Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-28 / 26. szám
26-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal intést, vagy figyelmeztetést adott volna azért, mert a magyar gyülekezetek a II. Helvét Hitvallás alapján állanak. Egyetlen szóval sem ajánlotta soha azt a magyar gyülekezeteknek, hogy ezentúl ne úgy legyen, hanem igy. Ez az egyház nem szőrszálakat hasgat, hanem céltudatos keresztyén munkát végez. S biztosan megírhatjuk, hogy ők is, már is sokkal többre nézik azokat, akik élik és követik a II. Helvét Hitvallást, mint azokat, akik egyházpolitikai büzbombákat készítenek belőle. Mert mi is követjük a II. Helvét Hitvallást. Kivétel nélkül követik ezt teljesen háboritátlanul az összes csatlakozott magyar gyülekezetek. Nem titokban és nem hallgatólagosan, hanem nyiltan és önérzetesen. Ahogy megtérhetett az erdélyi egyházkerület a maga nagy árnyalati eltéréseivel hitben és szokásban a magyar református egyház testében sok évtizedeken keresztül s ahogy nem merte volna senki fia őket hitehagyottaknak vagy másoknak nevezgetni, vagy pláne csuílálni, mi is szabadon és háborítatlanul élhetjük a magunk hitét és életét abban a nagy és nemes egyházi közösségben, amelyben a hangsúly nem a formákon és nem a módszereken, hanem a hitbeli minőségben nyugszik. S ez a független erőlködés, amely széltében- hosszában évek óta tart s amely a theo- logiában járatlan és tanulatlan emberek közé olyan tüzcsóvát dob, amellyel csak égetni lehet, de nem nemesíteni, alig vehető figyelembe. Csodáljuk, hogy éppen egy amerikai pap vonja kétségbe ezeket. Az a pap, aki könnyű szerrel meggyőződhetik a dolgok ellenkezőjéről. A szerző ezek után azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok szelleme és polgárainak felfogása az önállóság mellett szól. Vagyis szívesebben látott vendégek azok itt, akik önmagukat fenntartják, mint akik másokkal segítik elő egyházi munkájukat. Ez a megállapítás újra nagyszerű jelszó. A jelszón azonban soha sem fog tulemelkedni. Vizsgálgassuk meg csak az állítás lényegét s akkor kitűnik a való .ág. A független egyház azt hirdeti, hogy tagjain kívül senkitől sem kér és senkitől sem fogad el segítséget. A rengeteg ellenkező példákból csak a következőket kívánjuk most megemliteni. A perth amboyi egyház (Kirkland Piacéi) építésénél a helyi iparvállalatok, kereskedők, egyletek, klubbok és magánosok, akik és amelyek soha nem voltak és soha nem lesznek sem egyháztagok, sem magyarok, bőségesen adtak a lelkész kérésére adományokat. A cliffsidei templom építésiénél ugyanez az eljárás folyt több-kevesebb sikerrel. New Yorkban pedig az az eset történt meg, hogy maga a független egyház feje járt közben az episzkopális szervezeteknél, hogy az agyonadósodott egyház adósságait prolongálják, vagy a lelkészt fizetéseiben támogassák. így tehát az sem áll, hogy nem kértek soha és az sem áll, hogy nem kaptak soha. Most már joggal kérdezhetjük : hol van e két állapot között olyan óriási eltérés? Az igaz, hogy az önfenntartás elve amerikai elv. De ne tessenek ezt aztán oda magyarázni, hogy én megsértem lés áthágom, mert egyházamtól segélyt kapok, önök pedig nem sértik meg és nem hágják át, mert ma- gánutakon és hallgatólagosan lépik át a demarkációt. Ez az említett elv éppen úgy vonatkozik a függetlenek kollektá- lásaira és folyamodványaira, mint a mi hivatalos segélyeinkre. S