Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-26 / 4. szám

4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 4-ik szám. tés. Várjunk. Talán megszűnik a vér­zés és magától visszaszivódik a már addig kiömlött vér. Vártunk. Közben a feleségét levittem magunk­hoz. Folyton eszméletlen férjén amúgy sem segíthetett s a halál-küzdelem lá­tása csak fölöslegesen viselte volna meg őt is. Az édes anyát egyéb is nyugta­lanította. Otthon maradt a kis, négy hónapos bébi, aki pedig nem nélkülöz­heti az őt tápláló anya gondozását. A ’kórházból változatlan állapotról kap­tunk értesítést. így a Nt. asszonyt haza vittem s magam ismét siettem a kór­házba. Délelőtt tiz órakor, amikor még min­dig tartott az eszméletlenség, Dr. Kelly a végsőre határozta magát. Felnyitotta a koponyát, amelyről különben már reg­gel megállapította, hogy meg van re­pedve. Az agy egészen el volt borítva a még mindig szivárgó vérrel. A vesé­je is összevolt zúzódva s a többi ‘belső zuzódásokkal együtt már csak emiatt is elkerülhetelen volt a vég. A rendkí­vül súlyos operációt, amelynél a leg­több esetben a műtőasztalon halnak meg a betegek, minden altató-szer nélkül hajtották végre s a beteg a legkisebb jelét sem adta annak, hogy érzi az ir­tózatos vágásokat. Ismét értesítettem a feleségét, aki megint sietett vissza McKeesportra. A kis babát is áthozatta hozzánk, hogy annak is, .‘férjének is közelébe lehessen. A kórházban nem tehettünk semmit, — lejöttünk a parókhiára. Délután fél kettőkor kaptuk az érte­sítést, hogy beállott az agónia. Sietve mentünk föl, de mire fölértünk, egy hü . szolgával kevesebb lett az amerikai ma­gyar reforjjiátus lelkészek száma. Horváth Sámuel lelkész 1929. Január 12-én délután 1 óra 45 perckor 42 éves korában meghalt, fiatal özvegyet s öt kicsiny árvát hagyva maga után, akik közül a legkisebb négy hónapos, a leg­idősebb pedig csak kilenc éves. “Ama nemes harcot én megharcol­tam, futásomat elvégeztem, a hitet meg­tartottam. Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája.” Ámen. Úgy le­gyen. Melegh Gyula, lelkész. “Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt.” “Aki pedig megtagad engem az embe­rek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.” Máté 10 rész: 32-33. HORVÁTH SÁMUEL TEMETÉSE Följegyezte: Melegh Gyula lelkész. A nagy veszteséghez méltó, hatalma­san nagy arányokban megnyilatkozó részvét keretében történt meg f. hó 16-án, szerdán délután egy órakor Hor­váth Sámuel lelkész temetése. Tulajdonkénen már vasárnap délelőtt megkezdődött a temetés. Az elhunyt lelkész sógora, Dókus Gá­bor cantoni lelkész végezte az Isten­tiszteletet, amikor annak végeztével megnyíltak a templom ajtói s a templo­mot zsúfolásig töltő gyülekezet könyei, fájdalma, gyásza közepette lassú me­netben vitték a koporsót a szószék eb­be, ahol virágok özönétől elborítva volt fölravatalozva. Ahonnan beszédes ajka oly sokszor hirdette Istenek igéjét: most megné'mult ajakkal annál hango­sabban szólta a földi élet múlandósá­gát, törékeny cserép és semmi voltát. Ettől kezdve a temetés órájáig a ho- mesteadi magyar ref. templom nem volt egyéb, mint a mindenfelől megnyilat­kozó részvét gyűjtőhelye, hulló könyek- nek szintere, s az imádkozásban mene­külést, vigasztalást kereső tömegek ut­jának végső célja. Napról-napra, esté- ről-estére, csaknem szakadatlanul töm­ve volt a templom a gyászolók nagy se­regével, akik éjfélig, sőt még később éjszakáig is elfoglalva tartottak minden