Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-11 / 2. szám
VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JANUARY 11, 1930 NO. 2. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Refok itusok Lapja AMERICAN HUNGARIAN "RESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER. V A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th A ve., McKeesport, Pa. Telefon: 22747. McKeesport. VALLÁS ÉS MUNKÁSKÉRDÉS. Irta: Szabó Antal, oaldandi lelkész. (Megjegyzés: Előző részek a REFORMÁTUSOK LAPJA 1929-ik évi 39, 40. és 41-ik számaiban jelentek meg.) Negyedik közlemény. Legutóbb ismertettem azokat a törekvéseket, amelyek egy igazságosabb társadalmi életet akarnak kiépíteni a földön az emberek között. Röviden is- ’fhertettem a britt munkapárt prog- rammját, a Nemzetek Ligájának békés törekvéseit, az orosz szovjetköztársaság alkotmányának néhány érdekes pontját és szólottám a vallás társada- lómépitő jellegéről, felemlítvén, hogy a zsidó és keresztyén vallás történetileg egyenesen egy nagy munkásfelszabadi- tással kezdődött, azzal, hogy Mózes az elnyomott és sanyargatott zsidó népet kihozta Egyiptomból, a szolgaságnak házából, továbbá szó volt azokról a lépésekről, miket a keresztyén egyház napjainkban tesz egv igazságosabb társadalmi rendszer kiépítése érdekében. Amint gondolunk ezekre a gyönyörű tervekre és ragyogó álmokra, lehetetlen örömmel meg nem állapítani, hogy akármennyire is összezavarják a fanatikus hivek a gyakorlatban ezeknek a terveknek a megvalósítását, mégis egy közös célt találhatunk bennük, azt, hogy mindenik egyet akar: egy igazságosabb társadalmi rendszert a földön. A cél tehát közös, hanem a módszerek különbözők. Alig kell azt külön említeni, hogy mennyien vannak az úgynevezett öntudatos munkások között, akik érthetetlen okokból ellenségei a vallásnak, mint ami szerintük halálos ellensége a munkáskérdéseknek. Nagyon is elterjedt ez a vélekedés. Vizsgáljuk meg azért a vallás és munkáskérdés egymáshoz való viszonyát. Napjainkban egy nagyszerű és sokatmondó jelszó lett kiadva a munkások felébresztésére: — öntudatos munkásság. Ebben a korban öntudatos munkásokra, öntudatos emberekre van szükség, akik tudják, mit akarnak és tudják, hogy milyen irányban kell haladniuk. Hanem azért sok esetben megtévesztő ennek a jelszónak a használata. Mert hiába mondja valaki magáról százszor is egymásután, hogy ő öntudatos munkás, még ha reggeltől esig folyton ezt az egyet ismétli, — ezáltal sohasem lesz öntudatos munkás. Nem úgy. lesz valaki öntudatos munkás, ha mától kezdve kinevezi magát öntudatos munkásnak, hanem ha komoly vizsgálódás, alapos és elfogulatlan gondolkozás után úgy él, hogy az úgy magának, mint családjának és munkástársainak, embertestvéreinek javára legyen. Az elfogadott és egyetlen helyes tudományos módszer az, hogyha egy kérdést nem csupán egy oldalról nézünk meg, hanem lehetőleg minden oldaláról, minden szempontból. Én állítom, hogy magukat öntudatos munkásoknak nevező emberek nem azért ellenségei a vallásnak, közelebbről Jézus tanításainak, mert azt alaposan megvizsgálták. Ellenkezőleg igen gyakran tapasztalhatni, hogy nemcsak, hogy nem vizsgálták meg, hanem nem is látszanak hajlandóknak megvizsgálni. Hanem ugyanakkor azt lehet azért hallani tőlük, hogy a vallás butítás, és azt, hogy mivel ők ezt mondják és ilyen magatartással vannak: ők öntudatos munkások. Pedig az ilyen magatartásnak nagy ves-zélyei vannak! Nem igv képzelem én el az öntudatos munkás magatartását. Az öntudatos munkás igyekszik tárgyilagosan és elfogulatlanul vizsgálódni. És akárki elhiheti nekem, hogy a komoly vizsgálódás más eredményre vezet, mint a fanatikus magatartás. Itt van a szociá- lizmus a maga nemes törekvéreivel. Ha az eredetét akarjuk kutatni, vissza kell mennünk Mózesnek, az ó-testamen.tomi prófétáknak és Jézusnak a tanításaihoz. Őszintébb törekvéssel és nagyobb erővel még nem propagálták a földön az igazság ügyét az emberek között, mint ezek a férfiak. Mintegy belegvur- ták a világtörténelem tésztájába az igazságra való törekvés kovászát. És aki a történetet valamennyire ■ is ismeri, annak tudnia kell, hogy ez a kovász lassan, de biztosan végzi a maga munkáját és napjainkban már az egész teremtett világra kiterjed és azt egy uj, nagyszerű világgá kezdi átformálni. (Folytatása következik.) A VILLÁM PROVOKÁLÁSA, Művészet az igehirdetés és művészet az igének a hallgatása. Mindkettőnek a háta mögött, — igy kell ennek lenni minden művészetnél — olyan egyéniségnek, jobban szeretem ezt a szót: olyan “lelki testnek” kell leledzeni, amely szenvedélyes szerelemmel táplálkozik abból a mely és titkos szellem - világból, ahonnan az "ALKOTÁSOK” elindulnak világhódító útjukra. A lelkipásztori egyéniség mellett az Igehirdetés még azt is megköveteli, hogy a lelkipásztornak kialakult, megérett, egyéni arculatú vallásfilozófiája legyen. Ha ez megvan, akkor van mihez mérje azokat a kérdéseket, amelyeket az élet sürü sorokban állít eléje. Pál apostol igehirdetői egyénisége me- gett mindig ott van az a' látás, amelyen az ő vallásphilosophiája nyugszik és amit Pál a legvilágosabban az I. Kor. 15, 36-44 fejez ki. Ha valaki elolvassa ezt a nehány verset és azután megkísérli a tartalmát össze foglalni, akkor nagyjából a következőket is megtalálhatja benne: “A szántóvető nem kalászt vet el, hanem búzát. Búzát nem is lehet mindenhová vetni, de ha jó termőföldbe kerül, ott megrot- hadánd és uj élet fakad belőle. Hasonlatos az ember a jó maghoz; nem is lehet mindenhová szórni, de ha Isten kegyelmének melegágyába kerül, akkor kihajt belőle az a lelki test, amely dicsőség és örök erő. Az élet eszerint csak arra való alkalom, hogy lelki test fakadjon belőle. A vallás ut: hazafelé”. Pál apostol az örök életű “lelki test” és a múló életű “földi test” egymással kapcsolatos erőviszonylatai szerintosz- tályozza az élet által feladott kérdése11’*
