Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-18 / 42. szám
42-ik szám. Amerikai magyar reformátusok lapja 3-ik oldal zonyságot tenni a vallása védelmébe!), akiben nincs meg az igazi öntudat? Azután hány és hány reformátust ismerek, akik a más vallásuval szemben aggódó ál szeretet bői és félő álkiméletből, volta- képen pedig gyáva közömbösségből, eltagadják, vagy elrejtik válásuknak még azt a kevés igazságát is, amiről sikerült tudomást szerezniük. Pedig nincs más megoldás a magyar református keresz- tyénség számára, hogyha nem akar elvérezni és nem akarja azt az isteni gondolatot megcsufolni, amely eddig is vezérelte, minthogy öntudatos és szívós védelemmel egy határozott frontot építsen ki a folyton növekvő hitetlenség ellen, másrészt pedig a gyáva és lágymeleg vallásos közömbösség helyett tanulja meg a más vallásuakkal szemben tanúsítandó öntudatos türelmességet! Hogy pedig mindezekre elsősorban is az amerikai magyar reformátusságnak van szüksége, arra tapasztalatainknak a szomorú igazságai tanítanak meg. Presbyteri konferencia. Tartalmában is, külső formájában is nagy jelentőségű presbyteri konferenciát tartott a Nyugati egyházmegye clevelandi körzete Elyriában, Szept. 28-án. A helybeli egyház elöljáróin kívül megjelentek ott a columbusi, loraini, east clevelandi, akroni, west clevelandi, fairporti egyházak képviselői, összesen 78-an. Délelőtt 10 órakor Istentisztelettel kezdődött a konferencia ,amelynek elnökévé Kováchy M. György e. clevelandi főgondnokot, jegyzőjéül Kassay Károlyt, állandó pénztárnokául Fidel János elyriai gondnokot választották meg. Az első alőadást Dr. Pólya László tartotta, aki az amerikai magyar lélek legnagyobb ismerője és a magyar nyelv rajongója, mestere, szeretetének egész melegével sugározta a szivekbe magyar voltának, magyar lelkének melegségét s áldott igevetésének gyümölcsét hamar megláthatta azokban a könnyekben, amelyek ellepték a szemeket, s azokban a felszólalásokban, amelyekből tisztán csendült ki a ragaszkodás ősi kincsünkhöz — drága magyar nyelvünkhöz. Eszmecsere következett! Voltak sokan, akik a konferencia sikerét is kétségbe vonták jó előre, azzal a megálla- pitással, hogy kudarcot vallunk egy- egy felolvasás után, amikor régi szokás szerint véleményeinket elhallgatjuk! De, akik ilyen gondolattal voltak — csalódtak. Régi ismerősök az egyházme- gyei gyűlésekről, akik olyan gyülseken egy szót soha nem szólnak, egymásután szólaltak fel, olyan alapos felkészültséggel és őszinteséggel, hogy csodálkozva ismertük meg azt a kincses- bányát, amelyet népünkben birunk. Ha semmi mással nem gazdagított volna bennünket ez a konferencia -— ez a tudat, népünk vallásos ragaszkodása, mélységének felfedezése teljes mivoltában, elegendő volna arra, hogy megújult hittel bizzunk a jövendőben! Dr. Pólya László előadásának maradandó értéke és haszna az, hogy annak nyomán elfogadta a gyűlés, hogy a lehetőség határáig féltékenyen őrködnek egyházi elöljáróink hatáskörükben, templomi és iskolai használatban a tiszta magyar nyelv használata felett. Vonatkozik ez a határozat a vasárnapi iskolákra, a nyári magyar iskolákra, a konfirmációi oktatásra, az ifjúsági körök vezetésére, stb. stb. A presbyterek egyben szent kötelességüknek ismerik azt, hogy lelkészeik oldala mellett állva, serkentsék a szülőkben is a református magyar öntudatot — a jövendő felelősségét gyermekeinkkel szemben. Délután Dr. Herczegh József tartott előadást az ifjúságról. Beszédében világosan reámutatott azokra