Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-23 / 34. szám
2-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 34-ik szám. Isten megtagadása. Természetes dolog, hogy ilyen körülmények között végtelenül nehéz az egyház helyzete, mert a legnagyobb bűnnel: a hitetlenséggel kell fölvennie a 'harcot, akár református, akár katholikus, akár más felekezetröl legyen is szó. Csak igy lehet megmagyarázni és megérteni az oaklandi gyülekezetnek, mint önálló anyaegyháznak megszűnését. Volt lelkipásztora: ifjú, lelkes ember, aki lelkének teljes hitével, szivének minden szeretetével s munkabírásának teljes készségével vette föl a harcot, amelyet ime, föl kellett adnia. Szabó Antal egyike a legkiválóbb ifjú lelkipásztoroknak, aki egész bizonyosan megcselekedett mindent, amit egy lelki- pásztornak tennie kell. Lapunk olvasói is jól ismerhetik őt azokból a kitünően megirt s nagyszerű szociális érzékről bizonyságot tevő cikkeiből, amelyek olykor-olykor lapunk hasábjain napvilágot láttak. Tudás, hit, szeretet, munkakészség és munkaképesség jellemzik ezt az ifjú lelkipásztort, — minden megvan benne, amire egy gyülekezetnek szüksége lehet: bizonyos tehát, hogy nem ő benne volt a hiba. Túlságosan megkeményedett talajon kellett hintegetnie az Evangelium magvait s a kemény talajból csak egy kicsinyke részt sikerült porhanyóvá tenni. Hanem ez a kicsi rész befogadta az elhintett magvakat, s mi hisszük, hogy az elvégzett munka nem volt hiábavaló. Hisszük, hogy a megmaradtak, akik a Szabó Antal eltávozásával sem akarják nélkülözni Istennek igéjét, maguk lesznek kovászai, világi papjai az Evangéliumnak s az oakland-sanfranciskoi egyház újból életre kél s lesz ismét az, aminek lennie kell: erős bástyája, győzelmes harcosa hitünknek, fajunknak egyaránt. Mi hisszük, hogy: nem halt mer a leányzó,, csak aluszik. \dja Isten, hogy úgy legyen. Nyilvános rendes tanár a magyar nyelv, irodalom és történelem magyar nyelvű tanítására a lancasteri FRANKLIN és MARSHALL KOLLÉGIUMBAN. Magyar diákok számára páratlan anyagi támogatás. Magyar lelkészképzés a református egyház legnagyobb és legrégibb theologiai szemináriumában. Felvilágosítással szívesen szolgál Dr. TÓTH SÁNDOR tanár 218 Pearl Street, Lancaster, Pa. ROVÁS. (M.) Ha egyházi szempontból magának a célnak: a vallásos ismeretek átadásának rovására megy az, hogy magyar nyelvünket használjuk azoknál a gyermekeinknél is, akik kivétel nélkül angolul gondolkoznak s angolul sokkal szivesebben és tökéletesen beszélnek s legnagyobb részben egyenesen küzdenek nyelvünkkel, mint ismeretszerzési eszközzel: magyar szempontból egyenesen végzetes hibát követünk el, amikor az Életnek, a valóságnak e kétségtelen tényeit nem vesszük figyelembe s magyar nyelvünk kedvéért magyar nyelven tanítjuk azokat a tárgyakat, amelyek legfőbb biztosítékai a magyar öntudatnak. Én a magam részéről Magyarország történetét és a magyar kultúra eredményeit sorolom ide. * * * A magyar öntudat egyedül lehetséges eszköze mégis csak az ismeret, a komoly, tartalmas és mennél szélesebb körű ismeret lehet. Meg kell tanítanunk gyermekeinket arra, hogy nincs okuk magyar származásuk miatt szégyenkezni, sőt inkább egyenesen büszkék lehetnek arra. Nemzetünknek, szülőhazánknak történelme s azok a kul- tur-értékek, amelyeket a magyar szellem ezer év óta kitermelt s nem kicsiny mértékben adott az embervilág művelődésének, előhaladásának növeléséhez : kézen fekvő eszközök