Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-21 / 25. szám
VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JUNE 21, 1930. No. 25. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformátusok Upja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED VoÄ 0 A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen. Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. '4Py EGY PÁR MEGJEGYZÉS. Lapunkban Tukacs György perth am- boyi lelkésztől egy cikket közlünk, amely a Borsy Kerekes György youngstorii lelkész tollából megjelent “Egyetlen ut” c. könyvvel foglalkozik. Tukacs György ama válságos időkben még nem volt itt s igy nem ismerheti a rcstf<rt'#k&LjjZ' magyarázz meg azt. hogy Írásának néhányfeszTctét mi másképpen irtuk volna meg. A magunk részéről nagy általánosságban csak annyit jegyzőnk meg, hogy: Az “Egyetlen ut” c. munka végső következtetése az, hogy az egyedül idves- ségre vezető ut az volna, ha egy olyan független vagy önálló magyar ref. egyház alakulna, amely az amerikai magyar református gyülekezetek mindegyikét magában foglalja. Ennek lehetetlenségéről az arra illetékesen eljárt lelkészek és világi férfiak már annakidején meggyőződtek s ma is tisztában van vele minden elfogulatlanul gondolkodó ember, hogy ezt nem lehet megvalósitani. Történelmi múlt, erkölcsi és anyagi okok teszik ezt képtelenséggé. Lehetetlenséget hajszolni pedig oktalan dolog. Tisztában voltak azzal is, hogy ha nem vonják le az adott helyzet következtetéseit: csak újabb veszekedést és gyűlölködést zúdítanak az amerikai magyar rcformátusságra, amire pedig ennek a református népnek semmi szüksége nincs. Ezért határoztak úgy. hogy csatlakoznak a Reformed Church-höz, ahol hitüknek felles kálvinista tisztaságát is, magyarságukat is, szabadságukat, önkormányzatukat is, megtalálhatják s magyar fajuknak is sokkal több szolgálatot tehetnek. Mi hitvitákba bocsátkozni nem akarunk, ezen már régen túl vagyunk. A Reformed Church vagy a Presbyterian egyház kálvinizmusát józan észszel kétségbe vonni nem lehet. Egyebekben pedig a független mozgalom egyik legnagyobb vezére, Dr. Nánássy Lajos is kijelentette úgy szóval, mint Írásban, hogy “mindazok az elvek, amiket a függetlenek cél gyanánt tűztek maguk elé, a Ref. Church kebelében is megvalósithatók.” Láthatja tehát mindenki, hogy NEM AZ AZ EGYETLEN UT, amelyet Borsy Kerekes György a könyvében megjelöl. Sőt van ott még másik ösvény is, amely id- vességre vezethet. Ha pedig az a cél, amit a független mozgalom tűzött ki maga elé, a Reformed Church kebelében is megvalósítható, miért kellett a mi népünket ebbe a szélmalom-harcba belevinni? Miért kellett összevesziteni a testvért a testvérrel? Miért kellett a mi testvéreinket belevinni egy olyan irtózatos erőfeszítésbe, amelyre sem magyar, sem református szempontból nincsen semmi szükség, s amely alatt bizony, már ma is nagyon keservesen roskadoznak? Miért kellett szétszaggatni egyházainkat? A magunk részéről csupán ennyit akartunk elmondani. A SZERKESZTŐSÉG. h magyar ref, egyház kölcsöne, Hazai egyházunk az evangélikus egyházzal együtt Protestáns Országos Hitelszövetkezet cim alatt egy pénzintézetet alakított, amelyen keresztül az amerikai pénzpiacon egy 5,000,000.00, azaz öt millió dolláros kölcsönt szándékozik fölvenni egyházi célokra. Ebből az öt millió dollárból a new yorki E. H. Rollins and Sons cég 1,250,000.00 dollárt már folyósított is, mig a kölcsön többi részletei ezután kerülnek elhelyezésre. A kölcsönből azok a bazai egyházak részesülnek, amelyek arra igényt jelentettek vagy jelentenek be s elegendő ingatlanuk van ahhoz, hogy azzal szemben a Protestáns Országos Hitelszövetkezeten kereszti teljes garanciát nyújthassanak. A kötvények hét százalékot jövedelmeznek s az amortizációs kamatokkal együttt félévenként dollárokban fizettetnek vissza azoknak, akik e kölcsön kötvényeiből vásárolnak. Lapunk későbbi számaiban részletesen ismertetni fogjuk e kölcsön egész tervezetét. Ezúttal csak arra kívánunk reámutatni. hogy az amerikai magyar reformá- tusságnak elsőrangú érdeke és erkölcsi elkötelezettsége, hogy abból mennél nagyobb mértékben vegye ki a maga részét. Istennek hála, a mieink között nagyon sokan vannak olyanok, akik 3—4 százalék mellett kamatoztatják pénzüket a különböző bankokban. Igen könnyen megtehetik tehát, hogy tőkéjüket jóval nagyobb jövedelmezéssel fektessék be, mivel nemcsak saját maguknak tesznek jót, hanem ugyanakkor az anyaegyházon is segítenek. Ft. Dr. Baltazár Dezső püspök, aki a kölcsönöket elhelyező bizottság elnöke, ezzel kapcsolatban a következőket Írja: “Köztudomású dolog az, hogy a magyarországi egyházi kölcsön említett záloglevelei nemcsak teljes biztonságú, de előnyös kamatozású befektetést is képeznek. mikor tehát amerikai testvéreink, egyházak vagy egyesek, ilyen zálogleveleket vásárolnak, nemcsak a maguk érdekét szolgálják, hanem egyúttal közvetve a magyarországi református egyházat is támogatják, mert emelik hitelképességét és elősegítik a további hitelszükségletek kielégithetésct is.” Ennek a bizottságnak további tagjai Ft. Gednlv Henrik evangélikus püspök, Dr. Kovács J. István theologiai igazgató, Báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Kereskedők Szövetségének elnöke s a bankok részéről Dr. Puky Endre képviselő. Ezek a nevek már magukban is biztosítékot képeznek arra, bogy a befektetés anyagilag is föltétlenül jó, s igy a mi testvéreink nyugodt lélekkel használhatják azt föl. Ismételjük azonban, hogy annak bővebb ismertetésére még visszzaté- riink. Addig is ajánljuk olvasóink figyelmébe azt a hirdetést, amelyet ez ügyben Somló Károly bankár, new yorki megbízott tett közzé lapunkban.
