Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-24 / 34. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 34-ik szám. elnevezés, sőt, sajnos, akárhányszor találkozunk azzal még a lelkészeiknél is. Hittestvéreinket nem lehet eléggé óvnunk ennek az elnevezésnek használatától. Mi az az “áldozás”? Nem egyéb, mint mikor az ember valamit ad az Istennek. Áldoztak a pogányok, akik termésüknek első zsngéjét égették meg az oltáron, hogy az Istennek adják azt. Vagy állatokat, sőt nem egyszer embereket hoztak égő áldozatul abban a hiszem- ben, hogy igy kiengesztelhetik az Isten haragját. Mennél jobban törekedtek erre, vagy mennél jobban akarták kifejezni örömüket, hálájukat: annál nagyobb, értékesebb áldozatot hoztak. A régi görögök 100 ökröt áldoztak föl, valahányszor egy uj igazságot fedeztek föl. Ma már csak sajnálkozni tudunk az Isten imádásának ezen a formáján. Az ember semmit sem “áldozhat”, semmit sem adhat önmagán kiviil az Istennek. Még azokat az adományokat sem nevezhetjük “áldozatnak”, amit az egyház fenntartására szoktunk adni, mert hiszen amiből adunk: az nem a mienk, hanem az is az Istené, pedig csak az volna az igazi “áldozat”, amit az önmagunkéból adnánk. A jó keresztyén azonban tudja azt, hogy neki magának semmije sincs, minden az Istené s ő csak sáfár azokban a javakban, amelyeket az Isten bizott reá. “Áldozni” egyedül a Jézus áldozott, aki önmagát adta értünk egyszeri és tökéletes áldozat gyanánt. Áldozásnak nevezik az Úrvacsorát (misét) a katholikusok, akik a kenyérben átalváltozott Krisztus testét újból és újból “megáldozzák”, mintha az Ő egyszeri és tökéletes áldozata nem lett volna elegendő s mintha az embernek módjában és hatalmában állana a Krisz- tus testét, ami nem az övé, “megáldozni.” Mi azonban, akik tisztában vagyunk az Úrvacsora jelentőségével, tudjuk, hogy ilyen “áldozatról” beszélni sem lehet. A Krisztus testét mi meg nem áldozhatjuk, nemcsak azért, mert az nem a mienk s nem is áll rendelkezésünkre, hanem azért sem, mert nincs is reá szükség. A Krisztus az ő “egyetlenegy” áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket. Különösen nem beszélhetünk “áldozatról” az Úrvacsorával kapcsolatban, ahol nem mi vagyunk azok, akik adunk valamit az Istennek, hanem megfordítva :az Isten az, aki ad nekünk valamit: a bünbocsánatnak és kegyelemnek ígéretét és a mi lelkűnknek örök táplálékát. Az “áldozás” gondolata lés fogalma a rétgi pogány világból szűrődött át a keresztyénség formájába s a szó használata viszont, a katholikus felfogásból maradt vissza a mi református egyházunkba, ahol az évszázados megszokás szinte kiirthatatlanná tette ezt a helytelen fogalmat. Az öntudatos református embernek azonban annál inkább kell törekednie arra, hogy szóhasználatából küszöbölje ki 'ezt a helytelen elnevezést és az Úrvacsorával kapcsolatban sohase beszéljen “áldozásról.” Dr, RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK CLEVELANDI TARTÓZKODÁSA A püspök ur augusztus 8-án, szerdán indult el YoungstoWnból Laky Zsig- mond lelkész társaságában s délelőtt érkeztek meg Clevelandba, ahol az East 126-ik utcán levő magyar presbyterián templomba mentek. Itt az egyház lelkésze, Csutoros István fogadta a püspököt, aki ebéden is az ő vendége volt. A délután legnagyobb részét a helybeli lelkészek társaságában töltötte el a kiváló vendég, akit a Park Lane Villa nevű előkelő hotelben várt pompás szállás. Egész clevelandi tartózkodása alatt itt lakott a püspök ur, közvetlenül - a Wade