Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-20 / 51-52. szám
Si—52-ik szám. 7-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA — -"üT-irr—-tí ~ nr~= “S REFORMÁTUS ÖNTUDAT. ISI írja : Balogh E. István, lelkész. glHm«l«IKIg|lHllglBag]5tllg1lg||g1gcllSB|g|^l|gi|g|l»lilllBlEllglia MENNYI VIZET HASZNÁLJUNK A KERESZTSÉGBEN ? Említettük, hogy a keresztséget úgy is lehet tekinteni, mint fölvételt a ke*- resztyének közösségébe, mint eljegyzést Istennel. Jézus maga is többször használta azt a hasonlatot, amikor saját magát vőlegénynek, az egyházat menyasszonynak nevezte. A vőlegény eljegyzi a menyasszonyt s attól fogva a menyasszony a vőlegényé. Az egyház s az egyházat alkotó lelkek a Jézuséi. Az eljegyzésnek is megvan' a maga jelvénye, jelképe. Legáltalánosabban egy karikagyűrű az, amit a vőlegény a menyasszony ujjara húz s a menyasz- szonyt ezzel jegyzi el magának. Ebben az esetben tehát a jelkép egy gyűrű, ami szintén jelent valamit. Azt jelenti, hogy attól fogva a menyasszony a vőlegényé. Tegyük föl most megint a kérdést: vájjon a vőlegény jobban eljegyezné a menyasszonyt, ha nem egy kis gyürücskét huzna az ujjára, hanem pl. egy nagy aranyövet a derekára ? Mert hiszen az eljegyzésnek az öv is lehetne jelképe! És ha a gyakorlat az eljegyzés jelképéül az övét tette volna szokássá: már jobban eljegyezte volna a, vőlegény a maga menyasszonyát? Ugy-e bár, hogy nem. Ha most már a keresztséget s abban a viz használatát úgy tekintjük, mint a Jézussal való eljegyzésünk jelképét: vájjon jobban el vagyunk-é jegyezve Jézussal, ha sok vizet használunk, mint ha csak egy kevés vízzel jelképezzük, ábrázoljuk ugyanazt? Ugye- bár, hogy nem. A* kevés vízzel éppen olyan erővel jelképezi a Jézussal való eljegyzésünket, mint a sok viz s bennünket ez is meg- 'győzhet arról, hogy nem vétkezünk akkor, amikor a sok vizet csak kevés víznek használatával cseréltük föl. * * * Ámde a baptisták szigorúan ragasz- kddnak az ő gyakorlatukhoz s jézus példájára hivatkozva, megtartják a be- meritkezéssel való keresztelés szokását, amelynek egyéb jelentőséget is tulajdonítanak. Szerintük a bemeritkezés kiábrázolja azt, hogy amint a test alámerül a vizben, úgy vész el és hal meg bennünk a bűn embere, az ó-ember, — s amint újra leikéi a test a vízből, úgy támadunk mi föl Krisztusban az uj élet számára. Nagyon szép elgondolás s a Krisztusban való újjászületésnek igen találó jelképezése. De vájjon ugyan ez a gondolat nincsen-é meg a kevés viz használatában? Vájjon szüksége van-é a testnek arra, -hogy egészen bemeritkezzék akkor, amikor tulajdonképen lelki újjászületésről- s annak kiábrázolásáról van szó? Szüksége van-é annak a templomnak arra, hogy tornyának, oldalfalainak minden részecskéje tele legyen szórva csillaggal, vagy kereszttel, -— szüksége van-é erre azért, hogy megtudjuk róla, hogy ez református, vagy katholikus templom? Tudós nyelven úgy mondanánk ezt, hogy: pars pro toto, — rész az egészzért, s a gondolkodó főt, az öntudatos embert teljes mértékben kielégíti a jelképesen kifejezett igazság még akkor is, ha az a jelkép csak egy kicsinyke formában jelentkezik is, mert tudja, hogy nem a külső a fontos, hanem a benső, a lélek, a