Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-07 / 49. szám
OL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. DECEMBER 7, 1929. No. 49. SZÁM. AMEF MAGYAR Reformátusok Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. IKTÁRI BETHLEN GÁBOR. Irta: Tukacs György perth ambovi lelkész. . Most van e nagy fejedelem halálának 300-ik évfordulója. Illő dolog, hogy mi, Amerikában élő magyarok is megemlékezzünk róla. Különösen kedves ez az emlékezés a mi számunkra, akik magyar reformátusoknak születtünk s ennek a szent örökségnek a sáfáraivá lettünk. Bethlen íejedelenimrk aranykeretes lap jár a magyar történelemben. Nagy koncepciójú politikus volt s még nagyobb református. Második Árpádja Erdélynek és első embere a töröktől, némettől agyonnyomorgatott magyarságnak. Szomorú sorsa a magyar nemzetnek, hogy legjobbjai: Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Mátyás király, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc felélték önmagukat. Vérük megaludt, famíliájuk kihalt: leg- föllebb csak egy nemzedék következett utánuk. Iktári Bethlennek a katonaság volt az iskolája. Plusz éves hadvezért csak egyet ismerek a történelemben s ez Bethlen Gábor. Egyénisége és embersége egyenes. Egyenes és becsületes. Politikája bölcs és körültekintő. Mátyás király óta nem volt magyar ember és még kevésbbé magyar király, aki úgy kedvelte volna a nyomtatott betűt, mint Bethlen Gábor. Pia seregei élén menetelt, ott kisérték mindig azok a szekerek, amelyek könyvekkel voltak megrakva. Nem idegen könyveket vitt. Hiszen latinul -— milyen nagy csoda ebben a korban — egy szót sem tudott. Magyar könyveket olvasott és magyar bibliát. Ez a biblia volt életének legkedvesebb olvasmánya. Nem tudja senkisem, hogy hányszor olvasta át a legszentebb könyvet. Csak azt tudjuk, hogy mindennap olvasta. Minden protestáns magyar papot nemessé nyilvánítóit még ivadékaiban is. Előkelő ember volt. A nyugat felé olyan hatalmas, mint a XVII. század többi uralkodója. Istennel szemben pedig olyan alázatos, mint a legutolsó jobbágy. A magyar tudományos Akadémia most adta ki számadáskönyveit. Ezekből láthatjuk, hogy Bethlen tartott olyan udvart, mint bárki más az ő korában. De mindenki más a más pénzén és verejtékén, csak Bethlen a saját vagyonából. “Két pogány közt egy hazáért” dalolták róla a régi regősök. A német és török nyomás közé ékelve olyan hasznos munkát tudott végezni, amilyenre alig tudhatunk példát felhozni a magyar történelemben. Erdélynek ő előtte nem sok jelentősége volt. Ő épitette Transylvániát Magyarország mentsvárává. Ó volt a próféta s Erdély lett az Ígéret földje. Tekintetével átfogta az egész Európát, de szivében magyar maradt. Talán ő volt ekkor a haza leggazdagabb embere s mégsem volt hiú és büszke. A kincsek között, a hatalom tetőfokán is kálvinista maradt. A Habsburgok koronáját kezére játszotta a hadi szerencse, a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta: s Bethlennek egyik sem kellett. A királyság sem, a korona sem. A királyi cimet is csak azért fogadta el, hogy a hatalmat és a vele járó jogokat ne gyakorolhassa. így eleget tett a rendeknek és eleget tett önmagának is. Látta a lerongyolódott jobbágyokat, a háromfelé vágott országot, a pártokra szakadt magyarságot. Látta, milyen gvenge lett az a nép, amelynek hazáját hajdan tengerek mosták s népek csodálták. Látnoki leikével érezte, hogy erre a népre nagy hivatások várnak. Eltette tehát a szablyát és elővette a tehetségét. Mindig az erősebbel tartott. Örült, ha tehetséges emberekkel találkozhatott. Régen nem volt magyar tudományosságnak és művészetnek olyan pártfogója, mint Bethlen Gábor. Utána se akadtak sokan. Talán az egyetlen II. Lipót lett volna, de pünkösdi királysága nem adott neki alkalmat arra, hogy képességeit kifejleszthette s magyar alattvalóival éreztethette volna. A magyar reformátusságnak mindmáig bálványozott fejedelme. Szobrai és képei minden magyar ember előtt ismeretesek. Nem volt legénykedő. Nem volt türelmetlen. Pedig mindakettő tudhatott volna lenni. Toleráns volt a katolikus magyarokkal szemben is, mert református volt. Az erdélyi katolikus püspökség is neki — a református fejedelemnek — köszönheti kiváltságainak tekintélyes résziét. Jellegzetes szégyene mégis a magyar történetírásnak, hogy, amig a katolikus Martinuzzit ma oldalakon méltatják a hazai iskolákban, a református Bethlent röviden intézik el. Pedig 'Martinuzzi politikáját is Bethlen fejlesztette ki a legnagyobb tökélyre. Amikor a v0\ írai forradalmával megkezdő—, . ^ hatomnak nevezett 30 éves k».&rchia, .. r- délyt úgy tudta tartani, ezt a drágaságot úgy tudta ragyogtatni, hogy minden történész csodálkozással emlékszik meg róla. Az abszolút uralomra berendezett német birodalomnak gigászi szervezete éppen úgy nem tudta kijátszani a jussához keményen és nyakasán ragaszkodó fejedelmet, mint a töröknek Erdélyt körülölelő, egész Európát retegésben tartó hatalma. Képességét akkor mutatta be legjobban, amikor a perzsákkal békére kényszeri- tette a törököt. Oh nem azért, mert szerette a perzsákat s mert sajnálta az elesett török janicsárokat, hanem azért, mert a felszabadult csapatokat a németeknek mindjobban növekedő hatalma ellen akarta felhasználni. Ekkor ez volt Magyarország érdeke. Akkor azonban, amikor a töröknek ment rosszul, még azt is megtette, hogy leánykérül Ígérkezett a császári udvarhoz. Politikájának tengelye, értelme, tartalma mindig
