Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-17 / 20. szám

4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 20-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. Editor in chief: Rev. G. Takaró, 344 E. 69th St. New York, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, 737 Mahoning Ave. Youngstown, 0. Managing editor: Rev. J. Melegh, 134—8tri Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. CSENDES ÓRA. Rovatvezető: Újlaki Ferenc toledoi lelkész. SZERETLEK URAM! Ének: XVIII. zsolt. 1. vers: “ÓH ÉN URAM . . .” Ima: Édes Atyám! Az egész meg­újult természet melengető, aranyos nap­fényben fürdik s az uj életért neked ad hálát. Neked köszön, neked illatozik a tavaszi virág. Jóságodat csicsergi a fák lombjai között szökdelő madárka. Gond­viselésedről beszél a fűszálon rezgő harmat, a langyos, áldott tavaszi eső. Téged dicsér az egész világ. Hozzád jövök én is, Ihogy bemutassam tisztele­temet, kiöntsem szivem imádatát. Hoz­zád jövök, hogy telkednek, uj életet fa­kasztó, világosságot sugárzó, napfényé­ben megfürödjön, megújuljon lelkem és életem. Alázattal, Jézus nevében, kér­lek fogadj el s áldd meg veled való együttlétemet. Ámen. Bibliaolvasás: Zsolt. 18:2. Lukács 10:27. “Szeretlek Uram . . .” Isten iránti szeretetünknek két utón adhatunk kifejezést. Az egyik az imá­dat. Vannak emberek, akik annyira meg­ismerték, mesgzerették Istent, annyira eggyé lettek Ő vele, hogy szeretüket a legerőteljesebb kifejezések is csak hal­ványan tükrözik vissza. India misszio­náriusa, Xavier, mondotta: “Szeretlek Istenem! nem azért, mert akik téged szeretnek, a mennyet nyerik meg, nem azért, mert megmentesz a kárhozattól, hanem azért szeretlek, mert Uram, Ki­rályom vagy!” A katakombákban talált sirokon na­gyon gyakran leltek olyan síremléket, melyre csörgedező, hüs patakhoz igye­kező szarvas volt vésve, annak kifeje­zésére : “mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lel­kem hozzád, óh Isten! Szomjuhozik lel­kem Istenhez, az élő Istenhez . . Au- gusztinusz mondotta: “Istenem! te vagy az én életem, örömöm, szent édes gyö­nyörűségem . . Mikor Ignáciust ha­lálra átélték, azt felelte biráinak: “ezer darabra vághatjátok szivemet, de min­den darabkán ott találhatjátok annak nevét, akit forrón szerelék, ott talál­hatjátok az én Istenem nevét!” Mindig voltak emberek, akiknek Is­ten volt mindenök, akik szerették Őt szívok félj ességével, akik megértették, átérezték Szent Teréz látomását, aki egy angyalt látott. Az angyal egyik 'kezében fátyolt, a másik kezében vízzel telt kagylót tartott. Mikor megkérdez­te, hogy mi az értelme a fátyolnak és a viznek, az angyal azt felelte: “a fátyol­lal eltakarom a menyországot, a kagy­lóban levő vízzel kioltom a pokol tü- zét, hogy az emberek ne lássák egyi­ket se, hogy tanulják meg Istent saját magáért szeretni.” Isten iránti szeretetünknek egyik ki­fejezése az imádat. Szeretlek Uram, vágyva vágyóim Te hozzád! szivem és testem ujjonganaJk az élő Isten felé! kí­vánkozik . . . ., szomjuhozik lelkem Is­tenhez ! Isten iránti szeretetünknek másik ki­fejezése a cselekedet. Utálni, gyűlölni a gonoszt, harcolni mindaz ellen, a mi megronthatja az emberi életet, odaálla- ni a bátor, az igaz, a tiszta, az isteniért harcolók oldalára és velők együtt dol­gozni,, küzdeni . . . Isten iránti szere­tet ez! Széjjel járni e világon jót cse­lekedve, becsületesen végezni munkán­kat, teljesíteni kötelességünket, vigasz­talni a szomorkodókat, letörölni a köny- nyeket, meggyógyítani az összetört szi­veket, nem más ez, mint Isten iránti szeretetünknek cselekedetekben való megnyilvánulása. Az Isten iránti szeretet volt a forrá­sa, rugója, az emberek iránti őszinte, igaz szeretetnek. Szeretni Istent s e szeretetet megmutatni az emberek iránti szeretetünkben, mert ő mondot­ta: “amennyiben megcselekedtétek eggyel - • • én velem cselekedtétek meg . . .!” “Fiacskáim, ne szóval sze­ressünk, se nyelvvel, hanem cselekedet­tel és valósággal!” Szeretlek Uram! szivem teljességé­vel, forró szerelmével! szeretlek csele­kedeteimmel, életemmel! Ima: Istenem! hálát adok neked,hogy érző, szerető szivet adtál. Köszönöm, hogy szivemben ott ég az Urnák láng­ja, a szeretet lángja. Te gyújtottad meg azt a lángot Istenem! Te ragyogod be életemet annak fényével, Te deríted, Te melegíted fel annak sugaraival. Se­gíts, óh! segíts, én Istenem, hogy az igaz szeretetnek, a Te lángodnak, me­legsége, ereje úgy járja át, úgy töltse be az én szivemet, hogy én is elmond­hassam: “vágjátok bár ezer darabra szivemet, minden darabkán ott találjá­tok annak nevét, akit szeretek, Atyám, Istenem nevét!” Segíts én Istenem, hogy egész életem, minden cselekede­tem, beszédem, a Te irántad való szere- tetről tegyen bizonyságot, Jézusért, Ámen. Mi Atyánk . . . Ének: XLII :1. “Mint a szép híves patakra . . .” A Gary-i Ifjúsági konferencia. Lélekemelő konferencia volt a kör­nyékbeli magyar egyházak ifjúságának a gary-i egyház kebelében. A konferen­ciát egyházunk Keresztyén Ifj. Egye­sülete rendezte. A Krisztus és az egy­ház szolgálatába toborzó hívásra meg­mozdult a. Calumet környéki magyar egyházak ifjúsága. És megmozdultak a lelkek is a hitnek, a buzgó lelkesedés­nek és örömnek közös megnyilvánulá­sára .Valóságos pünkösdi esemény volt e konferencia, amelyen mélységes lel­kesedéssel együtt láttuk énekelni, imád­kozni és Isten igéjét és utait tanulmá­nyozni egyházaink ifjúságát. A konferencián nyolc egyház ifjúsági egyesülete vett részt. És pedig: a Burn- side-i, East Chicago-i, West Chicago-i, South Ohicago-i, Whitingi, South Ben- di, Gary-i Angol Ref. Egyház és termé­szetesen a saját egyházunk. Összesen 250-en voltak együtt a derék ifjak. E mellett felnőttek is szép számmal vet­tek riszt a konferencián. Hatalmas, szép templomunk zsúfolásig megtelt lel­kesült közönséggel. A ’konferencia tárgyát “Az Amerikai Magyar Ifjúság Toborzása és Krisztus és az Egyház Szolgálatában” képezte. Az értekezleteket a résztvevő egyházak lelkészei vezették. Bodor Dániel a lelki élet műveléséről tartott értekezletet, Rév. Johnson a személyes evangélizá- cióról, Mircse Sándor a toborzás társa­dalmi és magyar jövő jelentőségéről ér­tekezett, Garay Gerő imát mondott. A

Next

/
Thumbnails
Contents