a magyar öntudat fölébresztésére és megszilárdi- tására. És ezek az igazi eszközök, nem pedig maga a magyar nyelv. Távol legyen tőlem, hogy a nyelvismeret jelentőségét és fontosságát tagadni akarjam. De amikor szemben állok az Időnek és Amerikának a nyelvre nézve egyenesen megőrlő hatalmával, amelylyel szemben nem tehetek semmit: menekülnöm kell azokhoz a lehetőségekhez, amelyek kínálkoznak a számomra s amelyek célom elérésében különben is súlyosabb és eredményesebb eszközök. * * * Az amerikai magyar ifjúság életében lesz idő, mikor csak kuriózumként szerepel a magyar nyelvismeret. Jól tudom, hogy erre az állításra fölszisszen a magyar lélek, de ha sebeinket vizsgáljuk, bizony, ezekhez a sebekhez nem lehet fájdalom nélkül hozzányúlni. A valóság az, hogy magyar nyelvünknek már a mi gyermekeink életében is csak a füleivel való érintkezésben van gyakorlati értéke. Egymásközötti érintkezésükben már eltűnt ez a gyakorlati érték: egymással már angolul beszélnek. Ha az amerikai magyar közéletet vizsgáljuk: a felnőttek, az első nemzedék között természetesen még egyeduralkodó a magyar nyelv, — de mihelyt az ifjúság is belekapcsolódik ebbe a közéletbe : már azonnal megjelenik az angol is. Gondoljunk csak a pár évvel ezelőtt tartott buffaloi nemzet-gyűlésre, ahol a második nemzedék már tényezőként volt jelen s ki is követelte az angol nyelv használatát. Óh, nem azért, mintha nem lett volna magyar érzelme, — hiszen azért jött el, mert ezen az oltáron akart áldozni, — de kikövetelte éppen azért, mert ezen a magyar oltáron igazán akart áldozni s mert angolul jobban áldozhatott, mint magyar nyelven. Anélkül, hogy más példákra hivatkoznánk, kénytelen-kelletlen meg kell állapítanunk, hogy magyar nyelvünk gyakorlati értéke a második nemzedék ajakán Buffaloban már megszűnt. Lassanként elhalnak a szülők, az öregek is s az ő elmúlásukkal elmúlik ez a gyakorlati érték a családban is, a közéletben is. Szabad-é nekünk ilyen ingatag alapra építenünk s ebben reménykednünk? * * * Magyarokat, igazi, meggyőződéses magyarokat, szivvel-lélekkel magyarokat Amerikában csak úgy lehet nevelni, ha nem szavakat, hanem tartalmat, tudást adunk gyermekeinknek. Ha lelkűkből hiányozni fog ez a tudás: akkor sohasem lesznek igazi magyarok. Akkor, még ha meg is maradnak a magyar gondolat kötelékében: csak külső, gyönge kötelék lesz ez csupán, amely máról-holnapra elszakad. Igazi ismereteket pedig már ma is sokkal inkább adhatunk át angol nyelven, mint magyarul. Mi az, amit pl. Magyarország történetéből felölelünk? — Egy nehány nagyon, nagyon szűkre szabott lecke, amely évek óta folyton és folyton zsugorodik, mert kénytelenek vagyunk a gyermek tanulási képességéhez alkalmazkodni. Egy néhány lecke, aminek a számát egy nyáron át húsznál többre alig lehet tenni s amit a gyermekek legnagyobb része a nyelvi nehézségek miatt jól-rosszul s csak úgy tanul meg, hogy az értelem reá nézve jóformán teljesen eltűnik, .mert minden figyelmét és gondolatát a szavak és mondatok kötik le. A magyar nyelv szempontjából kétségtelenül meg van ennek a maga haszna, — hiszen elsősorban ezért ragaszkodunk a magyar nyelvű tanításhoz: de ebbeni törekvésünkben elveszítjük a lényeget: Magyarország történetének, e történelem dicsőségének és büszke di- csekedésének megismertetését. Pedig nekünk legelső sorban éppen erre volna szükségünk. * * * A magyar kultur-értékek, a magyar kultúra eredményei adják még azt a
