Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-17 / 33. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 33-ik szám. EGYHÁZAK EGYESÜLÉSE. Irta: Dr. Tóth Sándor. Folytatás. Tan. Az egyesülés terve a három egyház hittani álláspontját lényegében megegyezőnek tekinti. Az egyezség szerint mind a három egyház megegyezik egymással “a keresztyén hit lényeges tanításaira 'és a keresztyéni élet eszményeire nézve aszerint, amint ezt az ó- és uj-testamentomi szentirás tartalmazza.” Ezt a megegyezést csak természetesnek találjuk, ha megvizsgáljuk a három egyház htitani alapelveit. Mikor ezeket készítették, mindahá- rom egyház közös forrásból merített. Otterbein, a Krisztusban Egyesült Testvérek első szuperintendense, református lelkész volt s a református egyházmegyében haláláig nagy tisztességnek örvendett; sohasem szakadt el a Heidel- bergi Kátétól. Az evangéliomi Közzsinat pedig úgy Európában, mint Amerikában, alapításától kezdve egyik hit- vallásos könyvének ismerte el a Heidel- bergi Kátét. Világos, hogy hittani alapon semmi sem akadályozhatja ennek a három egyháznak az egyesülését. A három egyház hitvallásos könyvei a következők: A Református Egyházé a Heidelbergi Káté, mely a legfőbb hangsúlyt a személyes, gyakorlati és erkölcsi keresz- tyénséget illetőleg a Bibliához való hűségre és arra a központi helyre teszi, mit Jézus Krisztusnak, mint Urnák és Megváltónak ad. Tanításaiban semmi sincsen, amit a másik két egyház el nem fogadhatna. A Krisztusban Egyesült Testvérek egyházának szabályzatában a második fejezet tartalmazza a hitvallást, melynek tizenhárom fejezete a következő címek szerint tagozódik: 1. Istenről és a Szentháromságról. 2. A teremtésről' és gondviselésről. 3. Jézus Krisztusról. 4. A Szentiélekről. 5. A szentirásról. 6. Az egyházról. 7. A sákramentumok- ról. 8. A megromlottságról. 9. A meg- igazulásról. 10. Az újjászületésről és a fiuságról. 11. A megszenteltetésről. 12. A keresztyén szombatról. 13. A jövendő állapotról. Ezekben a fejezetekben semmi sincsen, ami komoly eltérést tartalmazna a Heidelbergi Káté tanításától. Az észak-amerikai Evangéliomi Közzsinat alkotmány a következő rövid és tömör hitvallást tartalmazza: “Az észak-amerikai Evangéliomi Közzsinat, mint az evangéliomi egyház egy része, “evangéliomi egyház” alatt a keresztyén egyháznak azt az ágát érti, mely az ó- és uj-testamentomi szent Írásokat az Isten Igéjének ismeri el, és a hit és élet egyedül csalhatatlan zsinórmértékének tartja; a Szentirás tol- mácsolóiul pedig elfogadja a lutheránus és a református egyházakban elismert szimbolikus könyveket, melyek közül a legfontosabbak: az ágostai hitvallás, Luther Kátéja, a Heidelbergi Káté, már amennyire ezek megegyeznek egymással; ahol pedig különböznek egymástól, ott az észak-amerikai Evangéliomi Közzsinat a Szentirás szavaihoz alkalmazkodik és azoknak magyarázatára nézve él az egyházban uralkodó lelkiismereti szabadsággal.” Világos, hogy ebben a hitvallásban sincsen semmi olyan, ami akár a Heidelbergi Káténak, akár az Egyesült Testvérek tizenhárom cikkének ellent mondana. Az egyesülés tervében hét hitcikk van, mely mindahárom egyház hitvallásának a lényegét magában foglalja. Az öt első hitcikk olyan hitigazságokat tartalmaz, miket minden keresztyén egyház egyetemesen vall: az Istenség háromságát; az Isiten Fiának emberré levését, születését, megváltó halálát, feltámadását, egyházfőségét ,ujra eljövetelét; a Szentiéleknek az Isten gyermekeiben lakását, ahol “kijelenti az igazságot és szentségre ihleti őket, megujitva és megszentelve sziveiket.” A hatodik pont az evangéliomi pro- testántizmusnak azt az igazi sarktételét tartalmazza, amely úgy a római katholicizmustól, mint a racionális szektáktól egyaránt megkülönbözteti: 1. A Szentirás a hit szabályozója. 