a fogyatkozásokra, amelyeknek eredményeképen, sajnos, sok lelkésznek egyedül kell viselni a nevelés és vallásos oktatás terhét, a presbyterek félreállása miatt. Az előadást követő felszólalásokban benne volt a bizonyíték, hogy az uj presbyteri nemzedék nem közönyösségből, hanem inkább a régi szokás követése miatt nem vesz részt a vasárnapi iskola tanításában vagy az ifjúság vezetésében, mert több jelentkező akadt, aki belátva esküdt tisztének fontosságát, önként jelentkezett szolgálat tételre az Ur szőlőjében. Mindenesetre komoly meggondolás tárgyává tétetett az igazi presbyteri hivatás felismerése és követése! Harmadik előadó volt az e. clevelandi egyház tiszteletben álló főgondnokának, a gyűlés megválasztott elnökének, a kötelességét kitünően végző Kováchy M. Györgynek felolvasása. Tárgya volt a “Presbyter, mint tükör az egyháztagok előtt.” Értékelnünk kell ezt az előadást annál is inkább, mert az előadó, mint tudjuk, nagyon elfoglalt ember, akinek gondja ezerfelé kiterjed a bank üzletben, — de azért is, mert benső értéke — arany. Az elyriai gondnok például elismerésében ajánlotta, hogy e beszéd rövid kivonatát egyháztagsági könyvekben az első oldalra kellene kinyomatni. Tükör volt ez a beszéd azért is, mert aki irta—éli is az elmondottakat. Olyan általános megelégedést váltott ki ez a kezdeményező lépés, hogy lelkesedéssel határoztatott, hogy állandósit- tatik a konferencia és a következő ösz- szejövetelt szives meghívásra az east clevelandi ref. egyház égisze alatt tartjuk. Hogy a gyűlés nemcsak általános határozatok hozatalában merítette ki erejét, mutatja az a körülmény, hogy egyhangú határozattal regisztrálási dijat is megállapított a gyűlés. És pedig tagonként 'és esetenként egy dollár a részvételi dij, amelyből a vendéglátó egyházak költségei és más törvényes kiadások fizettetnek, mig a fennmaradó összeg a konferencia pénztárát illeti. Az Istennek legyen hála, aki megnyitotta szemeinket, hogy látásokat láthattunk! Megláttuk egymás szivét, vágyait, és reájöttünk arra, hogy ő minket keres — mi pedig Őt. Úgy éreztük, hogy itt Ő reá és egymásra rátaláltunk s nem jöttünk hiába. ifj. Kalassay Sándor. MAGYAR FIUK AMERIKÁBAN. A Reformed Church és a Presbyterian egyház úgy a maguk egyetemében, mint egyes tagjaik és testületeik áldozatkészségéből évről-évre több magyar theologus ifjúnak adnak alkalmat arra, hogy tanulmányaikat Amerikában folytassák. A princentoni, lancasteri, pitts- burghi, daytoni theologiák hallgatói között állandóan találkozunk magyar ösztöndíjas ifjak neveivel, akiknek száma különösen annak az egyezménynek következtében emelkedett, amelyet hazai egyházunk Tiffinben kötött a Reformed Church, s közvetve a Presbyterian egyházzal is. Jellemző az ő keresztyénsé- gükre és hosszutürésükre, hogy ezeket az alapítványokat fönntartják dacára annak, hogy már ismételt esetben kaptak és kapnak minden ellensúlyozás nélkül súlyos oldalbatámadásokat éppen azok részéről, akik amerikai tanulmány- utjaikat nekik köszönhetik. Ebben az évben két olyan magyar theologus nevével találkozunk, akik ezúttal első Ízben jöttek Amerikába. A Reformed Church daytoni theologiáján tanulnak Böszörményi Ede debreczeni-, és Lőrincz Géza pápai theologusok, akik már be is mutatkoztak dayttoni egyházunk körében is, melynek életében teVékeny részt kivánnak venni. Szeretettel köszöntjük mindkettőjüket s kívánjuk, hogy munkájukon úgy Amerikában, mint később szülötteföldünkön, legyen Istennek áldása. Pártolja lapnuk hirdetőit.
