Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-26 / 43. szám
VOL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. OCTOBER 26, 1929. No. 43. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformátusé Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFC .% HURCH PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. HARMINCZÖT ÉV... A maga nemében valóban páratlan ünnepély folyt le e hó 13-án South Norwalkon, ahol az egyház megalakulásának s a lelkész ottani szolgálatának 35-ik évfordulóját ünnepelték egyszerre. Az egyházat annak idején Dó- kus Gábor lelkész szervezte s a gyülekezet élén most is ugyanaz a Dókus Gábor lelkész áll. Csudálatos kegyelme a jóságos Istennek, aki ilyen ünnepélyeket is enged az ő gyermekeinek. Sem Amerikában, sem szülőhazánk földén nem volt s egyhamar aligha lesz a south norwalkihöz hasonló ünnepély, ahol hogy úgy mondjuk: az egyház együtt születik a lelkészszel. Id. Dókus Gábor South Norwalkon kezdte lelkészi pályáját s azóta is ott van. O hintegette az első magvakat, ő ültette az első gyümölcsfákat s a magvak 'kikeltek, a fák gyümölcsöt teremnek nemcsak a norwal'ki parókhia pompás gyümölcsös kertjében, hanem az anyaszentegyház mezején is, ahol buzgó és áldozatkész, egyházat szerető, Istent félő egyháztagok tesznek bizonyságot hűséges munkájáról. Nevelt fiákat és leányokat az anyaszentegyház- nak nemcsak a gyülekezetben, hanem szükebb családjában is, ahonnan papok és papnék kerültek ki az egyház közvetlen lés közvetett szolgálatában. És most, amikor életének őszén testben megroskadva, de lélekben még most is fiatalon, üdén tekint vissza életének nagy munkájára, bizony, mélységes hálával telhetik el s telik is el lelke Az iránt, akinek kegyelmét érezte, egész életében. Mélységes alázattal és hálaadással köszöntjük mi is nemcsak a jubiláló gyülekezetét, hanem az agg lelkipásztort is és imádkozunk érte, hogy még sokáig gyönyörködhessék gyülekezetében, gyermekeiben egyaránt. Maga a jubileum a rendkívüli alkalomhoz mért bensőséggel és igaz lelki fénynyel folyt le. Az ünnepi Istentiszteleten Ludman Sándor bridgeporti lelkész hirdette Istennek igéjét s mellette részt vettek még azon Dr. Wm. De Long a belmissziói bizottság és az egyházkerület nevében, Dr. Arnold W. Fismer bloomfieldi theol. igazgató, Péter Antal, Tukacs György, Kalabányi István, Keresztessy Imre lelkészek s természetesen id. Dókus Gábor és Bogár Károly segédlelkész. Az esteli angol nyelvű Istentiszteleten Rev. Rowland methodista lelkész prédikált. Délben a Y. M. C. A. nagytermében volt az ünnepi ebéd, amely imával s az amerikai magyar Hymnusz elénkelésé- vel vette kezdetét. Urbán Béla és Dókus István városi jegyző, a lelkész fia fölhívására egymásután hangzottak el a szebbnél szebb felszólalások, a már említetteken íkivül A. F. Keeler polgár- mester, E. E. Crowe postamester, Richard H, Ireland városi ügyész, Edw. B. Doulens sheriff, Kálmán Imre, Eger Sándor, Kinda Sándor baptista lelkész,, Hajdú Margitka ajkáról. Az egyház nevében Szabó Balázs főgondnok köszöntötte az ősz lelkipásztort, akinek részére készpénz ajándékot s egy pompás kivitelű, hatalmas ezüst serleget nyújtott át ünnepi ajándékul. Riskó B. János a gyülekezet nevében, Koletár Já- nösné ä Nőegylet nevében, Kardos Erzsiké a vasárnapi iskola nevében, Szőcs Erzsiké a C. E. nevében, Dudás Sándor a stamfordi egyház nevében s Lévay Béla egyháztag mondtak még beszédet, majdnem mindnyájan kedves ajándékkal is megtisztelve az ősz lelkiatyát, aki könyekig meghatva mondott köszönetét az igazán szívből jött ünneplésért. Az ünnepély Bogár Károly s. lelkész zárószavaival s a 'Szózat eléneklésével ért véget, Levél a szerkesztőhöz. Kedves Barátom! Már a múltkori levelemben akartam neked megírni szárazon és vizen való utazásaim históriáját, de úgy jártam, hogy elindulásom napjára visszaemlékezvén, a csalfa képzelet odavitt a Sátorhegy tövébe és erőt vett rajtam a honvágy. Most már uralkodni fogok magamon s egyszerűen követni fogom a naplóm adatait. 1929 április 9 délután 4 óra. Minden kész, indulni kell. Engedd el a bucsuzás érzékeny jeleneteinek leírását, mert különben ismét eltérek a tárgytól. Az utolsó perczben még egy félmarék földet vettem magamhoz a templomom kertjéből. Ne nevess ki ezzel a földdel. Amerikában hallottam egy papról, aki minden halott feje alá kínál egy zacskó hazai földet. Ki tudja, hány zsákkal van neki és hogy jut hozzá? Hanem az enyém valódi hazai föld s magános vándorlásaim közben bizony sokszor volt az nekem némán is beszédes társam. De látod, milyen nehezen tudok elszakadni az otthoni földtől ? A vasúti állomáson gyülekezetem tagjainak nagy csapata jelent meg bu- esuzóra. A későbbi jelek szerint voltak köztük olyanok is, akik — végtisztes- ségtételre jöttek. Érzékeny szívvel, meleg kézfogással búcsúztam mindenkitől. Utoljára egy kisleány ka küldött csókot amerikai nénijének azzal, hogy adjam át természetben. Át is adtam. Ez volt az egyetlen adósságom, aminek a kamatját is szívesen fizettem volna. Csonka hazánkban sárgára fagyott buzavetések közt, jeges-havas foltokkal tarkított vidékeken vitt az utunk, Németországban pedig órákon át hóviharban futott velünk a gyorsvonat. A vasúton már alkalmunk volt látni azt a német rendet, pontosságot, tisztaságot, amely várt bennünket a bremeni kikötőben a Norddeutscher Lloyd “Columbus” hajóján is. Hajójegy 'és útlevélvizsgálat, pod-