2. Az Isten megváltó, szeretetének és kegyelmének evangélioma magában foglalja a bűnöknek bocsánatát ,az Istennel való megbékélést, a halottak feltámadását, az örök életet és az Isten országának eljövetelét; 3. Istennek mindezen ajándékát egyedül a hit teheti mienkké, ami más szóval, egyedül kegyelemből való megigazittatás. A hetedik hitcikk az evangéliomnak szociális alkalmazásait ismeri el. Ez uj dolog a hitcikkek történetében, de idestova minden egyház elismeri ennek fontosságát; azok már is, melyek a Federal Council tagjai. Ennek a hitcikknek legfontosabb része a következő mondat: “Az Isten országának jelen várakozásunk szerint való diadala nemcsak az emberek szivében egyénenként való berendezkedését jelentené, hanem a világban való érvényesülését is, ahol igazságosság és emberszerető testvériség diadalmaskodnak.” Lehetnek a három egyházban olyanok, akik részletesebben kifejtett hitvallást óhajtanának; lehetnek mások, ;za Saui iuuoa jjaupjazs aaqqapiAor a hét hitcikket is; ne felejtsük el azonban, hogy a nevezett h'ét cikken kívül és felül még mindegyik egyház is ragaszkodható saját mostani hitvallásos könyveihez, miket az egyesülés után is ugyanazon tiszteletben tarthat. Azt se tévesszük szem elől, hogy mihelyst egyesülési tervekről van szó, nem lehet ragaszkodni olyan hittételekhez vagy dogmákhoz, mikre nézve eltérők a theológusok véleményei. Mint a hogyan most is, a három külön egyházban is, bárkinek is szabadságában áll, hogy az egyes hitt'ételekre nézve külön véleménye legyen: éppen úgy meglesz ez a szabadság az Egyesült Egyházban is. Senki sem remélhet teljes egyformaságot a vallási kérdések felőli felfogásokban; nem is kívánatos és nem is szükséges az. “A lényegben egység; a kétségesekben szabadság; mindenben szeretet.” HÍREK AZ ÁRVAHÁZBÓL. Közli: Nánássy Lajos h. árvaatya. Ajándék az egyházközségeknek. A ligonieri árvaháznak egyik hatalmas fenntartói és segitői az amerikai magyar református egyházközségek, amelyeknek imádságát és adományát gyakran kértük és fogjuk kérni az árvák és elhagyottak 'érdekében. Most azonban az árvaatya régi vágya teljesedésbe mehet es az árvaház ajándékozhatja meg az intézetet segitő egyházközségeket. Az árvaház szántóföldjén már learatták a búzát és belőle lisztet őröltek. Az ujkeriyéri urvacsoraosztás alkalmából szívesen juttatunk amerikai magyar földön termelt idei búzából készült lisztet minden egyházközségnek az Ur asztalára, ha a lelkészek erre való igényüket bejelentik. Több helyen már megvolt az ujkenyéri urvacsoraosztás, épen ezért tudnunk kell, hogy milyen helyeken tehetünk szolgálatot azáltal, hogy az Ur asztalára helyezendő kenyérhez idei búzából őrölt lisztet küldhetünk. Az árvaatya, aki most az intézet érdekében körúton van, boldog, hogy ilyen ritka és alkalmi ajándékot küldhet az árvaházát pártoló egyházközségeknek, ahol bizonyára nagy számmal jelentkeznek buzgó híveink az Ur asztalának vendégei gyanánt, amelyre valóban az uj kenyér zsengéje fog feltétetni. Ismételjük, bizalommal kérjük a lelkésztestvéreket, hogy levélben jelentsék be az ujkenyéri urvacsorai liszthez való igényüket és mi a kérésnek a legnagyobb örömmel és készséggel fogunk eleget tenni.
