Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-04 / 40. szám

2-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 40-ik szám.

utam alatt, akik egyenes leszármazó ttjai a keresztyén hitükért szenvedő gályaraboknak.

És ime most uj vértanuságot szenved a Reformációnak ez az országa. A Versailles! (?) békeszerződés értelmében Magyarországtól leszabdalták területének kétharmad részét. Az ezeréves határokat lerombolták. A 63 vármegyéből 17 maradt, 20 millió lakosságából 7 millió. Ausztria kapott egy kis területet, Jugoszlávia és Csehszlovákia nagy darabokat s az egész Erdélyt Románia kapta, Románia: Európa legrosszabb kormánya.. Budapesten megálltam egy emlékmű előtt, amely felett a magyar zászló félárbocra eresztve csügg. Egy bronz lap alatt az elvesztett földek rögei pihennek. A téren négy szobor áll: Kelet, Nyugat, Észak, Dél, amelyek jelképezik a vérző és megnyomorított magyar királyságot. Egy bölcs ember megjegyezte nekem: “Csak valami olyan megoldás, mint az igazi Európai Egyesült Államok mentheti meg a világot a következő háborútólSegítsen Isten, hogy megtaláljuk ezt a valamit. Tegye gyorsabbá Isten lassú lépteinket.

De bármi is legyen a helyzet politikai' jelentősége — és nem szabad elfeldnünk, hogy ez a háború következménye — különös jelentősége van a protestánsoknak. A Reformációnak gyermekei, 1,000,000 a Református Egyház tagja és 800,000 a Lutheránus Egyház tagja az elszakított részeken élnek. Csehszlovákia kivételével,, ahol szabadok, bárha simák testvéreik,, zászlójuk és egyházuk után {és nem szabad elfeledni, hogy a magyar egyház nemzeti egyház) majdnem 2,000,000 protestánst dobtak oda idegen hiteknek, amelyek elődjeiket lemészárolták, amelyek uralma alól vérfolyamok által szabadultak volt ki s amelyek most — igen, a protestáns hitet és vallás gyakorlatot most se teszik könnyűvé. Mennyivel többet írhatnék erről. Mennyivel többet tudok erről saját tapasztalataimból.

A debreczeni gyűlés, dacára a nehéz viszonyoknak, a leglátogatottabb volt, mit valaha tartottak Magyarországon. Több mint 400 kiküldött jelent meg a városiakon kívül. Sokan gyalog jöttek, szabadban háltak, a többiek mind harmad osztályon utaztak.

Főtiszt. Baltazár Dezső püspök, a Konvent elnöke fogadott minket. Nt. Nagy István, ennek a 120,000 lakosú protestáns városnak missiói felügyelője látott vendégül. Igaz hive ö a C. E.-nek s valaha utazó titkár is volt. Nt. Czeglédy Sándor, a czeglédi nagy református egyház lelkésze tartott gyönyörű evangéli- záló prédikációt. Milyen igazi keresztyén ő! Vasárnap reggel a Reformáció Kat- hedrálisának szószékét foglaltam el. A lelkész irt. Csoda látvány volt, amint lenéztem! 1600 férfi ballomon. Milyen munkás kezek, milyen szerény ruhák, milyen szomorú arcok. Oh, de milyen hivő, szemek! Érzelmeim többször felülkerekedtek és mikor az istenitisztelet végeztével a vértanuk fiai és leányai közül többen megcsókolták kezemet, a szivem megszakadt.

Az esti gyűlés után elutaztam Debre- czenből, melynek egyeteme 1500 tamdót számlál, amely ékes hires theológiájával, emlékműveivel, protestáns hagyományaival és a vértanuk emlékével. Amint elváltunk, a C. E. tagok az ő félig szláv nyelvükön énekelték, énekelték amíg szerettem volna kiáltani, hogy ne tovább, énekelték az éneket, amelynek nemzetközi az értelme és örök az üzenete, hogy “Áldott legyen a kapocs, amely minket összeköt”.

A magyar C. E. mozgalom Európa, talán a világ sorsának magvait hordozza magában. A többi országoknak is utat mutat evangélizáló füzével, egy nagy újjá születés felé való törekvésével.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság.

