Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-04 / 40. szám

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM.

PITTSBURGH, PA. OCTOBER 4, 1930.

No. 40. SZÁM.

AMERIKAI MAGYAR

Reformátusok

I ’íoiaos^ ejjg a,«

AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH P " Apy

A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport.

Miért menj templomba ?

A inai siető és nyugtalan világban a vasárnap az, amely mégis nyugalmat és pihenést hoz az embernek. Legalább is a legtöbb embernek. Nagyon helytelenül gondolkozna azonban az. aki azt mondaná, hogy csak a testnek van szüksége nyugalomra. A lélek éppen úgy megki- vánja a maga pihenését, a maga üdülését s ennek a lelki pihenésnek legbiztosabb, legáldottabb helye az Istennek háza.

Az ember azért megy a templomba, hogy Istenhez imádkozzék. Sokan mondják, hogy ők otthon is tudnak imádkozni. ATos, az ilyenek rendesen nem imádkoznak soha. De még ha megtennék is: az élő hitii ember nem mellőzheti a testvérek közösségében tartott imádkozást, az Ige hirdetésének hallgatását, amit sohasem A testvéripótol, a magános Istentisztelet, közösség érzete emel bennünket legjobban Istenhez.

Az ember az Istenben találja meg erejének megújulását, amellyel az élet nehézségeit leküzdheti. “Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg- terhcltcttetek és én megnyugosztlak titeket." (Mát. XI:28.)

Egyedül a templom az, ami ezt a nyugalmat megadhatja az embernek. A világi szórakozások csak mámort nyújtanak, amelyből mindig keserű a kijózanodás. I 'ilági szórakozásokban a lélek nem talál igazi nyugalmat, még kevésbbé igaz táplálékot. Ezt egyedül a templom adhatja meg.

JÖJJ TEMPLOMBA!

A vas példája.

A vas hideg, kemény és fekete, — természeténél fogva. De ha magas hő járja át, akkor megváltozik a szine, keménysége és a hőmérséklete: vörössé, majd fehérré, hajlithatóvá és izzóvá válik. így az ember szivének minden természetes tulajdonsága is átváltozik, mikor Krisztus életének isteni erői járják át. “Akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem Krisztusé!”

MONDAT PRÉDIKÁCIÓK.

Közli: Nagy Ferencz lelkész.

Ha nem lennének —

— Veszélyek, nem volnának romantikus kalandok sem.

— Küzdelmek, nem volnának diadal- mak sem.

— Viharok, nem élvezhetnők az azokat követő nyugalmas és békés csendességet sem.

— Sötét szomorú napok, a meleg napsütést sem tudnók méltányolni.

— Bánatok, a nevetésnek sem volna semmi értelme.

— Akadályok, nem volnának vívmányok sem.

— Munkák, amelyeket végeznünk kellene, nem volnának örömök sem, amelyeket élvezni lehetne.

VÉRTANUK VÉRE.

A Christian Endeavor ITarid, a Keresztyén Ifjak - Törekvő Társaságának hivatalos és a világ széltében-hosszában elterjedt lapja szept, 18-iki számában egy nagyon érdekes cikket közöl a fentebbi cint alatt dr. Dániel A. Póling tollából, aki a C. E. társaságok világszövetségének elnöke s Amerika egyik legelismertebb egyházi szónoka, rádió papja. Dr. Póling a Berlinben tartott világszövetségi gyűlés után körutat tett Európában s a többek között a következőket Írja:

“Bécsben, az egykor legtágabb s most legszomorubb fővárosban elbúcsúztam barátaimtól s Budapest és Debreczen fele vettem utam. Mondták volt nekem, hogy Budapest Európa legszebb városa. Nos. ha nem az, mutassák meg a párját. Utcái, melyeket századokkal ezelőtt mértek ki, az automobil kor követelményeinek is megfelelnek; a folyó, amely a költők seregét dalra fakasztotta amióta csak Attila uralkodott partjain, ma is éneket fakaszt a költők ajakin; meredek sziklafalai épületekkel, palotákkal, citadellákkal és kathcdrálisokkal emelik dómjaikat, minarétjüket a rajtuk szétömlő nap felé s ha leszáll az éjszaka tízezer fény játszik rajtuk; középületei, amelyek Anglia Parlamentjével versenyeznek s kissé hozzá hasonlítanak is, a Bizánezi építészet késő fénykorának és a Renaissance gothikus nagyszerűségének szinte elképzelhetetlen keverékét adják. Budapest az álmoknak és a tragédiáknak városa.

Barátaim, a C. E. -vezetői, dr. Csia Sándor. Szallay István és Czako Jenő a -vasútnál vártak rám. Később volt szerencsém találkozni újra a két országos elnökkel báró Podmaniczky Pállal és Nt. Nyáry Pállal. Budapesten tartózkodásom alatt nemcsak a város történelmi netezc- tességeit néztem meg, de nagy örömömre megismerkedtem a C. E. központi épületével is. amely egy tágas, kellemes épület, irodákkal, nyomdával, kiadóhivatallal és kápolnával. Az épület többi része bérbe vau adva.

Hadd említsem meg. hogy a magyar- országi C. E. Egyesület mindenféle szempontból nézve áldozatos egyesület s mindamellett programját a legszebb beosztással valósítja meg és fejleszti tovább. Ez a program az Egyház kebelében -valósul meg és ragaszkodik azokhoz az elvekhez és célokhoz, amelyeket Francis E. Clark fektetett le s amelyeket a Nemzetközi Szövetség is magáénak vall. Mélységes örömünkre szolgál ez.

Egy éjét töltöttem Budapesten. Szobáin a Bristol szállóban a folyóra nézett. Miután'egy óráig irtain, fülemre-erősítettem a rádió hallgatóját, amelyet az ágy mellett találtam. Egy elsőrendű zenekar a “Kék Dunát" játszotta. Az ablakhoz léptem s addig bámultam az elfutó hullámokba s oda át szemben a dicsőséggel körülövezett épületekre, amelyek most a fehér fények árjában úsztak, amíg a záros egy égi -várossá vált előttem. De kövezeteiben láttam köveket, amelyek a Habsburgok által kivégzett kétszáz protestáns nemes emlékét őrzik, dómjaiban hallottam vértanukról, akik vérrel és kínnal fizették a magyar reformáció árát. találkoztam férfiakkal magyarországi