Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-17 / 20. szám
20-i’k szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal Anyák és nők a történelemben. zukhoz s magyarságukhoz való ragaszkodásukban. Még jo'b'ban emelkedik e látogatások értéke, ha annak ideje nem egy futó órára terjed ki csupán, hanem több előadásra terjed ki. Ezek a gondolatok vezették a Lelkészegyesület Vlégrehajtó Bizottságainak tagjait, amikor félhivatalosan, mintegy tapogatódzás végett kérdést intéztek több egyház vezetőségéhez, hogy miként fogadnák Uray Sándornak, a kiváló de'breczeni lelkésznek meghívását egy amerikai körútra? A kisérletképen megkérdezett 15 egyház közül másfél hét leforgása alatt 11 egyház jelentette be, hogy kiész szívvel fogadja a látogatást, mig a további négy egyháztól e sorok írásáig még nem érkezett válasz. E rendkívül fölbátoritó eredmény hatása alatt a Lelkészegyesület Uray Sándor debreczeni lelkész kihozatalának gondolatával a nyilvánosság elé lép s minden külön megkeresés helyett ezen az utón kérdi meg az összes egyházakat, hogy hajlandók-é Uray Sándor lelkészt az ősz folyamán három előadásra fogadni úgy, hogy az előadások közül legalább egy, vasárnap délelőttre vagy estére esnék? A meghívás föltételei: legalább 25 dollár hozzájárulás a költségekhez s. az ellátás és útiköltség viselése a legközelebbi állomáshelyről. Ez a hozzájárulás, 20 egyházat számítva, fedezi a költségeket. Ha a vendéglátó egyházak ennél magasabb összeget juttatnák majd erre a célra: a Lelkészegyesületnek módjában lesz, hogy a vendéglelkész részére egy kevés tiszteletdijat is juttasson. A látogató nem tart ugyan igényt ilyen tiszteletdijra, de bizonyára nem válik szégyenünkre, ha őt ilyenben is részesítjük. A körút rendezésénél a lehető legszigorúbb rendhez kell ragaszkodnunk. Képtelenség az, ami pedig már ismételten is megtörtént, hogy egyik-másik egyház akkor lépjen föl a maga igényével, amikor a körút programmja meg van állapitva. Az ilyen utólagosan bejelentett igények kielégítése felborítja az egész rendet s végtelenül sok nehézségre, majd neheztelésre ad alkalmat. Éppen azért a Lelkészegyesület csak Junius 3-ig fogad el jelentkezést, mert a meghívandó vendégnek is előre tudnia kell, hogy mennyi időre kívánjuk lekötni szolgálatát. Az addig beérkezett jelentések alapján a körút sorrendjét megállapítjuk, az érdekelt egyházakkal közöljük s még mindig lesz időnk arra, hogy a végleges sorrendet az esetleg jelentkező ellenvetések figyelembe vételével a körút megkezdése előtt változtassuk. Ismételten kérem tehát a lelldésztár- sakat és egyházakat, hogy minden külön megkeresés várása nélkül a jelzett időig okvetlenül jelentsék be igényeiket alulírottnál. McKeesport, Pa. Melegh Gyula lelkész, az AMREL titkára. Két ünnepély, A Központi Egyházmegye gyűlésével kapcsolatban két kedves ünnepély folyt le egyfelől Johnstc/wnban, másfelől pedig a szomszédos Windberen. A gyűlést közvetlenül megelőzően, vasárnap este iktatták be a johnstowni egyház uj lelkészét, Krivulka Károlyt. Az ünnepi beszédet Varga Lajos pitts- burghi lelkész tartotta, mig a beiktatás hivatalos részét Melegh Gyula lelkész, e. m. elnök végezte. Cselekvő részt vettek az Istentiszteleten Borsos István e. m. jegyző, Ujlaky