Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-01 / 5. szám

5-i'k szám. 3-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA gitslégünkre most, ami nagy szüksé­günkben, mint azt mi tettük minden esetben, valakik hozzánk fordultak. A nagy katasztrófa mindenünk el­pusztította, csak hitünk és magyarsá­gunkba vetett bizodalmunk maradt meg és az Istennek a kegyelme, mely meg­erősít minket e nehéz napokban a ke­reszt elviselésében és a Magyar Test­vérek adakozó nemes szivébe helyezett bizodalmunkban. Magyar Testvérek! Segítsetek! Ne engedjétek, hogy elpusztuljon egy vi­rágzó gyülekezet, magyarságunknak egy vára; ne engedjétek, hogy 313 ma­gyar gyermek elvesszen teljesen a ma­gyarságra, a magyar hazaszeretetre nézve! Magyar Testvérek! Halljátok meg se­gítségért kiáltó szavunk! Hallgassatok sziveitek, nemes áldozatkész sziveitek segítséget nyújtani vágyó szavára: Jöj­jetek segítségünkre adományaitokkal, baráti szeretetetekkel és imádságaitok­kal! Minden adományt hálás szívvel kö­szönünk meg és nyugtázunk. Az ado­mányokat: Magyar Ref. Egyház, P. O. Box 141, Vintodale, Pa. címre küld­jétek ! Áldozatkész és adakozó sziveiteket áldja meg az Isten! Szeretettel köszönt mindnyájatokat, Isten bőséges áldását kérve reátok va­gyunk testvéri szeretettel, Vintodale, Pa., január havában, a gyülekezet nevében: Hunyady László, ref. lelkész. Tóth Péter, gondnok. SEGÉLYKÉRÉS. Sok, sok segélytkérő levelet hoz hoz­zánk a posta. A megszállott területek, a megmaradt Magyarország koldusbot­ra jutottjai szinte kétségbeesett re­ménységgel nyújtják ki kezeiket Ame­rika s ebben az amerikai magyarság felé, hogy ennek jó szive, áldozatkész­sége legalább pillanatnyira enyhítsen nyomorúságán. Sajnos, Amerika sem az, aminek ott­hon gondolják s noha kétségtelenül sokkal jobb helyzetben van, mint ott­hon élő testvéreink: minden nyomor enyhítésére, minden jajszó meghallásá- ra mégis képtelen. De mégis vannak esetek, amikor igye­keznünk kellene azok közül legalább némelyeket meghallanunk. Pár héttel ezelőtt egy elüldözött tanító sorsára hívtuk föl olvasóink figyelmét, akinek szép verseiből lapunkban is közöltünk s közölni fogunk ezután is gyönyörű dol­gokat. Most egy hazai lelkész levele fekszik előttünk. Román megszállott területen szolgált, ahonnan politika' okokból menekülnie kellett. Azután cseh megszállott terüle­ten kapott egy parányi ekklézsiát, hol azonban csakhamar munkaképtelenné vált. A sok izgalom, megpróbáltatás, a menekülésnek ezernyi veszedelme alá­ásták egészségét s ott kellett hagynia ezt a munkamezőt is. Harminczöt évi szolgálat után most családjával együtt, minden nélkül, valósággal koldusbotra jutva nyomorog Pest mellett egy ki­csiny faluban. Betegágyából fordul hozzánk: segítsetek! Kérő szavának igazságát igazolja Haypál Béla budapesti lelkész és Dr. Ravasz László dunamelléki püspök. Mindketten szívesen ajánlják az ame­rikai magyar reformátusság támogatá­sába. Kérését ime, továbbítjuk olva­sóinkhoz, kérve őket, hogy részesítsék Istennek emez elaggott szolgáját a jó­tékonyság parányi morzsájában. Ado­mányokat szivesen továbbítunk részére. *. * * KÜLFÖLD! SZEMLE. $ 1 1 T n )♦; jf: Rovatvezető: Dr. Tóth Sándor tanár. & * 8 a******:********:«:*:*****-****-**:* mm A MEXIKÓI HARCZ. Hogy a római katholikus egyház és a mexikói kormány között egyezmény­nyel szabályozták a vitás kérdéseket, a papok újra megkezdték