Park mellett, a gyönyörű Szépművészeti Muzeum közelében. Szerdán este szólott a püspök először a clevelandi magyarsághoz a város központján, a Public Squaren levő hatalmas Old Stone presbyterián templomban. A püspököt dr. Herczegh József, az első clevelandi egyház lelkésze üdvözölte rövid beszédben, majd a püspök szólott az áhitatos csendben figyelő hallgatóságához. Az örökké emlékezetes istentiszteletet a west sidei és east sidei egyházak, valamint a baptista egyházak énekkarának szereplése tette változatossá. Csütörtökön dr. Cserna Endre, a “Szabadság” főszerkesztője tulajdonosa látta vendégül a püspököt Lake Avennei otthonában, szombaton pedig a presbyterián egyház templomában volt ünnepi istentisztdliet. Fehérruhás leányok sorfala között vonult be a püspök a templomba, amely a szombat esti sürgés forgás dacára is ,megtelt a hivőik sokaságával. Vasárnap reggel kilenc órakor, igen sok gyermek részvételével a püspök ur gyermekistentiszteletet tartott az első egyház templomában, majd utána a rendes istentiszteleten prédikált, több mint ezer főből álló gyülekezet előtt. DéHután háromtól ötig presbiteri konferencia volt, amelyen 107-en vettek részt a helybeli, továbbbá az akroni, elyriai, loraini, alliancei, conneauti egyházak köréből. Számos lelkész is jelen volt. A gyűlés rendkívül tanulságosan folyt le, úgy, hagy mint az egyik résztvevő megjegyezte, életében olyan rövid idő alatt sohasem tanult olyan sokat. Vasárnap délben nagy bankett volt az első egyháznál a magas vendég tiszteletére, de a gyülekezet estére is vendégül látta azokat, akik még ott maradtak. Hétfőn a püspök ur a fairporti gyülekezetei látogatta meg Vasváry Ödön clevelandi west sidei lelkész és neje, valamint dr. Pólya László kíséretében, ahftl Krisik Alajos lelkésznek voltak szívesen látott vendégei. A püspök ur minden részletét megtekintette a fairportiak gyönyörű uj templomának és az istentiszteleten gyönnyörü tanításban buzdította további hithüségre a fairporti református magyarokat. Kedden dr. Alexy Lajos, clevelandi magyar konzul adott ebédet a püspök tiszteletére a Wade Park Manor nevű szálloda egyik különtermében, amelyen az összes clevelandi magyar protestáns lelkészeken kívül számosán vettek részt A püspök ur itteni beszédében gyönyörűen emlékezett meg a magyar nemzet hivatásáról. Kedden este a west sidei egyházat látogatta meg a püspök, ahol a presbitérium tisztelgése után vonult be a templomba, amelynek minden legkisebb zugát is megtöltötte a hívek sokasága. Körülbelül hatszázan lehettek jelen a virágokkal és pálmákkal feldiszitett templomban, akik csodálatosan mély s megragadó tanítást hallottak a püspök ajkairól. Istentisztelet után a Templom- segélyző Nőegylet rendezésében szere- tetvendégsóg volt, amelyen a püspök ur a nők hivatásáról mondott gyönyörű beszédet. Másnap délben ugyancsak a west sidei egyház Templomsegélyző Nőegylete készített ebédet a püspök és a helybeli lelkész családok tiszteletére. Szerdán a clevelandi Székely Szövetség rendezett estélyt a püspök tiszteletére, alki beszédében megrázó adatokat mondott el Erdély népének mai sorsáról. Csütörtökön este Kováchy M. György bankigazgatónak, az első egyház tiszteletbeli főgondnokának otthonában volt bucsuvacsora, pénteken pedig a püspök ur hívta meg ebédre a helybeli lelkészeket, családjuk tagjaival együtt a Park Lane Villába. Estefelé még egy látogatást tett a west sidei lelkészlákon, ahonnét a vacsora elköltése után autókon kisérték ki a püspök urat a buf-
