Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-19 / 29. szám
No. 29. SZÁM. VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JULY 19, 1930. AMERIKAI MAGYAR ^0f6/ Reformátusa- AtAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. Mikor lesz keresztyén az ember? Ha keresztyén vagy, — nemcsak ha annak gondolod magad, hanem ha valóban az vagy — megtudod-e mondani, hogy mikor lettél azzá? Képes vagy-e megnevezni azt a napot, azt az órát, amelyben megtértél, ujjászülettél? Akár tudod ezt megtenni, akár nem: kérlek, légy szives és foglalkozz ezzel az eszmével’ Az ember a keresztyéniséget kétféle módon sajátíthatja cl. Vagyis két útja van annak a módnak, amely által az ember keresztyén lehet. Az egyik csendes, alig észrevehető. de folytonos belenevelődés, azzáfejlödés, amely folyamatnak a kezdési pillanata nem igen érezhető. Az életben ez a gyakori, a rendes szokás, különösen a már keresztyén családok gyermekeinél. A másik egy hirtelen, néha egy katasztrofális esemény szülöttje. Ilyen volt például a Pál apostol újjászületése is. Ö is egyszerre, hirtelen lett keresztyénné a dámaskusi utón. Hűnek az utóbbi megtérési folyamatnak szükségességéi a régi methodisták szokták igen hangsúlyozni s erősen követelni. Szerintük minden keresztyén embernek épen úgy kell tudnia megtérésének idejét, -— sőt még percét is — mint a születésnapját, vagy jobban. ítélni ugyan nem ítéljük el őket ezért, sőt igazat adunk nekik ebben, részben helyeseljük ezen, gondolatukat. Hiszen az apostolok is örömmel tekintettek arra a napra, amelyen újjászülettek. Azonban mi, — beértve ebben a csoortba a mai keresztyén- ségnek nagyobb részét — akik keresztyén családokban születtünk, keresztyén intézetekben nevelkedtünk. nem tudjuk olyan közeli pontossággal megmondani, hogy mikor is lettünk mi keresztyének, sőt egyáltalán nem tudjuk határozottan megnevezni újjászületésünknek biztos idejét. Nálunk egy szakadatlan beleélés, egy állandó belcigazolás ez az újjászületés és nem pedig egy gyors életmód változtatás. Ha a pontos idejét néni is. de magát a megújhodást, az uj, a jobb életnek jeleit kell mindannyiunknak érezni s a keresztyéni élet gyakorlásában el kell mé- lyedniink, mert máskülönben clrozsdásodunk és elveszítjük még a keresztyén névhez való jogunkat is. Az ember először is nem keresztyénnek és nem reformátusnak vagy katho- likusnak születik, hanem csak embernek. Az ember életében csak a második lépés az, hogy vagy református vagy pedig valamelyik más felekezetitek tagja legyen, és érdekes, hogy nagyon sok ember nem is fejlődik messzebb a második lépésnél, sohasem éri el a harmadikat: nem lesz keresztyén. Pedig az egyes fele- kezetek nem végek, nem célok magukban, hanem csak utak. amelyek az eszményhez: a keresztyéni élethez vezetnek Ezek közül is némelyek rövidebbek s egyenesebbek, mások hosszabbak s görbébbek, de a fontos az, hogy azért mind egy irányba szegeződnek, egy helyre vezetnek. Ha valaki vélelenül református, abból még nem következik, hogy ö keresztyén és ha nem keresztyén az a valaki, akkor jobb, ha nem is református, mert a nem keresztyén reformátusok csak hátrányára lehetnek a Krisztus -egyházának. És ez mondható a többi vallásunkra is, nemcsak mirenák. Nem kell megijednünk, hogy csak talán mi vagyunk annyira elmaradva a kersztyéni élet teljesebb gyakorlásában: de sokkal tanácsosabb, hogy a saját hibáinkat s fogyatkozásainkat próbáljuk először megkeresni és azokat orvosoljuk. Azután foglalkozzunk a máséval csak. Mivelhogy a keresztyéniség a harmadik és legfontosabb lépés az ember növekedésében. ennélfogva ez is kell. hogy legyen a harmadik jelző, amellyel az embert megnevezzük, vagyis elnevezzük. Tehát az embernek nem református keresztyénnek kell lennie, hanem keresztyén reformátusnak, vagy keresztyén katholi- kusnak. A keresztyén szó legyen az, amely megállapítsa életünk minőségét és azok. akik még nem értük el a krisztusi életnek magaslatát, iparkodjunk, hogy mennél hamarabb fölemelkedjünk erre a magasságra. Nagy Ferenc. A keleti egyházmegye közgyűlése, A legszebb amerikai magyar református templom felszentelésére várt és ezért tartotta ebben az évben tavaszi rendes közgyűlését a nyár elején, Julius 2—4., Perth Amboyban, a keleti magyar református egyházmegye, amely a nyugatinak kettéosztásával négy egyházmegyénk , közül a legtöbb egyház- községet és lelkipásztort foglalja magában. A gyűlésen, amelyet Tukacs György imája és Takaró Géza e. m. elnök bibliamagyarázata nyitott meg, részt vettek és beszédet mondottak Dr. Schaeffer Károly t zsinati elnök és Dr. Rauch Stein főjegyző is. A világi kiküldöttek és vendégek száma örvendetesen megnövekedett ez alkalommal, a közgyűlést követő templomszentelésre pedig még sokkal többen összejöttek a szélrózsa minden irányából. Az egyházmegye tisztviselőivé megválasztattak Takaró Géza elnök, Ko- vách Ferencz jegyző, Komjáthy Ernő pénztáros és Tukacs György titkár. Az elnök évi beszámolója után az árvaatya jelentése olvastatott föl, majd a lan- casteri magyar tanár terjesztette elő Írásos jelentését. A pénztáros és. a végrehajtóbizottság reportjain kivül nem kevesebb mint tizenhét (17) bizottság szolgáltatott tárgyalási anyagot a gyűlésnek, amely nemcsak a közös ügyekkel, de egyes gyülekezetek külön, speciális dolgaival is behatóan foglalkozott. A rengeteg tárgy közül néhányra még visszatérünk lapunkban, amelynek egyik, újabban gyakran támadott szerkesztője, Melegh Gyula iránt teljes bizalmát juttatta kifejezésre a közgyűlés. Legközelebb az ősszel Wallingfordon, majd a tél végén Kreishervillen jön össze ismét az egyházmegye. A közgyűlést ünnepélyesen zárta be a Julius 4-iki templomszentelés, amelynek hatalmas ünneplő közönség volt a boldog tanúja. Az ünnepély a templom
