG atléták voltak az elsők a los angelesi Stádiumba való parádés bevonuláson s azután jöttek a többi 38-féle nemzet fiai és leányai betűrendben Argentínától kezdve az U. S. A.-ig, fehér, zöld, kék, piros vagy más szinü dresszben. A görögöket tisztelték meg az elsőséggel, mert ez volt az első igazi — Part pour Part — sportnép. Az elis-i Olympiában is összejöttek a négyévenkénti mérkőzésekre az egész nemzet minden törzsei, de az ókori Olympiádok célja mégsem látványosság nyújtása volt az éhes tömegnek, hanem a legnemesebb emberi tulajdonságok és képességek kifejlesztése. A versenyben való részvétel egyik elengedhetetlen feltétele volt a kifogástalan jellem. Több mint ezer esztendeig (Kr. e. 776-tól Kr. u. 394-ig) szolgálták az egymást követő Olympiádok folyton bővülő programmjukkal — versenyfutással, ugrással, diszkoszhajitással, dárdavetéssel és birkózással (ezekből állt akkor a pentatlon), majd négyesfogatu kocsiversenyekkel, lovaglással, stb. — a nemzet spártai jellemű fiainak nevelését. Megillette hát a görög népet e múltjáért az az elsőség, amelyet Los Angelesben zászlójának juttattak. * * * KERESZT VOLT a zászlón — fehér kereszt kék zászlón — melyet a los angelesi parádét vezető görög fiú tartott kezében. Finnország fiai pedig fehér lobogót vittek kék kereszttel. Svájc óriási vérpiros zászlóját hatalmas fehér kereszt osztotta négy mezőre. Más jelei is voltak, hogy ez az Olympiád már keresztyén érában zajlott le. California egyetemének elnöke megnyitó beszédében azt mondotta: “Ezeknek a játékoknak éppen úgy, mint ősi mintájuknak, az a hivatásuk, hogy magasabb szellemi és erkölcsi értékekhez, úgy mint jellemhez, kemény szándékhoz, bátorsághoz, önfeláldozáshoz juttassanak. Vajha előmozdítanák a kölcsönös jóakaratot és azt a sportszellemet, amelyben elsöpörtetik minden, ami miatt elhomályosult az emberiségben a cél: e földön, békesség és az emberekhez jóakarat... A Magasságosnak áldását kérjük a tizedik Olympiádra, hogy az ő kezében hathatós eszköznek bizonyuljon a világbékéhez, az Ő országának e földön való felépítéséhez.” És a fölrepült galambok ezrei szimbolizálták a Béke Fejedelmének üzenetét az egész világ minden tája felé. A németek hatalmas, őszinte tapsot kaptak s azt a kitüntetést, hogy a következő Olympiád színhelye Berlin lesz. Jeléül a kiengesztelődésnek. De az egész világ békéje még messze van, mert árát nem akarja lefizetni az emberiség. Ez pedig — a kereszt előtt való magábaszállás. * * * “ANNAKOKÁÉRT mi is, kiket a tanúbizonyságoknak — nézőknek — nagy fellege vesz körül, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőtért, nézvén Jézusra, aki az előtte levő örömért — a világ üdvéért — keresztet szenvedett..Rekordlátogatottság mellett folytak le a los angelesi versenyek. A százezer ülőhelyes Stádiumban, s a többi úszó-, vivő-, futóversenyek színhelyein a két hét alatt egy és háromnegyed millió ember fellege vette körül az atlétákat. (1920-ban Antwerpenben az utolsó napon már csak belépti dij nélküli iskolás gyermekek voltak jelen.) Óriásivá nőtt az érdeklődés. De a mi pályafutásunkra még többen és még magasabb helyről néznek. És a mi jutalmunk is nem az ókori vadolajfa koszorú, sem a modern fém “medál,” hanem valami maradandóbb és becsesebb, amit az igaz Biró ád a pályafutását elvégzőnek és hitét megtartónak. Takaró Géza.