a misemondást ebben a sokat zaklatott országban, hol az utolsó három év alatt a katholikus egyház tevékenysége teljesen szünetelt. Az egyezmény alapja a következő há­rom pont: 1. A mexikói kormány meg­engedi a katholikus főpapságnak, hogy ők jelölhessék ki azokat a lelkészeket, kiknek be kell magukat jegyeztetniük az állam törvényei értelmében a pol­gári hatóságok előtt; 2. az állam meg­engedi, hogy az egyház az iskolákból kitiltott vallásos oktatásban a templo­mokban részesíthesse a gyermekeket; 3. a katholikus főpapok is élhetnek az­zal a joggal, mit az alkotmány minden polgárnak megad, hogy folyamodhas­sanak az alkotmány módosításáért. Mexikóban az egyház és állam kö­zötti harc 1855-ben tört ki, mikor a de­mokrácia jutott uralomra a századokon keresztül tartott papi elnyomatás elle­nében. A forradalom eltörölte az egy­házi törvényszékeket, melyek előtt Ítél­keztek még a polgári ügyekben is; megtiltotta az egyháznak, hogy vallási vagy jótékonysági célokra használt in­gatlanain kívül más birtokot is szerez­hessen ; az ilyen birtokot visszaadta az állam tulajdonába; elvette az egy­háztól a közoktatás felett addig gya­korolt korlátlan felügyeleti jogát és hozzáfogott a szerzetrendek eltörlésé­hez. Mikor azonban a forradalom elült, minden megint visszatért a régibe és az uj törvények holt betűk maradtak a papiroson, egészen Plutarco Calles ide­jéig, aki köztársasági elnök korában komoly kísérletet tett a törvények vég­rehajtására, lévén maga is erősen anti- klerikális érzelmű. A kísérlet eredmé­nye az lett, hogy az egyház a szó szo­ros értelmében állami ellenőrzés alá került. A külföldi származású katholi­kus papok nem végezhették tovább papi működésűket az ország területén, mire a katholikus egyház beszüntette a maga egész működését. Most aztán az egyezmény újra lehetővé tette a pápaságra nézve, hogy megint megpró­bálja megvetni lábát azon a területen, mit századokon keresztül elnyomott, kizsákmányolt, fejlődésében visszatar­tott. * * * Négyszáz évvel később, hogy Luther a maga hires kátéját kiadta, követői a lutheránus egyházak második világ- konferenciájára gyűltek össze Dánia fővárosában Koppenhágában. Húsz kü­lönböző országból, kétszázötven dele­gátus hatvan egyházat képviselt, mik­nek együttes taglétszáma körülbelül hetven millió. Az első világkonferenciát 1923-ban tartották s az idén junius 26 és julius 4 között tartott második vi­lágkonferenciának az volt a célja, hogy az első által alkotott világszervezetet megerősítse. A legnagyobb protestáns egyház tehát a négyszáz esztendő alatt még csak két világgyülést tartott! Ad­digi szétszakadozottságát csak a világ­háború után igyekezett egységbe hoz­ni. Három főcsoport van közöttük: a skandináv, a közép-európai és az ame­rikai. A nem-keresztyén országokban mindegyik csoport nagyszerű tevékeny­séget fejt ki. SEGÉDESZKÖZ A BIBLIAOLVASÁS­HOZ. Magyar református testvéreink na­gyon sokat nyernek, ha megrendelik az óhazában annyi áldást terjesztő Ma­gyar Kér. Naptára leszakitós tömbnap­tárt, amely kitűnő segédeszköz a biblia naponkénti olvasásához. Sok száz csa­ládban szerették meg ennek segítségé­vel az Isten igéjét és mióta annak sza­va hangzik, azóta több a melegség, a béke és a tisztaság az otthonokban. Amerikai magyar testvéreink Rev. F. Újlaki, 1946 Bakewell St., Toledo, O. cimen rendelhetik meg a naptárt 50 centért.

Next

/
Thumbnails
Contents