helyet. Egyedül pedig nem -maradt a holttest egy pillanatra sem. Elöljárók és egyháztagok csapata fölváltva állott mellette, hogy lerójják a hőnszeretett lelkipásztor meghűlt teteme előtt az utolsó tisztelet adóját. Közelről s tá­volról lelkészek is jöttek el, hogy egy pár órát ott legyenek az elköltözött szolgatárs koporsója mellett addig is, amig a temetés órája a végső szolgá­latra nem szólítja őket . Vasárnap este Varga Lajos, Laky Zsigmond, Tóth Tibor lelkészek tartot­tak alkalmi Istentiszteletet. Hétfőn este Dienes Barna, Varga La­jos és Szabó István végezték ugyanazt, mig Melegh Gyula lelkész, a szomorú eset közvetlen szemtanúja szólt egy ne­hány szót a gyászoló gyülekezethez, tolmácsolva egyben a mckeesporti, du- quesnei és monongahelai testvér-egy­házak hivatalos részvétét is. Ugyanekkor jelent meg az Odd Fel­lows Club mintegy 50 tagja, hogy az elköltözött tagtárs koporsójánál ők is kivegyék a gyászból, az emlékezésből méltó részüket. Rövid emlékbeszédet, imát mondottak a koporsó mellett s egyházi énekek keretében igazán ked­ves, magával ragadó Istentiszteletet vé­geztek. Kedden délután a Vasárnapi Iskola növendékeinek hosszú sora vonult el Oláh Juliska tanítónő vezetésével a ko­porsó előtt, mindegyik gyermek egy szál virágot téve le a gyermekek nagy ba­rátjának koporsójára. Borsos István és Krivulka Károly lelkészek vitték a gyermekek lelkét Isten trónja elé. Kedden este ugyanez a jelenet ismét­lődött meg, amikor a Nőegylet tagjai rótták le egy-egy szál virággal a ke­gyelet adóját. Ekkor Kerekes Béla és Borsos István lelkészek végeztek rövid Istentiszteletet. Szerdán délelőtt fél 12-kor hatalma- autobuszon érkezett meg a loraini egy­ház 27 tagból álló küldöttsége, Csontos Béla lelkész . vezetésével. Hosszú utjok vége egyenesen a koporsóhoz vezette őket, hol lelkészük megható imában fe­jezte ki az elköltözött lelkipásztor egy­kori gyülekezetének kegyeletét és őszin­te részvétét. Ekkor' már tömve volt nemcsak a templom, hanem a templom környéke is a temetésre étkező tömeggel. Az au­tók sokaságától is alig lehetett az ut­cán megmozdulni s a diszőrségre kivo­nult rendőrségnek bizony alapos mun­kát adott, hogy a tömegben olyan-ami­lyen rendet tartson fent. A lelkészlakásban gyülekeztek a lel­készek, akik közül jelen voltak: Dr. Chas. E. Schaeffer, a Belmissziói Bi­zottság titkára, Kalassay Sándor árva­atya, Borsos István morgantowni, Por­zsolt Ernő johnstowni, Kerekes Béla wind'beri, Varga Lajos pittsburghi, Da- rófczy Mátyás pocahontasi, Hunyadi László vintondalei, Melegh Gyula mc- keesporti lelkészek, Dr. Tóth Sándor tanár, Ujlaky Ferenc toledoi, Urbán József fairfieldi, Bakay Árpád akroni, Krivulka Károly ashtabulai, Murányi János buffalo east sidei, Urbán Endre buffalo west, sidei, Dr. Herczegh Jó­zsef Cleveland east sidei, Vasváry Ödön Cleveland west sidei, Dókus Sándor con- neauti, ifj. Kalassay Sándor elyriai, Tóth Mihály detroiti, Csontos Béla lo­raini, Bőttv János lackawannai, Harsá­ny! Andor ellwood city-i, Tóth Tibor beaver falisi, Dienes Barna browns- villei, Szabó István daysitowni, Vécsey A .Jenő farrelli, Kovács Andor leech- burgi, Krachio Antal alliencei, Dókus Gábor cantoni, Csépke István nilesi, Laky Zsigmond youngstowni lelkészek. Jelen voltak még a Reformed Church in the U. S. Allegheny Classisának képvi­seletében Rev. D. J. Wolf homesteadi, Rev. J. A. Borger braddocki, Rev. R. J. Herman duquesnei, Rev. A. M. Billman

Next

/
Thumbnails
Contents