Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-05-28 / 22. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA mészetes és erőteljes továbbfejlődésének ez is egyik hatalmas eszköze. * * * Amikor lapunk f. évi 5-ik számában az előbb idézett cikk megjelent: pár nap múlva e lap szer­kesztőjének alkalma volt Kende Gézával Cleve- landban személyesen találkozni. A beszélgetést jóformán ezzel a cikkel kezdette. Természetesen a lehető legudvariasabb formában, de minden sza­vából kiérzett, hogy őt bántja az a törekvésünk, amelyet abban fejeztünk ki. Akkor még udvarias volt, de amikor ugyanaz a gondolat másodszor is megjelenik lapunkban, — ez már több kettőnél! —• félretesz minden udvariasságot s igen komoly lélekkel állitja élére a kérdést. Igen, mert — hogy is irtuk előbb? •—- “a hirek közlése a lapra nézve hatalmas erőforrást jelent”. Ezt kellene nekünk, mindnyájunknak, igen­igen jól megtanulnunk! Öntudatos református em­ber az egyházi lapot első sorban nem az egyházi hirek miatt olvassa, de az egyházi hireket igen praktikusan lehet odaállítani az egyházi élet s annak egyik igen fontos szerve: az egyházi sajtó szolgálatába. Igaz, hogy a R. L. csak hetenként jelenik meg s a nagy távolságok is megnehezítik a hi­rek kellő időben való beküldését: de vájjon a többi felekezetek rendelkeznek napi lappal? . . . És vájjon azok nem éppen úgy szétszórtan élnek, mint mi? . . . És mégis le tudják győzni a tér és időbeli nehézségeket, aminthogy le lehet azo­kat győzni, csak igazán akarnunk kell. * * * A világi lapok pedig nehogy megint “fölhá­borodjanak” az elmondottak miatt! Távol álljon tőlünk, hogy azt mondjuk, hogy az egyházi hi­rek közlésével rósz szolgálatot tesznek az egyházi életnek! De lássák be, hogy amennyi jót tesz­nek : ugyanannyi jót nyernek azokon keresztül a maguk részére. És lássák be, hogy nekünk ter­mészetes törekvésünk és kötelességünk saját egy­házi életünk mennél erőteljesebb, mennél öntuda- tosabb és mennél jobban egyesített fejlesztése, sa­ját testvéri közösségünk erősítése s ők tudják leg­jobban, hogy az elmondottak igen erősen állanak ott ennek a célnak szolgálatában. RENDKÍVÜLI VEZÉRTESTÜLETI GYŰLÉS. E hó 17-én és 18-án rendkívüli gyűlésre jött össze a Református Egyesület Vezértestülete. A két napig tartó rendkívüli gyűlésen sokkal több tárgy merült föl, semmint azzal részletesen fog­lalkozhatnánk s tagságunkat különben is részle­tesen informálja majd az Egyesület hivatalos lap­ja. Mégis kiemeljük a következő határozatokat: Molnár István titkár elnökletével Dr. Nánássy Lajos árvaatya, Balogh Istvái^ Daróczy Sándor és Kovács Andor lelkészek, Lengyel István, mint a Pittsbuirgh-vidéki ifjúsági konferencia elnöke egy nyári táborozást készítenek elő az Ifjúság részére, melynek célja, hogy az Egyesületet az ifjúság kö­rében mennél erőteljesebben ismertesse s egyházi szempontból is mennél jobban cbresztgesse érdek­lődésüket. íme, itt van egyike azoknak a munka- mezőknek, amelyeken az Egyház és az Egyesület egymással találkozunk. Ezért van szüksége az amerikai magyar reformátusoknak, a Református Egyesületre s az ilyesmikért nem szabad nekünk még csak gondolnunk sem az Egyesület föladá­sára mindaddig, amig abban a tagság biztosítási érdeke is biztonságban van. Rendkívül fontos határozat az a törekvés, hogy az Egyesület vezetése földrajzilag is közpon­tosítva legyen. Ez a központ nem lehet más, mint Ligonier, ahol lassanként olyan református központ épülhet ki s kellene is kiépülnie mennél hamarabb, amely önmagában is egyik legerősebb vára lenne az egész amerikai magyar református- ságnak. Máról-holnapra ez nem születhetik meg, de az ezzel megbízott számvizsgálók kezében bi­zonyára jó helyen van letéve annak előkészítése. Egyetemes református szempontból nagy je­lentőségű az a határozat, amelynek célja, hogy az összes református lapok egyesítve legyenek. Már magában véve az, hogy ilyen gondolattal foglal­kozni lehetett, a jobb idők jelének jegyét viseli magán. A végrehajtás módja talán még vita anya­gát képezheti, de a kölcsönös jóakarat egész biz­tosan megtalálja a célhoz vezető utakat. Varga Lajos és Dr. Nánássy Lajos megbí­zást nyertek arra nézve, hogy a többi nagy egy­leteknél szorgalmazzák az egyletközi bizottság megalakítását, amelynek legközvetlenebb célja egy magyar sajtóiroda fölállítása legyen. Az ameri­kai magyarság jobb szolgálatot nem tehetne a magyar nemzeti eszmének, a reviziós gondolatnak, mintha egy ilyen sajtóirodát állítana föl. Ami nem sikerült az Amerikai Magyar Szövetségnek, az AMOSZ-nak: könyedén csinálhatják azt meg a nagy egyletek. Ezek voltak az egyetemes szempontból leg­fontosabb határozatok, amelyeknek megvalósítása és keresztülvitele első sorban az azzal megbízot­taktól függ. Hisszük, hogy a választottak mind­nyájan egész lelkűkkel fognak a munkához és igy a határozatok nem maradnak csupán a Vezér- testület jegyzőkönyvében. — AZ IGAZI VÉGZET nem abban rejlik, ami velem történik, inkább abban, amit én teszek; elhatá­rozásaim és döntéseim végzetet szülnek oly bizonyosan, amily bizonyosan végzetből származnak. Ravasz László.

Next

/
Thumbnails
Contents