Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-08-13 / 33. szám

Vol. XXXIII. ÉVFOLYAM. McKEESPORT, PA., 1932. AUGUSZTUS 13.

No. J3. SZÁM.

PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the .Reformed Church in the U. S.

SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Erttered as Second Class Matter on the 10th ol January, 1931, at the Post Office at McKeesport, Pa., under the Act of March 3rd, 1879.

AMERIKAI MAGYAR

REFORMÁTUSOK LAPJA

Publication Office:

301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA.

Telephone: 2-2742 McKeesport

EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742

Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y.

REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O.

A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa.

JEGYZETEK A ZSINATRÓL.

(Negyedik és befejező közlemény.)

A TAKARÉKOSSÁG hangsúlyozása egyébként végigvonult az egész zsinaton. Némelyek már kezdték is megsokallni a “fetish of economy” túlságos előtérbe helyezését. Egyik delegátusból kitört az elégedetlenség: “Mi ez? Stockholders’ meeting vagy református zsinat?” Igaz, hogy nem lehetett szemethunyni a folyton növekvő adósságok, nem fizetett missziói lelkészek, a végrehajtó bizottság emelkedő kiadásai és a gyülekezetek lecsökkent teljesítőképessége felett. Ezért drasztikus levágásokat sürgettek és vittek is keresztül (a Board of Christian Education pl. csak a felét kapja annak, amit kért; az uj összetételű és szerepű Végrehajtó Bizottság szintén; a Home és Foreign Mission Boardok kénytelenek lesznek több mint 100—100 ezer dollárral csökkent költségvetéssel megelégedni, és igy tovább). Viszont amikor a világ kudarcot vall, szabad-e az egyháznak is vereségről tenni vallomást? Az egyház is test, tehát kenyérre is van szüksége. De amint a test nélküli lélek legfeljebb imbolygó kisértet lehet, a lélek nélküli egyháztestről is csak mint hulláról beszélhetünk. Az egyház nem helyzheti bizalmát az anyagiakba. Az egyháznak mély, őszinte bünbá- naton kell átmennie, s akkor nem lesz annyi baja kátyúba rekedt budget-tel, hanem felemelt fővel igy szól: Szorongattatunk, de nem esünk kétségbe, sőt diadalmasoknál feljebbvalók vagyunk! ... Hogy is irta Babson a depresszió miatt munkájukat szőkébb keretek közé szorító egyházakról ? “Úgy tetszik ez nekem, mintha a kórházak félidővel működnének, mert — járvány van ...” Jó, hogy a zsinat olyanok kezébe tette a lelki épülésre szánt órák betöltését, akik a szellemre helyezték a hangsúlyt szemben az anyagi dolgokkal. Dr. Kosman beszédének még a cime is ez volt: “Spiritual Emphasis.” Dr. Schaeffer megnyitója s a többi már említett szónokok mellett legnagyobb áldást nyertek a delegátusok százai és a mintegy száz más látogató lelkész s ugyanannyi világi a naponkénti áhítatokból, amelyeket ezúttal — nagyon okosan —

a délelőtti gyűlések végére tettek s amelyeket Dr. Coblentz readingi pap vezetett — egy modern Keresztelő János közvetlenségével.

* * *

A MAGYAROKRÓL — mellesleg — melegen kérdezősködött a yorki pap. (Egyik lelkészünket ők taníttatták ki.) Hogy vagyunk? — kérdezzük meg mi is magunktól. Dr. Schaeffer mindent felhozott mentségünkre, védelmünkre, amit csak tudott. Junius 1-én egy csokor rózsát talált az irodája asztalán. 24 éves évfordulója volt ez a nap annak, hogy elfoglalta jelenlegi hivatalát ma is vele működő titkárnőjével. Ekkor a Board 82 éves volt, amely idő alatt valamivel több mint egy millió dollár fordult meg a pénztárában. Ezzel szemben Dr. Schaeffer 24 évi működése alatt $6,827,121.00-t osztott ki az egyházak és alkalmazottaik támogatására. Mikor átvette hivatalát, 160 missziói egyházat segélyezett, ma 237-et. Ezek között vagyunk mi magyarok is, akiknek egyházai legnagyobb részét tiz év óta segélyezi a Board, mig vannak amerikai gyülekezetek, amelyek már 40 éve a fizetési vagy segélyezési listán foglalnak helyet. “Adni kell a magyar egyházaknak is még néhány évi ‘chance’-t és ott lesznek, ahová mi kétszáz év alatt jutottunk...” Ott lesznek-e? Nem a mumusként emlegetni szokott “amerikanizálódást” illetőleg (a legrégibb, 100 éves, akroni ref. egyházba pl. még a zsinati tagokat is erősen hívogatták a német myelvü istentiszteletre), hanem a lelkiekben — ott leszünk-e? A zsinat magyar delegátusainak (Dr. Papp Géza, Oienes Barnabás, Ba- kay Árpád és e sorok Írója, valamint Mészáros János és Lengyel István világi kiküldöttek) lelkében sokszor megfordult ez a kérdés már a gyűlések alatt, tanácskoztak is maguk között, egy este pedig nagyobb csoportban Dr. Papp helybeli lelkész vendégszerető házánál, ahol jelen voltak Id. Kalassay Sándor, Vasváry Ödön, Bakay Árpád,

(Folytatása a 9. oldalon)