lényeg! >{í ' jjc j|c Nem tartozik ugyan szorosan a tárgyunkhoz, de hadd mondjuk el még a következőket. Jézus a Jordán vizében keresztelke- dett meg. Tehát egy egész folyónak a vizét használta a keresztelkedéshez. A gyakorlat az egész folyó vizét csak egy kevés vízzel helyettesítette. Miért? Egyszerűen azért, mert ha csak a folyó vizben lehetne keresztelkedni: télen bizony nem nagyon köszönné meg senki sem, hogy a folyóban meritgessék meg. Sőt a földnek egyes helyein, az északi és déli sarkokon, az örökös tél hazájában, egyáltalán nem lehetne keresztelni soha. Hogy egy kis tréfát is engedjünk meg magunknak: vannak ugyan egyes sportmanek és sportladyk, akik erősen kedvelik a jeges vizben való téli fürdőzést is, — de valószínű, hogy igen sokakat elriasztanánk a megke- resztelkedéstől, ha mindig és mindenütt szigorúan akarnánk ragaszkodni a folyó vizéhez. A betii megöl, a lélek az, ami megelevenít. Ha a betűhöz akarnánk ragaszkodni: akkor tulajdonképen nem is lehetne másutt, csak a Jordán folyóban keresztelkedni, mert Jézus ott keresztelkedett. Egyébként a baptisták sem ragaszkodnak mindenben a Jézus példájához. Igen kevés kivétellel, legnagyobb részük ott is jóval kevesebb vizet használ, mint amennyit Jézus használt, mert a folyó vizét a keresztelő medence vizével cserélik fel. Ok is kevesebb vizet használnak tehát, mint az Idvezitő. * * * Az öntudatos református ember teljes lélekkel teszi magáévá a keresztség általunk használt formáját, a vízzel való meghintést s teljes mértékben látja abban Jézus magasztos rendelését, elgondolását s a keresztség sakramentomá- nak teljes szentségét. Az esztendőnek végére jutottunk. Mint mindenkinek, nekünk is számot kell vetnünk magunkkal s föl kell állítanunk az esztendő mérlegét. Ez a mérleg pedig azt mutatja, hogy előfizetőink sorában túlságosan sok a hátralékos. Nem szóltunk, vagy csak ritkán szóltunk eddig, de bármily nagy legyen is a készség bennünk, hogy szolgálatára legyünk olvasóinknak, az amerikai magyar reformátusságnak: a mi szolgálatunknak is bizonyos határt szab az anyagi lehetőség, amelynél tovább nem mehetünk. Kénytelenek vagyunk bejelenteni, hogy lapunkat be kell szüntetnünk mindazok részére, akiknek előfizetése nincsen rendezve. Szeretettel kérünk tehát minden hittestvérünket, hogy még ez esztendő folyamán föltétlenül küldje be előfizetését. Lehet, hogy valaki a legjobb akarat mellett sem teheti ezt meg, de mégsem szeretne kimaradni olvasóink sorából. Egy kevés időre volna még szüksége, hogy előfizetését rendezhesse. Ilyen esetekben nagyon szivesen várunk, de azt kérjük, hogy egy levelező lapon írja meg mindenki és kérjen haladékot az előfizetés beküldésére. Aki 2 dollár 10 centet küld be előfizetésre (és nem utófizetésre!) annak teljesen ingyen küldjük meg az Árvaházi Naptárt. Ingyen melléklet az ÁRVAHÁZI NAPTÁR Kiváló kedvezményt nyújtunk minden olvasónknak. Küldjön be két dollárt a REFORMÁTUSOK LAPJA egy évi előfizetési dija fejében és még 10 centet postaköltség és csomagolásra. Ingyen és bérmentve kapja meg az 1931. évi ÁRVAHÁZI NAPTÁRT mihelyt megjelenik! Minden pénz és levél igv címezendő; AMERIKAI Magyar Reformátusok Lapja McKeesport, Pa, 134—8th Ave.
