Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-03 / 18. szám
VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. MAY 3, 1930. No. 18. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Református AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMS Lapja PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a dinen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 2274?. McKeesport. Köszöntjük az Egyházmegyéket. A REFORMÁTUSOK LAPJA szives szeretettel köszönti azokat a tiszteletreméltó testületeket, amelyek a közeli napokban mint a Reformed Church in the U. S. magyar egyházmegyéi, New Yorkban, J ohnstownban és Fairporton fognak gyülésezni. Összejönnek, hogy szerbe-számba vegyék egy esztendőnek munkálkodását, eredményeit, levonják az események tanulságait és tovább építsék Istennek azt az országát, amelynek munkásaiul szegődtek. Ennek a munkának elvégezése nem könnyű föladat. Itt, ahol az egyház mögött nem áll ott az államhatalomnak végrehajtó ereje, ahol az egyetlen fundamen- tom valóban a Krisztus, — ahol minden határozat s annak végrehajtása tulajdon- képen csak attól függ, hogy lelkűnknek szeretete, testvérisége, megértése menynyiben teszi azt magáévá és mennyiben nem: sokszorosan nehéz az egyházmegyének, az egyházkormányzatnak a munkája. Dacára azonban ezeknek a nehézségeknek: a mi egyházmegyéinknek munkája nem volt eredménytelen eddig sem. Jele és bizonysága ez annak, hogy híveink lelkében ott vannak a testvériségnek és ösz- szetartozandóságnak ama biztosítékai, amelyek mégis lehetővé teszik az eredményes munkát. Ott voltak eddig és ott lesznek ezután is. Ez a tudat adjon a gyzlésczö egyházmegyéknek erőt, bizalmat és bátorságot munkájuk végezésé- ben, hogy nem alkudozva sem testtel, sem vérrel: tegyék azt, amit a Lélek parancsol tenniük! Vezesse őket a kettős Evangéliom: a HITNEK és a MAGYARSÁGNAK Evangélioma. Hogy hívek legyenek mindkettőhöz. Ez a két erőforrás egymást támogatja, egymásból táplálkozik. Egyházunk a maga teljes egészében ott áll magyarságunk szolgálatában, — a magyar gondolat pedig a hitnek hatalmas támasza. Ne habozzanak tehát egy pillanatra sem annak fölhasználásában, hiszen a mi speciális helyzetünkben az Isten különös kegyelme az, hogy a reánk nézve oly kedves magyar gondolatot eszközül adta nekünk az ő országának terjesztésében. Legyen szabad az egyházmegyei gyűlések figyelmébe ajánlani lapunkat, a REFORMÁTUSOK LAPJÁT. Fölösleges bővebben fejtegetnünk, hogy az erőteljes, egészséges egyházi közélet kiépítésében, fejlesztésében nélkülözhetetlen eszköz az egyházi sajtó. Hallgassák meg tehát kérésünket és hozzanak olyan határozatokat, amelyek alkalmasak lesznek e lapnak mennél erőteljesebb és mennél szélcsebbkörii kiépítésére. Lapunk érdekében különböző kéréseket terjesztettünk az egyházmegyék elé. Tisztelettel kérjük, hogy előterjesztéseinket tegyék mindenütt komoly tanácskozás tárgyaivá s közös erővel tegyük még nagyobbá az ccclacsia militans leghatalmasabb fegyverét: az egyházi sajtót. A TÖKÉLETES EMBER! Mindig az emberek embere volt. Az őszinteségnek ténye, ott zengett minden szavában, ott tündökölt minden tettében. Tudós emberek, haszonleső kereskedők ; akik csak szemmel látott meggyőző jelek után voltak hajlandók a hitre, tömegestől húzódtak hozzá, mint valami hatalmas mágnes által kénysze- ritett parányi részek. Az a hatalmas erő, amely ott rejlett az ő egyszerű őszinteségében, felkeltette a legnemesebb érzéseket az emberiségben. Követték az emberek, mert tudták, érezték, hogy igazságot hirdet 1 Ember, a legemberiesebb ember volt ő a nők társaságálban is. Felemelte a nőt rabszolgai állapotából az ő valódi méltóságára. Minden nővel szemben udvarias és szelidlelkü volt, sőt még ama házasságtörő bűnös nőhöz is volt jó szava, midőn hozzá lehajolva igy szólt: “Eredj el és többet ne vétkezzél.” Csoda-e, ha a nők érezték az ébredését és dicső megvalósulását egy uj, boldogító eszmének, mely őket a férfival egy színvonalra állítja!? Teljesítette az Isten akaratát ezen a földön, mindazon tisztán emberi körülmények között, melyek alkotják a mi földi sorsunkat; teljesitette éhség, szomjúság, fáradság kíséretében épen azon erőtlenségekkel vesződve, melyekkel mi mindnyájan vesződünk; teljesített mindazon nehézségék között, melye1* nekünk is hordoznunk kell; igazsá ^ lanság, rágalom, hálátlanság, gyűlő, között, melyek minket is keserítenek olyan nélkülözések és szegénység terhe alatt, milyen a mienk, mert neki nem volt helye, hova fejét lehajthatta volna; teljesitette a mienkhez hasonló baráti és rokon érzelmek között, mert neki is voltak barátai, és haldokolva áldást mondott ?.z édes anyjára, kinek engedelmes volt gyermek korában! Nem képzelhetem őt lelkészi, papi tógában, mely fényes, ragyogó és gazdag diszekkel van ékesitve. Nem hihet- ném el róla, hogy hitvallási sorok le- morzsolásával, dogmatikai definiciók fejtegetéseivel pazarolta idejét. Hiszen egész élete keserves és elszánt harc volt a külső ceremóniák és formák ellen, amelyek ellen kíméletlenül forgatta az őszinteségnek éles fegyverét. Ez a Tökéletes Ember nem volt személyválogató ! Egy asztalnál étkezett a bűnössel, szólt a paráznához, megbarátkozott a részegessel. Elnevezték őt a bűnösök és részegesek barátjának, és e miatt sokan elfordultak tőle. Pedig nem is az Ő vesztesége volt ez, mint inkább azoké, akik vele nem akartak barátkozni! Bizonyára tudjátok kiről szól mindez, tudjátok, hogy ez a Tökéletes Ember nem lehet más, mint a Názárethi Jézus, aki az Istennek egyszülött Fia! Bármilyen dogmatikai szempontból is nézed Őt, (s óh mennyire lealacsonyítják és elhomályositják az ő dicső személyét azok a sok különböző teóriák és spekulációk,) be kell ismerned, hogy mii-