Ferencz, Kalassay Sándor árvaatya, Dr. Nánássy Lajos h. árvaatya, Kerekes Béla, Hunyadi László lelkészek .is. Az ünnepélyes Istentiszteletet közvacsora követte, ahol a számos felszólaló között alkalmunk volt hallani a Ref. Egyesület kiváló titkárát, Molnár Istvánt is. Az egyház, a Nőegylet, az Ifjúsági Kör örömmel ragadták meg ezt az alkalmat, 'hogy lelkészüknek számos ajándékkal is kedveskedjenek. A másik ünnepély az e. m. gyűlés után, szerdán este a wündberi egyház templomában folyt le s tárgya Bogár Károly pocahontasi lelkész fölszentelése volt. Itt az ünnepi beszédet Krivulka Károly végezte, mig a hivatalos rész ismét az e. m. elnök tiszte volt. A föl- szentelési .imát Kalassay Sándor árvaatya mondotta. Az ünnepélyen részt vett a gyűlés alkotó tagjainak legnagyobb része, noha a három napos tanácskozás .után ekkor már többen eltávoztak. És ott volt a windberi gyülekezet, és szives szeretettel adózott az ifjú lelkésznek, aki az ő körükben mint nyári isk. tanító is, mint mindig szívesen látott vendég is, gyakran megfordult. Gyönyörű szép virágcsokrokkal kedveskedtek részére. Úgy a beiktatott, mint a fölszentelt lelkészt szeretettel köszöntjük mi is és tiszta szivből kérjük munkájukra Istennek áldását. Irta: Balogh E. István lelkész. A Biblia mellett a legméltóbb könyv a történelem. A történelem lapjait ismerni, a múlt örök példáit elénk állítani a legszebb és a legékesebb tanulság a jelenben. Lássunk ez alkalommal néhány női arcképet a történelem kereteiből. Nézzünk először a saját emlékeinkre: Szilágyi Erzsébet (meghalt 1483.) Magyarország első kormányzójának, Hunyadi János hadvezérnek a felesége volt. László nevű fiát esküszegő ár- mánykodók fejeztették le. Fiatalabb fia, Mátyás, pedig épen anyja jelentékeny közbenjárása folytán lett királlyá. Nincs, aki Mátyás királynak a nevét ne ismerné, hozzá fűződik az “igazságos” jelző. De nem csak, hanem a jóságos, hűséges, tudós és hatalmas neveket is odaadhatjuk Mátyásnak. Fenntmaradt vallomásaiban, élete egész példájában sokszor, nagyon sokszor tett bizonyságot Mátyás arról, hogy legtöbbet az ő édesanyjának, ennek a kardos, higgadt, csupa jóság, csupa szív ‘és csupa ész nőnek, köszönhet. Mi tudjuk, hogy mit tett Mátyás minden téren, az anyák emlékünnepén áldjuk meg az ilyen fiák édesanyját. Lorántffy Zsuzsanna (meghalt 1660.) Az ő neve talán a legismertebb mindnyájunk előtt. I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek a felesége volt. Ha megmondjuk, hogy azokban a súlyosan váltságos időkben férjének mindenki között ő volt a leghűségesebb segitő társa, akkor már női hivatásáról eleget szóltunk. De mint asszony a legpéldá- sabb, legvallásosabb és legszorgalmasabb példája lett az ő alakja a mi magyar történelmünknek. Sok-sok minden helyett csak azt mondjuk el róla az anyák napján, hogy Lorátnffy Zsuzsanna az övéin kívül abban a korban “mindeneknek a anyja” volt. Legjobban ott bizonyította meg, hogy nemzete gyermekei számára alsóbb és felsőbb iskolákat állított. A sárospataki, gyulafehérvári, kolozsvári és nagyváradi főiskolákra annyit áldozott, mint előtte és utána senki. Neve, emléke, minden cselekedete áldott és örök a mi számunkra. Zrínyi Hona (meghalt 1703.) ( Folytatása következik.) Pártolja lapnak hirdetőit.