az önfenntartás igazi és amerikai értelmezésétől a függetlenek legalább olyan távolságra vannak, mint a csatlakozottak. A segélyek el nem fogadásának és a segítések elutasításának a gondolata tehát a szólamok világába tartozik. A független gyülekezetek nagy előrehaladása s ennek a könyvben körülirt bizonyítása sem fedi a valóságot. Igaz, hogy a csatlakozott gyülekezteknél az önfenntartás felé való törekedés eddig lassú volt. Igaz, hogy gyülekezeteink legtöbbje nem áll -ott, ahol állhatna, de annak az állításnak, hogy mindezeknek az oka a független eszme és az öntudatosság hiánya, semmi köze a valósághoz. A csatlakozott gyülekezetek nincsenek arra kényszerítve, hogy express- tempót vegyenek fel a haladás mezején. Nem fenyegeti őket sem árverezés, sem lefoglalás. Sokkal biztosabb alapokon élnek, semhogy egy végső erőfeszítéssel kelljen nekiek jobb statisztikai kimutatásokért küzdeni. Elég szomorú az — független testvérek —- hogy önöknek annyi ezer dollárt kell a mai viszonyok között kiszedni a magyar református nlép zsebéből. Elég szomorú az, hogy önök kollektálással töltik el a drága időt. S hitet merünk rá tenni, hogy önök örülnének legjobban annak, ha lecsökkenhetne a táblázatban olyan nagyszerűen mutató, de a valóságban: annyira keserves ezreseknek a sorozata. S bátrak vagyunk azt is megemliteni, hogy a függetlenek haladásának egyik legkiadósabb tényezője a lelkipásztori fizetés. Lelkészcsaládok nyomorognak, segédlelkészek zsebpénzekért szolgálnak s a lelkészi kar érthető okokból olyan hatalmas terhek alatt roskadozik, amely egyenest kétségbe ejti az embereket. Ez az állapot lehet ideiglenes, de semmi esetre sem lehet olyan, amelyre jövendőt lehetne építeni. Önök a független eszme érdekében felemlítik azt, hogy lám van egyháza a hollandnak, németnek, angolnak stb. Csak nekünk nincsen. Szép az ilyen állítás és sokszor hasznos is: de nincsen igazság benne. Azoknak a néprétegeknek az amerikai elhelyezkedése nem újkeletű. Évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt jöttek ide. Akkor alapozták meg egyházaikat is. Egyetlen olyan egyházat nem ismerünk Amerikában, amely számottevő tényező lenne s a legutóbbi évtizedekre vezetné vissza csak történelmét. Most már azt kérdezem: lehet-e egy napon is összehasonlítást tenni a magyar és angol gyülekezeti munka között? Lehet-e a mi gyárakban, bányákban, utakon dolgozó munkássorsban élő magyar népünk várható áldozatkészségét még csak hasonlításképpen is egynapon említeni azokéval, akik itt élnek már évszázadok óta s akiknek nagy százaléka tehetős, gazdag ember. (Folytatása következik.) Nyilvános rendes tanár ,a magyar nyelv, irodalom és történelem magyar nyelvű tanítására a lancasteri FRANKLIN és MARSHALL KOLLÉGIUMBAN. Magyar diákok számára páratlan anyagi támogatás. Magyar Ielkészképzés a református egy. ház legnagyobb és legrégibb theologiai szemináriumában. Felvilágosítással szívesen szolgál Dr. TÓTH SÁNDOR tanár 218 Pearl Street, Lancaster, Pa. SZEBB JÖVŐ Nélkülözhetetlenül hasznos havi folyóirat a Vasárnapi Iskolák, C. E. Társaságok és Ifjúsági Körök részére. Szerkesztik és kiadják Böszörményi M. István és Péter Antal lelkészek. 641 Hancock Ave. —- Bridgeport, Conn. Előfizetési ára csoportos előfizetésnél egy évre 50 cent. Külön rendelve $1.00. A REFORMÁTUSOK LAPJÁVAL EGYÜTT $2.25. ha előfizetését egy összegben beküldi.