Egyik lelkész-társunk, Szabó László íranklini lelkész, megbízást kapott a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságtól arra nézve, hogy szervezze meg ennek a nagy nevű társaságnak amerikai osztályát. Próbálja meg egy csoportba 'hozni azokat az amerikai magyar protestáns lelkészeket s a protestáns theologiának, mint tudománynak ama világi híveit, akik érdeklődnek a különböző theologiai irányzatok iránt és szívesen kisérik figyelemmel a lelki élet ama kiválóságait, akik akár otthon, Magyarországon, akár másutt mélyebben merülnek el a Lélek vizsgálá- sában s irányt mutatnak annak kifejezési módjaiban.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak nemcsak lelkészek, hanem világiak is lehetnek tagjai. A lelki élet tanulmányozása nemcsak a lelkészek joga és kötelessége, mert abban örömmel merül el minden gondolkodó elme, akár hivatás-szerüen szolgál Istennek országában, akár nem. “Ti szent nép, királyi papság vagytok!” Mindnyájatoknak kötelessége kutatni az Istenségnek mélységeit s ebben a kutatásban a komoly lélek nem támaszkodik csak önmagára.

Különösen Amerikában tömérdek a szekták száma. Ezeknek a szektáknak megteremtői között vannak slendriá- nok, akiknek egyik vagy másik szekta megteremtésénél nincsen egyéb céljuk, mint az anyagi érdek. Hiszen az emberek oly hiszékenyek. Nem lehet fölállítani olyan elméletet, amelynek ne akadnának követői s az elbolonditott, jámbor emberek, beteg lelkek bőséggel juttatják a dollárt azoknak a szélhámosoknak számára, akik elég ügyesek kihasználni az emberi léleknek ezt a gyöngeségét.

De vannak a szekták megteremtői között gondolkodó fők is, akik teljes jóhiszeműséggel merülnek el a lélek buvárlásában. Egyedüli hibájuk az, hogy csak saját magukat állítják föl önmaguk mértékéül. Csak önmagukra támaszkodnak és csak saját Ítélő képességük adja azokat a mértföld oszlopokat, amelyek irányt mutatnak gondolkodásuk számára. Nem lehet csudálkoz- ni rajta, ha eltévelyednek és helytelen utakra kalandoznak el. Senki sem mondhatja azt el önmagáról, hogy egyedül őmaga, vagy az az irányzat, amelynek hálójába került, tévedhetetlen ösvényt jelöl meg számára. Gondolatvilágunk tudományos ellenőrzése a legelső föltétele annak, hogy valódi kincsek birtokába jussunk, mert egyébként könnyen drágakőnek ítéljük azt, ami a valóságban nem egyéb, mint üvegcserép, értéktelen haszontalanság.

A gondolkodó főnek ezért van szüksége az ellenőrzésre, saját magának fegyelmezésére. A vallásos, a lelki élet mezején ezt a hivatást tölti be egy ilyen alakulat, mint a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság.

Lehet valaki kulturált lélek, — de mennél magasabb fokon áll lelki kultúrája: annál inkább szükségét érzi a hozzá hasnlók szellemi társaságának. Mennél nagyobb valakinek a lelki szomjúsága: annál inkább vágyik oda, ahol ezt a szomjúságot kielégítheti.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak elnökei Dr. Ravasz László püspök és gróf Bethlen István miniszterelnök. Tudományos és szépirodalmi folyóiratának, a Protestáns Szemlének szerkesztője pedig a kiváló költő-tanár: Áprily Lajos. Tagjai között ott vannak a magyar protestáns egyházi élet leg- kiválóbbjai s ez a díszes névsor már önmagában is garanciát alkot arra nézve, hogy aki közéjük lép, jó társaságban kér helyet magának.

A tagsági dij egy évre 5 dollár, amelyért a Protestáns Szemle is jár s jelentkezni lehet Szabó László lelkésznél (Box 266, Franklin, N. J.) akihez a jelentkezéssel egyidejűleg a tagsági dij fele is beüldendő.

Mi hisszük és reméljük, hogy az amerikai magyar protestánsok között bőven lesznek érdeklődők s az amerikai osztály egyik legszebb osztálya lesz a Magyar Protestáns Irodalmi Táraságnak.